Mechanikai ötletek

[3vv2btrhv]

Nem rossz , vajon alkalmi vagy gyári cuc ??

[sasi]

Szia Gyuri!
Az acéloknak terhelés hatására van egy rugalmas, majd egy maradandó nyúlása, és végül szakad. Terhelni csak a rugalmas határon belül szabad, itt is megfelelő biztonsági tényező figyelembevételével. A mérőszalag rideg kemény anyag, ezért szakító vizsgálatnál nincs mérhető folyáshatára, csak un. egyezményes folyáshatára, ami azt jelenti, hogy megmérjük a 0,2%-os nyúláshoz tartozó erőt, ezt osztjuk a vizsgált keresztmetszettel. Ez az adat mérőszalagnál kb. 1000 MPa körül lehet (vagy kevesebb…?). Ötvözött rugóacélnál elérheti az 1500 MPa értéket is, az ötvözetlen 600 MPa körűli.
Száz szónak is egy a vége, 0,2%-os nyúlástól kevesebbel kel számolnod az acélszalagos meghajtásnál. Ha a mérőszalag mérete 0,15x19 mm, a max. terhelhetősége 2850 N, illetve a felére lehet méretezni.
Drótkötélnél más a helyzet, az rendesen nyúlik terhelés hatására, itt ilyen rugalmassági szakaszt nem lehet meghatározni. Szakadása alatt az első elemi szál elpattanását értjük.
Tudok méréssel segíteni, ha konkréttá válik az ügy…
Üdv sasi  

[4um5b65d]

Eszembe jutott valami Amatőr fogasléce kapcsán....Sokan épitettetek sokféle megoldással gépeket, és soxor probléma a holtjátékok kiküszöbölése a gépek mozgatásakor. Nem tudom, hogy láttatok e már olyan megoldást ami egy fogaslécre épül,de a kapcsolódó fogaskerék az valójában 2db fogaskerék egymás mellett , tehát  a fogasléc olyan széles mint a két egymás melleti fogaskerék szélessége. A trükk a dologban, hogy mig az egyik fogaskerék fixen rögzül a tengelyre , a másik fogaskerék viszont elforog a tengelyen, és ezen fogaskerekek belsejében van egy erős csigavonal szerű rugó ami a két fogaskereket el akarja forgatni egymás mellől. Olyan rugó kb mint egy régi vekker órában az a bizonyos felhúzó rugó, csak kevesebb menetszámmal. A fogaslécbe való illesztés előtt gyakorlatilag felhúzzuk a rugót és a fogaskereket mint az órát tettük és úgy illesztjük bele a fogaslécbe. Teljesen kotyogásmentes lesz az erőátvitel. Ez a megoldás lényegesebben kevesebb kopással jár mint mondjuk egy trapézorsós mozgatás. Igaz célszerű mindkettőnek edzettnek lenni.

[3vv2btrhv]

http://www.talkshopbot.com/forum/messages/27/27312.jpg" border=0>
rajzolo toll , a maro szerszám helyébe kell befogni

[3vv2btrhv]

laslie , ez érdekell , mert a következö gépem fogasléces lessz .

[4um5b65d]

Majd előkotrom valahonnan a mintapéldányt, nekem ez a megoldás egy esztergagéphez rögzített mérőrendszerben "volt-van-lesz" csak ott nem hajtásra használják hanem a fogaskerék tengelye egy szögadóhoz van rögzítve és 0,01-os elmozdulást precízen érzékel.

[3k74cecek]

Ez egy gyakran használt megoldás a finommechanikában, de nem szerencsés komolyabb terhelés esetén.
Ugyanis a fogakat olyan erővel kell a fogasléchez szórítani ami  nagyobb, mint az üzemben előfordulható legnagyobb erő. Enélkül nem lesz kottyanás mentes a dolog. Így viszont a fogak állandóan nagy terhelésen vannak. Üzem közben a terhelése pedig a kétszerese lehet, mint enélkül lenne. Ezt azért jó szem elött tartani a tervezésnél.

[Motoros]

Esztergályozásnál ha csak egy irányba forgácsolsz..márpedig ez a jellemző a késélek miatt.. akkor a kottyanásmentesség nem lényeges, azaz bőségesen megfelel a szoftveres holtjátékkompenzáció.
Ha viszont mégis fontos akkor itt van egy nagyon egyszerű módszer, használatánál sajna a motorterhelés növekszik ugyanúgy mint a "félbevágott fogaslécnél"
http://www.dakeng.com/sideview.JPG" border=0>

[Motoros]

Természetesen itt is igaz amit Szigma ír a #3212 ben.

