Hírek:

Fontos tudnivalók a migrációval kapcsolatban, Kérlek nézd meg a Régi fórumról új fórumra való költözés

Main Menu

Segítség, béna vagyok!

Indította gaben, 2024 április 09, 15:35

Előző téma - Következő téma

jani300

Na most befejezem ezt a témát .
De azért az hogy egy transzformátor  szekunder tekercsében folyó áramot a többszálas párhuzamosan kötött szálak egyikében folyó árammal definiálunk ,az szerintem merőben szokatlan gyakorlat . Félreérthető könnyen .

svejk

"Nem szeretem az ilyen könyveket, mert kavarnak össze-vissza."

Ebben viszont nagy az igazság, de sajnos nekem mint autodidakta tanulónak csak ezek jutottak a 80-as években.

Azóta már sok emberkét fekete listára raktam pl. az RT. írói közül is, pedig anno szentnek tekintettük Őket.

Kevés vigasz, hogy a mai oktatás még mélyebbre süllyedt.

kart emg

Szia!

Nem egészen értem, hogy milyen teljesítményt nem kapsz meg a mérésedből, egy dolog viszont lényegese lehet, ha trafó tekercs paraméterét méred: Ha DC ármot hajtasz át a szekunder tekercsen, akkor csak az ohmos ellenállás határozza meg a feszültségesést, ez lesz a rézveszteség. Ha viszont 50Hz váltóáram megy a primerre, akkor a szekunderen az üresjárati feszültséget gyakorlatilag az indukciós törvény, terhelve pedig a tekercs reaktenciája, az ohmos ellenállása (kettő együtt az impedancia), és a terhelés impedanciája határozza meg. Ez jól is látszik a kétféle terheléssel mért kapocsfeszültség méréseden. (Nem kioktatni akarlak, nem tudom mi a háttered a témában).

000000000

"A franc se érti ezt."

Nem is fogod, ha nem tudsz integrálni, deriválni, és nem komolyabb matematikai szemlélettel állsz a dolgokhoz (egységugrás és társai, stb...).

Az ilyen primitív képletek, hogy pl. P=U*I csak állandó változókra igazak, minden más esetben a leíró eredő függvényt kell integrálni t1 és t2 idő között. Ezen tartomány alatt egy kőkemény tranziens jelenség zajlik le egyenirányításkor, amikor a dióda a pufferkondiba rátölt valahol a szinusz feszültség mező tetején t1 t2 között. Az említett műszaki könyvek csak ilyen integrál középértékeket közöl (amikre az osztom-szorszom primitív képletek már érvényesek), de emögött sokkal több van az előbbiak alapján, ha igazán érteni akarjuk. Természetesen ezek mind pontosan kiszámolhatók, modellezhetők, ettől csodálatos a matematika műszaki alkalmazása. De ezek messze nem egy hobby fórum témái. A hobbysta elintézi azzal, működik és kész.

Ez az egész egyenirányítási vita téma arra volt jó, amit én itt kezdettől már több mint 10 éve próbálok elterjeszteni, azaz ha a műszaki jelenségek felszínét megkapargatjuk, és igazán érteni akarunk dolgokat, akkor a legprimitívebbnek hitt egyszerű kétutas egyenirányítás is mennyi kérdést vet fel. A többség meg csak klikkel egyet, és indítj a G kódját, mit sem törődik, hogy közben mennyire bonyolult világot is hozott működésbe, amikor "céencézget".

svejk

No ez az látod, most meg lett kaparva a felszín és Te elintézted egy nem fontos legyintéssel.
Máskor ha a Te igazadat kell bizonyítani akkor meg képes vagy nüanszokig lemenni.
De nem baj, így szeretünk! :)

(megjegyzem a #39117 végére is odabiggyesztettem a smiley-t, nem kell mindig, mindent támadásnak venni)

Egyébként meg szerintem nagyon sok dolgot meg lehet józan paraszti ésszel is érteni.

s7manbs8

Nem olyan nehéz az az integrálás, meghúzza a grafikont, felszeleteli és egyenként megméri milyen hosszú és széles a szelet majd összeszorozza, meg összeadja a végén. :)

