Segítség, béna vagyok!

[Szalai György]

Igen, köszönöm. Az optikai pirométereken kívül nem láttam mást, de már nem belenézős, hanem digitálisan kiértékelt.

[Szedlay Pál]

Ezek egészen pontosak főleg a Marathon sorozat. De valóban nem olcsó. Inkább ipari mint hobby felhasználásra. Öntöde, cement ipar amit én tudok. Tudásban is nagy a különbség a fotón láthatók között nem csak az árában. Mi arra használtuk  hogy nagyfrekvenciás edzésnél jól lehet mérni vele a felületi hőmérsékletet.

      

[bobak.denes]

Haliho!

igen valóban nem olcsóak..de ma már ezek vannak

mellékelek egy képet a  " hőskorból " mikor még az optikai pirométer ilyen volt , ha valaki megtanult vele mérni ezek is pontosak voltak kb 3-5 fok eltérés , ezekben is voltak jobbak és iparibb verziók . nekünk volt az edző műhelyben több darab.

az előbb azt írtam ,hogy lézeres csoda , nem szeretnék megtéveszteni senkit és ne legyen félreértés a lézer az csak a célzás pontosságához van így tudjuk ,hogy hova lát az egyébként infravörös hőmérő.

ugye az optikainál átnéztünk a szerkezeten és pont azt néztük amit mérni szeretnénk.

ezen a képen amit föltettél ez is átnézős természetesen ezek már igen komolyak.

de hát el kell dönteni ,hogy mihez kell . ha otthon a hobbihoz akkor egy egyszerűbb is megteszi , én hőkezeléshez használtam ill. néha használom azért egy igen pontos kell.

remélem mondtunk olyat amiből másoknak segítünk információhoz jutni..

üdv denes

  

[TROMF22]

Ahogy megláttam ezeket a régi műszereket, eszembe jutott, hogy nekem is van valami hasonló.
Igaz, ez csak hőmérséklet kijelző 1200 C-ig.

Tudomásom szerint még használva sem volt, talán TMK tartalék lehetett.
Ha valakit érdekel, tudná hasznosítani, szívesen átadom.

A mutatójánál nem látok rögzítési lehetőséget, úgyhogy a csomagos hányattatást nem hiszem, hogy jól viselné.
Miskolcon lehetne átvenni.

(Szándékosan nem Adok-Veszek, csak a téma most épp itt került szóba.)

    

[wja92tghj]

Tudna valaki VEVOR vízhűtéses maróval kapcsolatban segíteni,működik fordulatszámot lehet változtatni de nem elég erős 1.5KWos de hiányzik az erő

[KoLa]

Nekem tetszik! milyen szenzor való hozzá?

[bobak.denes]

Haliho!

igen ez hőmérséklet kijelző, egy ipari verzió valóban fizikailag nem lehet rögzíteni a mutatót , de elektromosan rögzítve van  a hátulján a csatlakozási pontok rövidre vannak zárva. Ez jelentősen fékezi az esetleges lengéseket.
( mivel egy állandó mágneses Deprez műszer van benne ami rövidre van zárva , ha mozdul a mutató az állandó mágnes miatt fesz indukálódik ami mágneses mezőt hoz létre a tekercsben. így az állandó mágnes mezeje és a tekercs mágneses ,mezeje miatt jelentősen fékeződik a lengés)

ügyesen hungarocelbe csomagolva és törékenyként kezelve nem valószínű ,hogy megsérül.

egyébként rá is van írva Nicr-Ni hőelem kell hozzá

üdv denes

[TROMF22]

Ahogyan Dénes is írta:

rá is van írva Nicr-Ni hőelem kell hozzá

Most kaptam hasznos infót én is.
Láttam azt a rövidzárat a hátuljában, de igazából nem tudtam mi a funkciója, nem gondoltam végig.
Valóban nem leng a mutató mozgatáskor a teljes skálán, csak az elején mozdul néhány "osztást".

Ha neked kell, így már bátrabban megoldom a csomagküldést is.

