Elektronika

[pbalazs]

Elég határozottan 20MHz-re vannak a tüskék, így szerintem a forrás megvan, így nem kell további mérés, nem?
Vagy a javítás hatását szeretnéd mérni?

[Csuhás]

Így látom én is. A baj az hogy a nyákon nehezen tudom az eleve a lehető legrövidebbre tervezett órajelet tovább rövidíteni. Próbáltam kondival lenyalni az éleket, de arra oda se bagózott. ( ezt még folytatom rc tagokkal stb, esetleg árnyékolással ) Szóval ezért volna jó valami reprodukálható mérési elrendezés hogy lássam az esetleges javulást. Egyébként pedig lehet hogy csalni fogok, és leállítom azt az oszcit az emc mérés idejére.

[pbalazs]

Csak nem valami VW termék? [#nyes]

Viccet félretéve, próbálj meg soros ellenállást tenni a jelforráshoz minél közelebb. 2-10k még szokott működni ilyen egyszerű digitális cuccokban, az már szépen lenyalja az éleket, persze ellenőrizni kell, hogy a vevő megérti-e még a jelet.
A kondi nem mindig működik, mert ha a meghajtó elég erős, akkor azt is feltölti hamar.

Vezetett, vagy sugárzott a zavar?

Reprodukálható mérés, hát, igen...
Esetleg szkóppal FFT?

[Csuhás]

VW az milyen?
Így tervezem, eddig csak pár percet molyoltam vele, nem vágtam nyákot csak kondit tettem a jelre.
Alighanem sugárzott mert a közeltéri szondával is látom ha közel megyek az oszcillátorhoz. Ha a paneltől egy arasznyira távolodom akkor már nem látszik. Tek MDO szkóppal mérek amiben van egy HW spektrumanalizátor az elmér 3Ghz-ig.
Nem igazán jól reprodukálható, pont ezért gondoltam a TEM cellára bár lehet hogy az se jobb. Holnap kitalálok egy tartót a szondának hogy mindig pontosan ugyanoda kerüljön, és akkor elkezdem szűrni az órát. A DDS alighanem elmegy feleakkora amplitúdójú szinuszra lenyalt jellel is.

[pbalazs]

Volkswagen. A dízelbotrányra utaltam, épp így mentek át ők is a teszten. Na meg sokan mások, csak a VW bukott először.

FFT-vel arra gondoltam, hogy szkóppal mérsz normálisan feszültséget a 20MHz-es jelen, és FFT-vel megnézed a spektrumát. Változtatsz kicsit, és megnézed, hogy a felharmonikusok meddig hallatszanak el, illetve adott felharmonikus amplitúdója hogyan változik.
Mit gondolsz?

Közeltéri szondával mindenképp látod, csak kérdés, hogy hogyan jut ki a termékedből. Mit mértek az EMC laborban?

A tartó jó ötlet, kell a reprodukálhatósághoz.

[pbalazs]

Ah, már látom, dBuV/m az egység, szóval antennával mértek sugárzott zavart.

[Csuhás]

Mai tapasztalat. Szonda a 20MHz oszci felett 80mm magasan. Mutatok három spektrumot 0..1Ghz között, első sima nyák, a második közvetlenül az oszci lábánál ferritgyöngy, a harmadik ugyanott 1K ellenállás. Plusz időtartományban a jel az ellenállás két végén.

        

[pbalazs]

1k elég hatékonynak tűnik...

[Csuhás]

Igen, az megoldaná a 200MHz feletti tartományban a zavar csökkentést. Viszont mit lehet kezdeni a sáv aljával. A kollégám rögtön hozott egy tenyérnyi lemezt amit földelve az oszci fölé rakott, működött is, bár mondtam hogy ha a szondát csomagolja be akkor még jobb lesz. Szóval nem lehet tudni mit lát majd az antenna árnyékolt szobában nagyobb távolságból. Azért még gondolkodom hátha eszembe jut valami a vw módszeren kívül is. Lehetne négy rétegű nyákot használni, belül vezetve ezt az egy két kritikus jelet, de ilyen szerintem buta követelmény miatt nem tervezném át négy rétegűre.

[pbalazs]

Igen, az alapharmonikus mindig látható lesz.
Minél közelebb teszed az ellenállást a forráshoz, annál jobb.

Az árnyékolás általában segít. Mi is be szoktuk csomagolni pl. az SPI jeleket, amennyire csak lehet. Viszont ha már nem lehet újratervezni, akkor mindegy is.

Ha már maga az IC sugároz belülről, azzal nemigen lehet mit kezdeni a doboz árnyékolásán kívül.
Az oszcillátor fémházas? Jó a földelése?

Az is lehet még, hogy az oszcillátor rángatja a saját tápját, és a tápon megy ki a rontás. Akár a betáp vezetéken.
Ezt a tápot szűröd valahogy? Csillagpontos a nagykönyv szerint?
Ha a tápon is megy kifelé valami, akkor azon szokott segíteni egy kis ferrit jó közel a táplábhoz.

Egyébként honnan jön ez a követelmény? ISO-szabvány? Vagy a vevőd saját követelménye? Lehet vele egyezkedni?

[ajpwg6jrn]

Pedig a 4 réteg lesz a megoldás, ha nem akarod a doboz belsejét fémesen árnyékolni.
Minden más csak játék 20MHz-es alapjelnél már minden mm tud antennaként funkcionálni. Vagyis még a 4 rétegűnél is oda kell figyelni hol és hogyan viszed át a jeleket.

[Csuhás]

Az oszci fémházas, van közvetlenül a lábainál 100n kondi. A föld telifóliás, már amennyi a kétoldalas nyákon elhelyezhető.

Ha a rövidke órajel vezeték mindkét oldalára GND csíkot teszek akkor az árnyékolhat valamit?

Picit áttervezem a nyákot, kap ez a jel egy soros ellenállást, az usb több szűrést, szóval kis módosítás most megoldható.

A képen a kritikus nyák részlet látszik kb középen az oszci, alatta a kondija. Majd kivilágítva az órajel a már berakott ellenállással. Felül a két dds áramkör. A másik képen a telifólia is látszik.

    

[svejk]

Off: melyik NyÁK tervező ez, hogy a srég vonalak szélességét változtatja?
Elég bénán néz ki így.

[pbalazs]

A fémházat tudod földelni?

Én kitakarítanék mindent az oszci alól, és saját földszigetet csinálnék neki, ami csak egy ponton csatlakozik a PCB földhöz.
A saját oldalán meg gyűrűt csinálnék a tok köré, ami a szigethez van viázva körbe. Ehhez kellene forrasztani a fémházat.

Talán még egy soros 0603 tokot is tennék a táplábra (kondi van közelebb), meg ezen keresztül csatlakozna a sziget a nagy földhöz. Ide jöhetne ferrit (bár ez inkább nagyobb frekin hatásos), vagy 0R, ha nem kell a ferrit. Jó volna megmérni...

Segít, ha mellé teszel földet, mert nem szórja tele a szomszédos vezetéket. Persze jól le kell viázni.

A 4. láb micsoda? Valami engedélyezés? Én arra is tennék egy soros és egy párhuzamos tokot, hátha ott jön ki a rontás.

[Csuhás]

Egy nagyon régi dos-os orcad. Még múlt századi, de ezt szeretem használni. A vonal szélességgel nincs baj teljesen korrekt de bizonyos zoom szinteken lépcsősnek látszik a képernyőn.