Úgymond numerikusan integrálja, ahhoz nem kell még egyetemet se végezni.

svejk

Annak idején 16 évesen megkérdeztem a matektanárt, mondjon egy példát az integrálás használatára a gyakorlati életben.
Azt mondta pl. egy ország területét is így lehet kiszámolni.
No jó, de mondom hol az a függvény ami leírja az ország határát? :)
Nem emlékszem a válaszra...de biztos beírt egy karót a franciakockás füzetébe. (ezek nem kerültek a naplóba)

Hihetetlen arogáns tanár volt, nála csak egyszer lehetett elrúgni a pöttyöst. A puskázást bukással díjazta és meg is tette, hiába írt utána a diák akárhány 5-ös dogát.
De azért szerettük Őt is.

kart emg

Egy nagyon híres fizikustól, Lev. Davidovich Landautól származik az a mondás, hogy ha az intézet portásának nem tudod elmagyarázni a problémát, amivel foglalkozol, akkor nem érted igazán. Ezzel teljesen egyetértek, tehát szerintem nem kell integrálni tudni ahhoz, hogy valamit meg lehessen kvalitatíve érteni. Számszerű eredményhez gyakran kell a magasabb matektudás. Inkább arra van szükség, hogy valaki vegye a fáradságot elgondolkozni azon, ha valamit nem ért. Erre it sokan hajlandóak, ez szimpatikus.

Üdv.

ANTAL GÁBOR

Van más integrálási módszer is : lerajzolod , kivágod ollóval majd egy analitikus mérleggel leméred a súlyát  . Aztán már a többi dolog számolható [#kacsint][#kacsint].  Tudom a következő kérdést  : és ha a papír nem homogén?? Homogén papír kell a módszerhez  punk tum !

fn47xk7ei

Hogy senkit ne sértsek meg a válaszommal ezért most magamnak írok -válaszolok . A képen látható hegesztőgépet kb. 10 éve buheráltam . Eredetileg négyutas egyenirányítása volt és a főtrafó kétoszlopos szimmetrikus primerekkel és szekunderekkel de én nagyon okosnak véltem magam ([#eplus2]) és gondoltam átalakítom .Egyszerű mint a tök - átalakítom kétutas egyenirányításúra , kell két tirisztor pár kondenzátor meg a fojtó . Gondoltam még nyerek is rajta mert az elmarad kettő darab egyenirányító vesztesége is nyereség lesz , ami igaz is volt . NO DE !!! Nagyobb lett a kimenő feszültség ami ebben az esetben minden egyes V emelkedés 40 A áramnövekedéssel jár ( a bolond hegesztő ív már csak ilyen ).Szóval a gép max terhelésen ugyan többet tudott teljesítményben de a gép bekapcsolási ideje nagyon leromlott ! Az eltérés jóval több mint 10% volt és sokkal jobban melegedett a szekunder tekercs . Akkor kezdtem el tulajdonképen foglalkozni mi is a különbség a két bekötési típus között mert a főtrafó "viselkedése" ha nem is erősen de jól érezhetően megváltozott ! Mivel addig azt hittem a két egyenirányítási forma tök egyforma egyazon esetben , hát megváltozott akkor a véleményem .

vjanos

16 évesen még az integrálás szót sem ismertem... :/

fn47xk7ei

Én meg még az érettségin sem tudtam mi az és csak ámultam-bámultam mikor a Földes Ferencből jött diák  meg kapásból nyomta .

svejk

Én úgy emlékszem harmadikos tananyag volt, de lehet negyedikes...

vjanos

Én csak informatikai szakközépbe jártam, ott nem emlegették :)

Volt is vergődés rendesen az egyetemen utána, ahol úgy érintőlegesen elmondták, de az volt az elvárás, hogy ehhez már úgy is ért mindenki...

fn47xk7ei

Nekem az egészből az az érdekes , hogy van aki egyből megértette amit írok (például te is és Svejk is )és persze vannak akik ..[#nemtudom][#kacsint].. de legfontosabb a [#nevetes1]