Segítség, béna vagyok!

[gery03]

Rendben. Tehát 4 kivezetésest feltételezünk, nem ezt a konkrét esetet nézzük.
Így érthető hogyan akarod párhuzamosítani. Végiggondolom, kiszámolom, leírom majd így is.

[fn47xk7ei]

Persze mert úgy valós és az egész történet onnan indult , hogy hasonlítjuk össze a két egyforma szekunderes tekercsű transzformátort két különböző egyenirányítás mellett villamos szempontból .Tehát ezért nem releváns egy tekercs felhasználását összehasonlítani kettővel . A diódákon eső veszteség különbség most nem lényeges mert az még könnyebben átlátható .

[kart emg]

Szervusz!

Eddig nem folytam bele ebbe a témába, csak olvastam, és nem is igazán értettem, hogy mi itt a kérdés.Gery03 levezetése megvilágította, hogy első közelítésben nagyon egyszerű a feladat. Apropó, egy elírás van a levezetésben, a 2. esetben a sor végi képletből hiányzik egy kettes szorzó, de a következő sorban már ott van.

Tehát visszatérve a két szekunder tekercs soros vagy párhuzamos használatára a rövid válasz az, hogy párhuzamos esetben fele a rézveszteség, mert duplázódik a keresztmetszet. 50Hz-en rézben a szkinmélység 9mm, tehát a jelen teljesítmény mellett néhány mm2 bőven elég, tehát a vezető teljes keresztmetszete dolgozik. Azaz a Graetz-hidas megoldással kisebb lesz a hőveszteség párhuzamosan kötve a két tekercset, mintha sorba kötnénk őket és csak fél-fél periódusban dolgoznának.

Biztosan vannak ennél finomabb effektek is, amik a képet árnyalják, de én fizikus vagyok, nem erősáramú villamosmérnök, aki erről többet tud.

[B.Zoltán]

Találtam egy 30VA 2x6V-os Puskás Tivadar trafót.

Gondoltam csinálok egy-két mérést rajta.
Szerencsére itt külön van kivezetve a szekunder ezért lehet párhuzamosítani a két tekercsel illetve sorba kötni a két diódás változathoz.

Két diódás: 4700uf puffer    4 diódás          2 diódás      4 diódás
  V üresj  10V                   9,3V           10V           9,3V
  V terh   6V                    5,8V           7V            6,5V
  A terh   3,9A                  3,8A           2,3A           2,1A
  P haszn  23W                   22W            16W           13,6W
 hálózati fogyasztás 38W(1,6)    38W (1,72)     23W (1,4)     21,6W (1,6)


2 diódás puffer nélkül             4 diódás
  5V 3,2A  hálózatról 28W (1,75)       4,3V 2,8A hálózatról 26W (2,1)
 
A hálózati fogyasztást egy digitális fogyasztásmérővel mértem, mert ez után a mért érték után fizetek.

A mérések minimális kerekítéseket tartalmaznak, és a mérések sem laboratóriumi pontosságúak, de nagy valószínűséggel nem érik el a 5-10% hiba határt.

A méréseket nem csak egy értékű terheléssel csináltam, hogy ez által is reálisabb képet kapjunk.

Nekem ,ami meglepő volt, hogy a Gratz változat rosszabb hatásfokúnak bizonyult, lehet a plusz dióda miatt.

[B.Zoltán]

Nem tudom miért tolódott el a táblázat, sajnos nem néztem előnézetet.
Azért remélem így is érthető, sajnos én nem tudom, hogy lehet rendbe rakni.

[fn47xk7ei]

Szia . Semmi gond csak a szokásos fórumos agyalás , hogy legyen miről diskurálni .Akik meg nem szeretnek "dumálni" annak legyen mit olvasgatni .

[jani300]

Ezek az eredmények elég sokatmondóak !
Nem is a hatásfokot emelném ki ,hanem az azonos trafóval átvihető teljesítményt .
Egy hegesztőgépnél ez már valószínűleg jelentős többlet .

[fn47xk7ei]

Minél alacsonyabb feszültségnél vizsgálod annál jobban eltorzítja az eredményeket az egyenirányítás .

[fn47xk7ei]

De várjuk meg "gery03" számításait is .

[B.Zoltán]

Így ahogyan mondod,ezért van akkor, hogy a CO2 hegesztő trafót megcsináltam két diódásra a Gratz helyett és jobban tudok vele hegeszteni, ugyan azzal a teljesítménnyel.

[B.Zoltán]

Igaz lehet, de sajnos ilyen két tekercses trafóm nem volt nagyobb feszültségű a láthatáron.

[gery03]

Na újra itt. "kart emg" fórumtársnak örülök, hogy kiszúrta, hogy kihagytam egy 2es szorzót, ami később visszahelyeződött, szóval a végeredmény jó volt Látom figyel.

Tehát 4 kivezetéses 2 szekunderes trafóról van még mindig szó.
-----------------------------------------------------
Soros 2 diódás felállás esetén, amit még tegnap írtam a veszteség így számítható:

2 diódás esetben ugyanazon szinusznak csak a fél periódusa jelenik meg 1-1 szekunderen, de 2 szekunderünk van!
I_RMS a fél szinusz hullámra I_PEAK/2 (integrálból kijön)
P_veszt = 2 * I_RMS_rez^2 * R_rez = 2 * (I_PEAK_ki/2)^2 * R_Rez =
          2 * (I_PEAK_ki^2/4) * R_rez =
         (I_PEAK_ki^2/2) * R_rez

Ez volt a tegnapi számítás hibajavítással/egyértelműsítéssel.
-----------------------------------------------------
Párhuzamos szekunderekkel és Graetzel pedig a következő:
I_RMS a teljes szinusz hullámra I_PEAK/gyök(2) (integrálból kijön)
Itt az tekercseken megjelenő áramok,  a kimenő áram fele ideális esetben minden időpillanatban és továbbra is két szekunderünk van.

P_veszt = 2 * (I_RMS_rez)^2 * R_rez =
          2 * (I_PEAK_rez/gyök(2))^2 * R_rez =
          2 * ((I_PEAK_ki/2)/gyök(2))^2 * R_rez =
          2 * (I_PEAK_ki^2/8) * R_rez =
          (I_PEAK_ki^2/4) * R_rez
-----------------------------------------------------
Konklúzió:
Párhuzamos szekunderek + Graetz esetében fele a rézveszteség.

[kart emg]

Szia!

Örülök, hogy a számolásod eredménye egybe esik a józan paraszti ésszel (azért én is kiszámoltam ám), ez mindig jó érzés. Viszont a mérési eredményekkel nem ártana összehozni az elméletet, ami gyakran nem könnyű feladat, ezt mint elmélettel és kísérlettel is foglalkozó fizikus mondom. Tehát a kérdés egyelőre nyitott maradt.

Üdv.

[fn47xk7ei]

Köszi a számítást , ennyi azt hiszem elég nekem is .

[svejk]

Számolásod alapja lehet szerinted a 70. oldalon levő eltérő típusteljesítményekért?

No és ha már ilyen jól belejöttél, bizonyíthatnád a 71. oldal utolsó sorát is.

Középmegcsapolásnál: Is=0,785*Iki
Graetz-nél: Is=1,11*Iki