[bobak.denes]

Haliho !

ha megengeditek egy kicsit mesélnék a hőmérséklet mérésről.

a hőmérsékletet mérni pofon egyszerű, de jól mérni helyesen sok ismeretet igényel.
a mai mérőeszközök egyszerűbbek, de most nem ezekről van szó hanem az ejtőkengyelesről és a hőfokkijelzőről.
legelőször is el kell dönteni mennyi hőmérsékleti eltérést tudunk elviselni.ezek a műszerek 3-5 fok pontossággal tudtak dolgozni.

először is a műszer skálájánál alul fontos információ van.

1- milyen tipusú hőelem kell hozzá

2- a hőelem és kompenzációs vezeték illesztési ellenállás beállítási értéke.

most nézzük az ejtőkengyeles hőmérőt

a  mellékelt képen a műszer hátulján lévő kapcsolási rajz van amin pirossal jeleztem egy ellenállást.
ahhoz,hogy pontosan mérjen be kell állítani a kör ellenállását, ami 20 ohm. ehhez volt régen egy fémhuzal ellenállás amivel állítható volt és be kellett állítani a kört 20 ohmra. ugye erre azért volt szükség mert az érzékelő
lehetett a műszertől, 50cm-re  vagy 30 méterre is.
ezeknél a műszereknél a hőelemet kompenzációs vezetékkel kell összekötni ebben az esetben Fe-Konstantán és a hőelem is ez
ügyelni kell a vezeték és hőelem polaritására .ma már ilyen ellenállást nem lehet venni , mint ahogyan már ilyen műszert sem. kompenzációs vezeték ma is van. nem lehet a hőelemet és a műszert rézvezetékkel összekötni. ebben az esetben parazita hőelemek keletkeznek , amik jelentősen megváltoztatják a mutatott hőmérsékletet. akár 100 fokkal is.valamint ha a kötéspontok más ill. változó környezeti hőmérsékleten vannak a távolság miatt más és más érték lesz az eltérés. ez a beszerezhetetlen állítható ellenállás helyettesíthető egy sima potival is ,egy huzal poti jobb.

a másik a mellékelt képen a műszer belseje látható. van egymás mellett öt higany kapcsoló ez azért van ,hogy a szabályzás pontosságát tudjuk kezelni. a középső a beállított értéken kapcsol, az előtte lévők valamennyivel kisebb értéken kapcsolnak ezt arra használtuk,hogy a kemence fűtőszálait csillagba vagy deltába kapcsoltuk át. a  így lehetett fűtés intenzitását szabályozni, hogy teljesen fűtsön vagy fél kapacitással . így nem fűtött nagyon túl.ezt még lehet fokozni hiszen két elő kapcsoló van.
a magasabb pontokon lévők pedig jelzésre használtuk túl fütés esetére. Ma ugye ezt megoldja a pid szabályozás.
egy jól megépített szabályzó körrel szinte maihoz hasonló pontos szabályzást lehetett elérni.

ezek az  infók a hőfokkijelzőre is igazak ,csak ott nincsen kapcsolási lehetőség.

remélem tudtam segíteni a szerkezet megismerésében és esetleges jól használatóságához is adtam segítséget.

sziasztok üdv denes

    

[svejk]

Írhatnál a mechanikáról is.
pl. a motor milyen gyorsan forgott, azaz milyen időközönként volt a "mintavételezés"?

[bobak.denes]

Haliho !

hát ,hogy őszinte legyek lövésem sem sincsen ,hogy milyen gyorsan emelt és ejtett.
a mechanikából eredően ez nem módosítható volt. kapcsolók alkalmazása volt a kihívás.
mikor ezekkel foglalkoztam annak már lassan ötven éve, és mint hőkezelő és elektromos  azzal voltam elfoglalva, hogy a szabályzás olyan legyen ,hogy ne nagyon fűtsön túl.
ezért is maradt meg ,hogy az öt darab kapcsolót hogy lehet úgy alkalmazni ,hogy a beállított érték minél finomabban közelítse meg a cél hőmérsékletet.( nem is minden esetben a középső volt a beállított érték kapcsolója  )
de így most visszagondolva fél -egy  perc lehetett mert ugye zajos volt.
mi 150 foktól 1350 fokig használtuk.
mint előzőben írtam még nem volt PID szabályozás.