[Motoros]

Laslie4
Ötletesnek tartom ezt az excenteres megoldást, kíváncsian várom az eredményt.
Én azt mondom hogy elektronikával kevesebb munkával jutok célba, de nem biztos hogy igazam van.
A hatpofás tokmányhoz:  
A pofák nem biztos hogy egyszerre mozognak, mert he jól megnézed  a fotót akkor a látható hogy két szinten helyezkednek el a pofáknak a mozgatását lehetővé tevő tokmánykulcs befogadására szolgálo négyzetesre kialakított nyillások . (( ezt a mondatot nem tudom már tovább bonyolítani:((  ))

[3rymb5s35]

Azokat a fogasléceket egy öreg szokta árulni a Mórahalmi vásárban (minden hónap 3. vasárnapján van). Én úgy emlékszem 1000Ft-ért vetzem tőle.

[D.Laci]

Fogasléccel úgyis megoldható, hogy egy kerék 2 léc. Az egyik léc fix a másik állítható.
De mikronos pontosságú gépet soha nem fogtok így építeni!  Mert a fogasléces megoldásnak van egy kis problémája, fogankénti linearitás. Ahhoz, hogy egy igen precíz fogaslécet elő állítsanak az nem 2fillér.

[4um5b65d]

A 6 pofás tokmánnyal kapcsolatban most lett egy kis képzavarom. Ha ez így van ahogy mondod akkor nem értem a tokmány működését. Ha megnézed azt a képet amin két dió is látszik akkor azt mondanám hogy fizikai lehetetlenség külön állítani a pofákat. Ha a pofáktól befelé haladva nézzük a tokmány belső alkatrészeinek elhelyezkedését akkor ugye így jönnek sorban.  Tokmánypofa - síkmenetes tárcsa - tokmánydió.  Az nagyon jól látszik a képen, hogy a négyzet kulcsnyílású dió van közelebb a tokmány elejéhez, és az biztos hogy ez mozgatja a pofákat. Ami síkban mögötte van az viszont egy hatszög kulcsnyílású és menetesen befelé tekerhető, de az a dió már semmiképp nem érhet hozzá egyik tokmánypofához sem mert ugye köztük van a belső tárcsa....tehát útban lennének egymásnak. A hatszög nyílású az tuti nem erőátviteli kulcsnyílás. Lehet hogy most sci-fi dolgot mondok, de szerintem az inkább valami excenteres állíthatóságra találták ki, talán épp a síkmenetes tárcsát állítja. Bár ilyen tokmány belülről még sosem láttam, lehet hogy jókorát tévedek,de akkor viszont ez egy teljesen más belső elrendezésű tokmány, mint egy hagyományos.

[4um5b65d]

Igazad van a pontosságot illetően, de azt hiszem a mikronos mozgás nem lehet elvárás egy hobbi gépnél, hisz a profi gépek sem képesek rá, vagy csak igen kis százalékuk. 1 mikron =  1 ezred miliméter. Ahol ezt a pontosságot igénylik azok már nem a marógépek és esztergák és gravírozók kategóriájában vannak, Csak edzett, köszörült alkatrészeknél érdemes ebbe a pontossági kategóriába merészkedni. Bár személyes véleményem szerint 5-6 ezred-en belüli megmunkálás a fémiparban már-már hülyeség számba megy és értelmetlen. Csak az etalonok, kaliberek és egyéb mérőeszközöknél látom értelmét. A fogaslécre ható erőkkel kapcsolatban viszont nem értek veled egyet. Nyilván hogy a rugó szorító erejének nagyobbnak kell lenni mint a forgácsoló erőnek, de ha az erőt nézzük akkor szóba sem jöhetne a műanyagból készült trapézmenetes anya, hisz nagy erő hatására összenyomódik valamelyest az anyag. Jó ha a fogasléc és a fogaskerék edzett és köszörült, ez kétségtelen,de a rugó szorítóerejével nem érdemes nagyon foglalkozni mert a fogak ezt simán elviselik, hisz nem papírból vannak ugyebár.....és ráadásul a súrlódási jelenség itt nem igen van jelen úgy mint egy rugófeszítésű trapézanyánál, mert gördülnek a felületek egymáson.....Nem mondom, hogy mindenhová lehet használni ezt az elvet,de gravírozás, nyákmarás, habok, fa és egyéb kisebb fémforgácsolásra simán jó lehet...

[Szalai György]

Szia Sasi!
Köszönöm a szakszerű segítséget. Végre egy-két szám, amivel már lehet számolgatni valamit. Most találtam egy táblázatot.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szak%C3%ADt%C3%B3szil%C3%A1rds%C3%A1g" TARGET=_fnew>http://hu.wikipedia.org/wiki/Szak%C3%ADt%C3%B3szil%C3%A1rds%C3%A1g
Itt van egy-két használhatónak tűnő adat. Melyik anyagot ajánlanád belőle, erre a feladatra?
A Folyáshatár vagy a Legnagyobb feszültség oszlopot érdemes nézni? Sajnos direkt nyúlási adatokat nem találok, a gyártók honlapján sem. Vagy rosszul keresem.