Épül a gépem ::: Kicsa

[s2k5ycubj]

Ez nagyon jó! Amit nem értek,a végén miért csiszoltad meg az eloxált felületet,a kopásállóság miatt? Én csináltam régen készülék előlapokat aluból és azt trisós vízben kellet főzni,szalagcsiszolóval durva felületet kellet csinálni,minél durvább volt a felület főzés előtt annál szebb lett utána,ránézésre olyan karcos volt,hogy reménytelennek tünt,de azok lettek a legszebbek. Volt egy nagy saválló kád fűtőbetétekkel és bojlerbe való hőfokszabályozóval,80 fokon már szépen "forrt" ha benne volt az anyag,de ha kivetted akkor csak gőzölt,ezért nem is tekertem feljebb a hőfokot.Egy régi bojler alkatrészeiből könnyen lehet építeni ilyet.És végül a főzés után vizes öblítés és kézzel érintés nélkül alfaset feliratozás,majd akril lakk 3x. Sajnos hajthatatlanok voltak a technológiát illetően,szemellenzősen ezt csak így lehet és kell is csinálni.Hát elég hamar rosszul nézett ki,de ez senkit nem érdekelt.

[Kicsa]

Nem csiszoltam meg,csak a művelet előtt. Egyik felét ilyennel,másikat olyannal,majd eloxáltam. Kíváncsi voltam,élesben majd mennyire kell 'előkészíteni' a felületet a jó eredményhez. Lakkozni nem tervezem,bár valami teszt alá kéne vetnem,'mit is bír' ez a felület.

[Szalai György]

Hát, ez tök jó lett!

[Kicsa]

Nekem is tetszik az eredmény! [#kacsint]
Viszont felmerült egyből egy kérdés bennem : Az alu lemez,amit katódként kapcsolok,mit csinál pontosan?
Valahol olvastam ugyanis,hogy ha két egyforma darabunk van,akkor azt egyszerre is bel lehet rakni eloxálni,egyiket anódnak,másikat katódnak kötve. Elvileg ugyan olyan jó lesz az eredmény? Illetve ekkor a felület egy darab felülete vagy mindkettő egyszerre? (gondolom utóbbi de nem értem a katód szerepét) Eddig azt hittem,a katódról válnak le 'szemcsék',amik 'kiülnek' az anódra és ott épül belőlük a bevonat.

[Szalai György]

Kémiából sohasem voltam jó, de ez azért egy kicsit villany dolog is. Az irodalom azt mondja, hogy az alumínium eloxálás során, az egyenáram hatására, az elektrolitban vízbontás történik.
„Az anódon oxigén fejlődik, a katódon hidrogén. A fejlődő oxigén azonnal reagál az alumíniummal és porózus oxidréteget hoz létre.”
„Az elektrolitban külső áramforrás hatására megindul az ionok adott irányú mozgása ellentétes töltésű pólus felé mozognak. Kationok a negatív pólus (katód) felé – itt redukció játszódik le. Anionok a pozitív pólus (anód) felé – itt oxidáció történik.”

[Kicsa]

Ez érdekes. Elvileg ugye akkor az anód oxidálódik,ami rendben is van. Na de ha bekötök egy ugyan akkora munkadarabot a negatív pólusnak,ott nem oxidáció lép fel hanem redukció. Akkor az hogyan fog ugyan úgy oxidálódni? Sehogy? [#hehe]

[Szalai György]

Igen, azt gondolom, hogy sehogy. Viszont akkor ott meg lehet oxidréteget lebontani. (Ha mindkét pólusra szeretnél munkadarabot kötni.)
 
Ezektől csak még jobban furcsállom a #670-ben linkelt dokumentum állítását, hogy: „Eloxálni akár egyen-, akár váltakozó árammal lehet.”
Hiszen akkor az az oxidréteg, ami az egyik fél periódusban felépül, az a másikban lebomlik.

[s2k5ycubj]

Az nem lehet,hogy a negatív polusnál lévő munkadarab nem lép reakcióba a keletkező hidrogénnel és az szabadon távozik.Na most megvan az évszázad üzlete:eloxálót és hidrogénautó tankolót kell nyitni és meg is van a dupla haszon.[#nyes][#nyes][#nyes]

[Farkas Ádám]

Gratula! Mindent fotózz és dokumentálj, ilyenek kellenek a fórumnak!
 
Kapsz tőlem egy piros pontot: [#merges3]

[spgkgiiaa]

Szép színe lett a +40% paprikától Szuper!

[s2k5ycubj]

Mi ezt azért csináltuk így mert ez csak egy fél megoldás,bár szép volt.Nekem a trisós főzés után nagyon szép selyemfényű felület lett csak a legkisebb zsír,kosz,bármi látszik rajta.Nagyon kellet figyelni erre,ja és 2-3 tized mm-ert fogyott az anyag a főzéstől.

[Kicsa]

A helyzet az,hogy már nem is tudom,hol olvastam ezt a két darabot-egyszerre dolgot. Szívesen mutatnám de nem lelem...
 
