Épül a gépem ::: kgl

[kgl]

Az asztallap mérete 1470 * 1010 mmm

Ebből  a hasznos úthossz 1054 * 810 mm

Mivel mind x mind y irányban kisebb az hasznos úthossz, ezért a síkbamarást nem tartom jó ötletnek. Az asztal 1.5 mm-es lejtését hosszírányba kell érteni. Ezt úgy fogom kompenzálni, hogy az asztallap szélei alá a váz belső oldalán ütközö léceket rakok be állítható magasságúra. A mearóba befogott vastag marószárral fogom ütköztetni körben mindenhol.

Ma elkezdtem kimérni a T sinek helyét. A legelső az asztal éléhez van vonalba rögzítve már. A többit csak próba méréshez raktam fel az asztalra.

A T sinek között 10 mm-es vastag MDF lesz. Ez látszik a képeken. A második képen az oldalszorító látszik, ezeknek a tüskéi az asztallap MDF részébe fúrt lyukakba kell bedugni az ütközöket és a szorítót is. Ezen még vacilálok egy ideig, mert az ütközők tüske részei ami a furatokba kell dugni túlságosan hosszúak, emiatt teljesen át kell fúrni mind a 2 réteg MDF-et. Ennek hátránya hogy  a forgács le fog hullani a lyukakon. Alatta meg ott van a számítógép, és a teljes elektronika, így a forgács és a por bejutna a számítógéphez amit szeretnék elkerülni. Ezen még agyalnom kell.

    

[tekes]

Kíváncsi vagyok, hogy fog beválni ez a nagy asztal. Milyen sűrű az alátámasztása?

Az oldalszorítót is lehet a horonyba rögzíteni
Ez elég primitív lett, de majd csinálok szebbet is!

  

[kgl]

Sajnos kisebb az asztal mint amit szerettem volna, de egyrészt nem tudtam hosszabb lineáris síneket beszerezni golyósorsókkal, másrészt nem tudtam előre kalkulálni a széleknél körben az útvesztéssel.

Az asztalnak körben van egy igen magas kerete réstelt lemezből és jelenleg 2 db belső osztó elválasztó fal van az asztal hosszában. Az asztallap alatt hosszában is lesz középen 3 darab nem lúl magas alátámasztása ami inkább csak a behajlást hivatott majd csökkenteni. Azt tapasztaltam, hogy amint felcsavaroztam az sztallap elülső végére 2 darab 5 cm-es sínt hogy kersztbe átérje a 1 méteres asztalt, jelentősen merevebb lett, Még gondolkodom a sínek számának növelésén, azaz súrúbben raknám őket, de jelenleg csak 14 db 50 cm sín áll rendelkezésemre, 4 db még úton van. Ezzel a 7 db T sín pár helyett 9 pár lenne. Kb 1 héten belül kellene megérkezniük, akkor fogok majd csak dönteni róla, hogyan legyen. Addig az sztal szélén körbefutó és a 2 belső elválasztó falon lévő színtbállításon fogok dolgozni ha nem jön közbe más.

[kgl]

A szorítót nagyon nehéz lesz majd erőből megszorítani mert nem  fogod tudni körbefogni a nyél részt az asztaltól.

[tekes]

Igen, de ez hirtelen készült, hulladékból, egyszerhasználatosnak, és az asztal szélén volt, ott hozzáfértem a nyeléhez.

[kgl]

Az asztal szélén használva szerintem nem csak egyszer használatosnak jó.

[kgl]

Tegnap végre megérkezett a mágneses talpas mikrométer amit rendeltem az asztallap szintezéséhez. Az asztallap aljára magasság állító rétegelt lemez csíkokat készítettem már csak be kell állítani. A mágneses talpú mikrométert a marómotor nyakára fel tudom tapasztani.

Eddig két módszert találtam ki a szintezéshez az egyik asztallap nélküli a másik az asztallapos verzió.
Mivel az asztallap miatt csak úgy férek hozzá a rétegelt lemez csíkok magasságának beállításához, hogy be kell bújnom a gép alá egy sámlira ülve fejlámpával hogy az állító csavarokat le tudjam fixálni, ez egy kicsit fárasztó megoldás mert jó sokszor ki kell másznom és a mikrométerrel ellenőrizni az asztallap szintjét.  
Ezért azt találtam ki, hogy az asztallap nélkül állítom be a lécek magasságát egy hosszú vízmértéket felfektetve a magasság állító lécekre és így kényelmesen felülőről be tudom állítani a szintet és rögzítem a csavarokat.
Utána már rátenném az MDF asztallapot és újra ellenőrizném a szintet de ekkor már az asztallapon. Ez a módszer sokkal gyorsabb, mert nem kell 300 alkalommal bemászni az asztal alá, hiszen felülről egyedül meg tudom csinálni. Hátránya az, hogy ez nem veszi figyelembe az MDF lap hullámoságát, ezért kell a második mérés sort elvégezni. A mikrométer csúcsát a vízmértékhez fogom érinteni.