és a kemence töltet a pár 10 kg-tól a pár száz kilóig terjedt.

ahol dolgoztam az Izzó gépgyára volt. nem kis hobbi kemencéink voltak.

a mechanikáról annyit ,hogy hajlamos ellustulni mert a pici csapágyai elporosodnak. időnkén tisztítani  és kenni kellett.

de én ma már nemigen ölnék egy ilyen szerkezetbe energiát, a mai szabályozókkal sokkal egyszerűbb a világ , azt nem mondom, hogy sokkal pontosabbak  a kommersz szabályozók de használatuk egyszerűbb.
mint írtam itt is a legfontosabb volt a hőmérő kör összeállítása hangolása , ezen ált vagy bukott a pontosság
de a mai hőmérőknél sem elhanyagolható a hőmérő kör.

remélem tudtam picit segíteni..

ha kérdés van szívesen válaszolok.. ha tudok..

üdv denes

[ANTAL GÁBOR]

Én is mesélek.... 1974 ben az életem első munkahelyén egy speciális hőfokszabályzási feladattal bízott meg a főnököm . Egy adiabatikus "termosztátot" kellett építenem recski kőzetminták hővezető képességének meghatározásához .( Akkor még úgy volt hogy Recsken beíndul egy hatalmas rézérc bánya és a klimatizáláshoz kellettek az adatok . A bánya legmélyebb pontja 1200 m mélyen volt! )
 Réz konstantán differenciál hőelemet használtam  ( egy szigetelt hőelem huzal  két végét összehegesztettem és középen elvágtam a réz vezetéket ) Az adiabatikus termosztát köpenyfűtését kellett extrém pontosan rászabályozni a kőzetminta hőmérsékletére  ( Kb 30C fokra )

A differenciál hőelem jelét  egy Gamma  (?)gyártmányú torziós szálas  tükrös (fénymutatós) galvanométerre vezettem. A galvanométer üveg skálájára tologatható módon két csehszlovák fotoellenállást építettem . ( alsó , felső határérték ) A fotoellenállások egy kis elektronikával kapcsolták a köpenyfűtést .  Kényelmesen tudtam tartani a 0.05 Celzius fokot .  

A réz konstantán differenciál hőelem alkalmazása  nagyon kedvező mert a galvanométer réz csatlakozópontján nem alakul ki parazita hőelem .

 A differenciál hőelemet egy másik projektben is sikeresen alkalmaztam  ( és szép pénzt is kerestem vele ) Bányavízmentesítő telepeken megmértem  a szívattyú szívó és nyomócsonkjába épített szondákkal a közöttük kialakuló hőmérséklet különbséget . A  nyomócsonkba épített manométer nyomás adatából és a víz "felmelegedéséből "  a szivattyú hatásfoka könnyen kiszámolható volt . ( nem volt szükség vízmennyiség mérésére , villamos teljesítmény mérésére )

 Emlékszem Balinkán egy  szivattyút megmérve kb 35 % os hatásfokot mértem  és nem akartam elhinni , de többszöri méréssel is hasonló eredményt kaptam   Azután elárulták hogy egy vízbetörés során sok homokot szállított a szivattyú és valószínűleg elkoptak a lapátok .  Azután éveken keresztül mérették a szivattyúkat mert aszerint TMK áztak amit én mondtam

[Csuhás]

A szivattyú csonkjain a keresztmetszet mentén mennyire volt egyenletes a hőmérséklet? Elegendő volt egy hőelemmel mérni?

[ANTAL GÁBOR]

A mérőpont közel  a csővezeték tengelyvonalában volt.  A szondavég vörösréz volt  a többi része acél. A hő közvetítésére szilikon olajat használtam .

[bobak.denes]

Haliho!

igen a hőmérséklet mérés egy különleges világ, nekem nem voltak ilyen extrém mérésekre lehetőségeim,
Hőkezelő üzemet vezettem hosszú éveken keresztül rengeteg spec mérést kellett végezni,
40-50 évvel ezelőtt a technika sokkal szegényesebb volt, de megoldottuk.
amink akkor volt meg sok lelemény kellett hozzá.

néha van szerencsém beszélgetni a hőmérséklet mérésről és megemlítem a parazita hőelemet.. néznek rám mintha a holdról jöttem volna.

ilyenkor mindig megállapítom ,hogy hőmérsékletet mérni sokak szerint egyszerű dolog, de sokakban fel sem merül az igény arra ,hogy jól mérjünk, pedig mennyi problémát el lehet kerülni egy pontos méréssel.

üdv denes