Egyébként a trisózás után nekem is szép selymes fényű,homogén lett. Kicsit a homokszórásra emlékeztet a felülete. Kéne csinálni egy olyan tesztet is,amikor csak kifőzöm trisóban,majd szárítás és lakkozás. (Szigorúan nitrolakkal. Acryl lakkas csináltam eddig,kb. annyira lesz tartós ez,amíg összerakom a gépet.)
 
A nagy sikeren felbuzdulva könnyen lehet,hogy az összes szíjkerék ilyen kezelés fog kapni...a motortartó bilincsekkel egyetemben. Viszont a szín...nekem tetszik ez a piros. Illetve ilyen festék most van is itthon. Megkérdeztem,a kék vagy fekete festéknek 8e Ft/150 gr az ára,a legolcsóbb 2400 Ft/150 gr áron van (málna-piros  ; citrom) Ha különböző színek lennének,félek hogy 'bazári majom' kinézet lenne a vége az alu vázzal valamint a fekete csapágyházakkal. Szívesen fogadnék véleményeket ezzel kapcsolatban is!
 
Kedves Ádám! Köszönöm szépen,erről a műveletről van egy rahedli kép és információ. A következő éles darabnál is hasonlóan fogok tenni,hiszen érzésem szerint csak így lehet biztosítani a 'tökéletes hasonlóságot' a darabok közt.

[Kicsa]

Ismét jelentkezem,immáron egy 'éles' munkadarab eloxálásával. A gravírozó motor tengelyén lévő tárcsát szerettem volna leeloxálni.
 
Ő volna az :
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/munkadarab.jpg" border=0>
 
Látszik hogy picit karcos,így hát nekiestem kis köszörűfejjel,illetve polírpapírokkal.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/munkadarabelokezites.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/munkadarabelokeszitve.jpg" border=0>
 
Ezt követően ment a szokásos trisós fürdőbe,ahol jött a meglepetés.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/trisoutan.jpg" border=0>
 
Azt olvastam,hogy ilyen jelenségnél nem lehet eloxálni ezt az összetételű anyagot. Így hát reménykedve felfűztem a maró orsó tárcsáját,hátha :
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/munkadarab2.jpg" border=0>
 
Ez sem lett olyan,mint a tegnapi próbánál,de azért bízva a sikerben,folytattam a munkát.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/munkadarab2trisozva.jpg" border=0>
 
A felület itt sokkalta nagyobb,mint a tegnapi kísérleti darab. Összeállítottam a fürdőt,bekapcsoltam a tápot : áramkorlát nélkül felvett 1.55 A-t. Igen heves volt a reakció,buborékozott is rendesen,valamint gőzök is szálltak fel az üvegből. Behoztam egy üveg edényt hideg vízzel,valamint időnként megmértem a sav hőmérsékletét közvetlenül,a multiméter szondájával. (Utána egyből semlegesítettem szódabikarbónás vízbe,nehogy eltűnjön a végére a mérőke)
Kb 900 mA értéknél állandósult a fürdő hőmérséklete,1.5 A áramnál kb. 10 perc alatt 30 fokos lett. Az érdekesség az,hogy eleve kb. 22-23 fokról indultam...
Tudja valaki,hogy miért lényeges ez a 25 fok korlát?
 
Szóval a fürdő :  
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/elox.jpg" border=0>
 
Mivel az átfolyó áramot változtattam állandóan,így kb. 60 percet töltött a fürdőben a darab,átlagban ~ 800-900 mA mellett. Az eredmény meggyőző :
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/eloxalva.jpg" border=0>
 
Ezt követően a már megismert festés :
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/festve.jpg" border=0>
 
Itt beiktattam egy kis kísérletet,mivel úgy éreztem,hogy a szín mélysége az eloxálástól függ,nem a színezési időtől. Meg szerettem volna győződni erről...Egy kevés vízben feloldottam kb. annyi festéket,mint tegnap az ~1 liter vízben.
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/teszt1.jpg" border=0>
 
40 perc ázás után (tegnapi színező) így nézett ki a darab :
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/teszt1.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/teszt3.jpg" border=0>
 
Majd áttettem a töményebb színezőbe 10 percig. Miután lecsöpögött,nem sok különbség volt :
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/teszt4.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/teszt5.jpg" border=0>
 
Ezt követően gyorsan kifőztem :
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/fozes.jpg" border=0>
 
Majd lencsevégre kaptam a kész darabot :
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/kesz1.jpg" border=0>
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/kesz2.jpg" border=0>

[Kicsa]

Egy képet sikerült kétszer beszúrnom,így hát itt a javítás : A 40 perces színező fürdő után így nézett ki a darab  
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/Kicsa/Elox%e1l%e1s2/teszt2.jpg" border=0>

[Szalai György]

„Tudja valaki,hogy miért lényeges ez a 25 fok korlát?”
Szerintem nincsen korlát. De töményebb oldatban, vagy magasabb hőmérsékleten, vagy nagyobb áramsűrűség esetén felgyorsul a folyamat, az oxidréteg pedig használhatatlanul porózus lesz.
Lassabb folyamatban tömörebb oxidréteg épül.