Jobb lenne az asztallappal együtt mérni és beállítani de ez nem egy emberes megoldás.

Fogalmam sincs elolvassa e egyáltalán valaki az agymenésemet, ha netelán mégis valaki elolvassa az véleményt is mondhat, hogy legalább tudjam, hogy van e értelme ennyit írogatnom.

[TBS-TEAM]

Hátha lapul valahol a fiók mélyén valamilyen kamera amit rá lehet kötni pl: laptopra és nem kell kimászkálnod az asztal alól 1000x. [#eplus2]

[kgl]

Éppenséggel van webkamera, majd kipróbálom az ötleted. Köszi.

[kgl]

Elkezdtem az MDF asztallap szintezését a mikrométerrel.
Azt tudom, hogy 1 század mm pontosra akarom majd beállítani akkor az nem lehetséges, mert az MDF lap ennél sokkal hullámosabb. Pici műanyag ékeket raktam az asztallap alá, ezzel próbálom beállítani az asztallapot. Azt már észrevettem, hogy ha csak a 4 sarka alá rakok éket, akkor az asztallap közepe lejebb van mert lehajlik az MDF lap a saját súlyától. Ezért középen is kell éket használni. Az asztallap súlya kb 40 kg.

Relief maráshoz szerintem elég ha 1-2 tized mm pontosra sikerül beszinteznem az asztallapot

[ANTAL GÁBOR]

Sajnos nem elegendő Legalább 0.01 mm re kellene elkészíteni[#eplus2][#eplus2]i .  Egy fából készült releifnél  nagyon zavaró lesz ha a dombormű egyik sarka 0.2 mm el alacsonyabb lesz mint a másik sarka .  Brrr[#csodalk]

[kgl]

Most végeztem az alsó asztallap beállításán. A mikrométerrel nem sokra mentem mert a mágneses talp sajnos elmozdult a marómotor hengeres nyakán, nem tartott meg tökéletese a mágnese. A digit tolómérőt csak úgy felragasztottam kétoldalas ragasztóval a marómotor oldalára, úgyis csak a mérési pontok összehasonlításához kellett, így mindegy hogy milyen értéket mutatott az első ponton, a többit ehhez viszonyítottam.

9 helyen csináltam méréseket 3 sorban az asztalon. Természetesen a két hosszú végén és középen.
Ezeket mértem soronként

101.68                    101.97                 102.02


102.29                    102.32                 102.15


102.29                    102.32                 102.32

Így az asztallap bal felső sarka és a jobb alsó sarka között a legnagyobb a különbség, összesen 0.68 mm az eltérés.
Az MDF hullámossága is kb 0.4 mm körül van. Azért majd megpróbálom majd holnap korrigálni, csak már nagyon kidöglöttem ma az asztal alatt bujkálni egész nap ki be a rossz lábaimmal. De az sem nagy baj, ha mrad ez az eltérés, mivel erre a 18 mm-es MDF-re még rákerülnek a C sínek és a sínek közé még egy réteg 10 mmm-es MDF csíkok. A felső MDF-ben is lesz valamennyi hullámosság, igazában az lesz a fontos, hogy ott tudjam korrigálni. De ez már könnyebb lesz, mert a csíkok alá könnyen tudok papír alátéteket rakni a szintbe állításhoz annyit amennyi kell.

Az első 3 képen a szintező lécek vannak amit az asztallap alá csináltam. A csavarok alatt kicsi nút van marva, hogy lehessen állítani a magasságban a léceket.
A 4.képen a mikrométeres próbálkozás volt, az utolsó képen a tolómérős mérés.

          

[Szalai György]

Ne törődj vele. Ebben a mérttartományban minden rugó. Hőtágul, vetemedik, kopik.
Egy papírlapon egy 10cm-es vonalat sem lehet húzni grafitceruzával úgy, hogy pontosan minden pontja, az előre megálmodott elméleti pozícióhoz képest, század tűrésű legyen.

[PSoft]

Most hirtelen, a 3D nyomtatóknál már jól bevált automatikus asztalszintezés jutott eszembe.
Ott ugye, a szintezéskor mért/rögzített értékek bekerülnek az épp aktuális G-kódba.
Ha nagyon "csálé" az asztal síkja, szemmel látható a G-kód futása közben a "Z" tengely/asztal korrekciós le-fel mozgása.

De ez is csak egy kósza gondolat egy mdf asztallapos gépnél.

Egy relief marás, sok órás művelet szokott lenni.(nagyolás/simítás...)
Ha közben kinyitom az ajtót, megcsapja a huzat a gépet...már bukott is az előzőleg még jó "Z" korrekció.

[kgl]

Ebben igazad van. A hőtágulás, rugózás piszok nagy akár fánál akár fémnél. Fánál még a páratartalom is rátesz egy lapáttal.

Igazában végig gondolva a 120 cm hosszon a 0.68 mm eltérés nem olyan vészes.