Épül a gépem ::: kgl

[kgl]

Itt van egymás után a 4 verzió rajzai. Elég sok tökölés volt maximalizálni az úthoszt és a merevséget, rezonancia csökkentést.
Az utolsó kép a legújabb 4-es verzió.

        

[remrendes]

En azt sem ertem, hogy miert jobb a 2 eltolt sin az egy hosszabb helyett?

[kgl]

1 darab sín esetén a csapágyakat távolabb kell rakni egymástól hogy meglegyen valamelyest a merevség.

2 db sín esetén mivel elég távol van egymástól a 2 sín és oldal irányba is el van tolva az alsó, így le maximálni lehet a merevséget és nem kell emiatt a csapágyakat távol tenni egymástól mint 1 sín esetén. a 4. verzió esetén elviekben egymás alatt vannak a csapágyak csak a sínnel együtt el vannak tolva. Tehát az úthoszt nem csökkenti mint az 1 sínes verzióban.

[kgl]

Azt se feledd, hogy itt a váz fa doboz szerkezetű lábaknál is és a felső hídnál is és az asztal is vastag lesz. Acél váznál nincs szükség ekkora trükkökre mert az alapból sokkal merevebb.

[remrendes]

1db hosszabb sin eseten epp ugyanakkora lehet a munkaterulet (es a gep alapterulete), mint 2 rovidebb, eltolt sin eseten.

Nagyobb labhoz/fadobozhoz nem kell 2 sin, eleg a nagyobb lab/fadoboz  

[kgl]

A hosszabb síneel igazad van, csak ezt a sín kollekciót egy készletben vásároltam meg. 1200/1000/400 mm volt benne. Nagyon nem volt olcsó nekem. Ha már ez van, akkor ehhez kell igazodnom.
Nyuggerként nagyon meg kell gondolnom, mire tudok félretenni. Nem panaszkodom, mert én legalább tudok még félretenni ilyen árak mellett de nincs dőzsi-mőzsi. Van egy nagy 1200 m2-es kertem, tele veteménnyel, így sokat meg tudok spórolni, de nyuggerként is gürizek az oldalbordával a kertben ami már egyre nehezebben megy.

[TBS-TEAM]

Azért, hogy legyen egy 5 változat. 1200mm sinből hozzuk ki a maximumot. 1100mm úthosszal.
Az asztal hossz méretének az optimalizálásra is megoldódik. [#kacsint]

  

[Csuhás]

Szvsz ez nem szerencsés elrendezés. Lehetne hosszan magyarázgatni, de röviden: a vigyázzban álló embert könnyebb felborítani mint a terpeszben állót. Azaz ha a forgácsolásból adódó erő kis mértékben elfordítani (rezgetni) igyekszik a hidat akkor az alsó csapágy ezt szabadon engedi. Ezzel szemben ha eltolod oldalra az alsó csapágyat akkor az már ellenáll a forgatásnak.

[Rabb Ferenc]

A mozgatás (golyós/trapéz menetes anya) és a lineáris kocsik (golyós/csúszó) kölcsönös helyzetéről már régen is volt vita. Érdemes lenne most is figyelembe venni az akkor leírtakat az akadás/befeszülés elkerülése érdekében.

[#t179p6226#]

[kgl]

Ezen én is vaciláltam, de arra az eredményre jutottam, hogy alul is és felül is 2-2 db csapágy van egymás mellett, ennek teljes hossza 10-10 cm. Ehhez már szükséges kb 1 tonnás erő, hogy a 20-as tengelyen bárminemű elfordulást tudjon okozni.
oldalanként 2-2 darab 20 mm átmérőjű talpas tengely van amik kb 10 cm távolságokban kell rárögzíteni az asztallap oldalára. Ezt sem valószínű, hogy meg tudja hajlítani a maximálisan fellépő erők.

Ez meg lehetettlen egy  ilyen törpe cnc gépen.
Az alsó sor és felső sor csapágy távolsága kívül 360 mm, közöttük lévő távolság 200 mm-el rövidebb.Ez sem engedi elfordulni és berezegni a hidat mert ez elég nagy terpesztés. Ahhoz hogy ezen bármiféle rezgés elforgassa a hidat, ahhoz vagy teljesen beállítattlan csapágyak vagy rettentően kopott csapágyak kellenek. Ezek a csapágyaknak oldalán vannak állító csavarok amivel be lehet állítani a kotyogás mentes futást.

[kgl]

Próbáltam értelmezni a képletet, de nem vagyok egy matek zseni, hogy az ott leírtakat megértsem és ki tudjam számítani. Az I méret nálam 360 mm.

(A golyós menetes orsót még nem döntöttem el hova lenne érdemes felszerelni az asztal oldalára, de tippelésem szerint a két sín közé középre kellene felszerelni, mert így nem terheli jobban egyik tengelyen lévő csapágyat sem, hanem eloszlik a terhelés.
A gép asztalán mindkét oldalt lesz golyós menetes orsó + motor)

[remrendes]

Olcsobb lett volna egy 1400mm-es sinpar kocsik nelkul, mint egy 1200-as kocsikkal.

[TBS-TEAM]

a 4 és az 5 elrendezésben egy plusz erő hat a csapágyakra a forgatónyomaték ami a teljes Y híd tömege minden cullonggal.
Tételezzük fel 100kg húzza a csapágyaktól legtávolabbi ponton.
F:~981N
k:300mm =0,3m
M= 981x0,3=294,3N =30kg.
A lineális csapágyak 20-as 1db: 882N visel el siklással merőlegesen.
Ennek a durván 9-ed részét viseli el oldalirányú erőnek.
~98N/db.
Van 8db 784N nagyon egyszerüen.A maximális megengedhető terhelés 30%-a.
A csapágyak közötti távolság a 4 képest 5 megoldásnál 300mm-re csökken.
A merevség megmarad.
A két csapágy közzé kell tenni középre a golyosorsót, befeszülés 0%.

[Csuhás]

Mindezek  ellenére "érzem" hogy nem jó az egymás alatti csapágy elrendezés. Számítások helyett tegyünk egy gondolatkísérletet. Adott egy sín rajta egy lin csapágy A csapágyra tegyünk függőleges egy erőkart ( ez a híd oszlopa ) Majd a kart fogjuk meg a csapágyhoz közel ( a golyós orsó is így fogja ) Most próbáljuk meg a erőkart távoli végét megterhelni, azaz elbillenteni a csapágyat. Ilyenkor gyakorlatilag a golyósorok szélső golyói kapnak terhelést, és deformálódnak is pár ezredet, ami az erőkar végén pár tized elmozdulás is lehet a kar hossz és a csapágy szélesség arányában. Ha most a bevett gyakorlat szerint a sínre teszel még egy csapágyat akkor azok távolsága hozzáadódik a szélsó golyó távolsághoz. Ha kb egyenlő lesz a kar és a csapágy távolság akkor a kar vége már csak ezredet mozdul. Ha a második csapágyat az első alá rakod akkor a második csapágy nem fogja az első fen leírt parányi kotyogását/deformációját korlátozni ( hiszen a forgatás ott tengelyirányú elmozdulást jelent ) így az erőkar végén kb ugyanakkora lesz a deformáció mint egy csapágy esetén, azaz erre a terhelésre semmivel sem jobb a két sínes elrendezés mint az egy sínes ( kis elmozdulásokra, azaz rezgésre ) Nem tudom érthetően sikerült leírnom amit akartam?

[remrendes]

Nem a Z, hanem az Y irany lesz a problemasabb, ha minden csapagy az XZ sikba esik, akkor szerintem erezheto lesz a kottyanas.