Lézer

[svejk]

Miért, nem átlátszó?

[PSoft]

Igaz, hogy nem nagy felbontású közeli képek, meg nem is ilyen irányú vizsgálódásra készültek...
A mostmár biztosan rossz, 50W-os csövem előbbi képei.
(akkor még, úgy tudtam, hogy ok)

          

[RJancsi]

Reggelire végigolvastam a diploma munkát. Érdekes dolgok derültek ki belőle. Eddig nem különösebben érdekelt a CO lézer (ezután sem fog), de az meglepett, hogy a gázkeveréknek csak 3%-a a CO2, mégis erről kapta a nevét a rendszer. Kb. olyan, mintha a félvezetőknél nem a szilíciumot hangsúlyoznák ki, hanem azt a kevés "szennyező" anyagot, ami nélkül nem működne a dolog.

[Csuhás]

Nem a mennyiség alapján nevezték el hanem mert a co2 az aktív gáz, ez a molekula gerjesztődik és ez bocsájtja ki a lézer fényt. A többi gáz mással is helyettesíthető. ( Egyszer régen hallottam hogy az amiknak sikerült nitrogén, vízgőz, co2 közegben lézerműködést elérni. A dologban az a poén hogy ilyen gerjesztett gázkeverék van egy gázturbinában. Így egy kis ügyeskedéssel el lehet érni hogy a repülő hajtóműve egyben lézerfegyver is legyen. Valami gubanc azért lehet mert azóta sem terjedt el ez a megoldás )

[4ybj8h3c8]

Egy olyan csövet kéne lefotózni, ami ment már pár évet és az élete dere felé jár. Tartok tőle, a katód nem véletlenül nagyobb mint az anód, ha van itt is u.n. katódporladás, akkor annak látszani kell a felületen és ez megmagyarázza a bekötés irányát.

[motion]

A csöveket úgy építik, hogy az anódnak nevezett végén kapja a friss hideg vizet, mert ez a része jobban melegszik a csőnek. Valszeg mert itt indul meg a plazma képződés és itt intenzívebb az energiája is, na meg ide teszik a tükröt is. A katódnál a félig áteresztő tükör miatt nem melegszik annyira.
Az enyémnél egyik vége sincs szigetelve, meg hát végül is ha belegondolunk minek is kellene...(jó meg is b@szott múlthéten[#vigyor4])Amúgy a katódnál pár voltos fesz van csak.
Szóval Anód: Nagyfesz, nagyobb hő, hideg víz...
Ez az oka h. nem ajánlott cserélgetni.
Amúgy bár nem próbáltam és több gyereket sem akarok, úgyhogy a farkamat is rá merem tenni h. fordítva is műk...egy darabig :-)

[GPeti1977]

Na végre egy értelmes tudományos hozzászólás aminek van valóság alapja.

[PSoft]

Ha elolvastad a diplomamunkát, Ő is valós jelenségként említi a katód elhasználódását/porladását.
A katódról leváló anyagrészecskék, szennyezik a gáz elegyet, lerakódnak a tükrök felületére is.
A lerakódások hátrányosan befolyásolják a cső működését, rövidül a cső élettartama.
Az elektródák "speciális" kialakításával/elhelyezésével, csökkenthető a szennyezés mértéke, de nem megállítható.

Az olcsó kínai tömegcikknek számító csöveknél, nem hiszem hogy közrejátszanak hasonló tervezési szempontok.

[motion]

Kicsit vicces, de tényleg ezért van így.
Itt van egy 2perces tanfolyam a működésről. Itt is írja h. a végtükört kell jobban hűteni (logikusan), vagyis ahonnan indul a plazma amit meg ugye a nagyfesszel hozunk létre...Az meg h. ezt a végét anódnak, +nak vagy kiscicának hívjuk az már ugyan mindegy.

[4ybj8h3c8]

Az egészet még nem, az első fele amúgy is ugyanaz amit vagy 30 éve tanultam erről.

[Dakota25]

Valamikor 1883-ban Edison felfedezte, hogy az izzólámpa izzószálából a vákumon keresztül töltések távoznak. Ez az Edison-effektus. Mint rengeteg mást, az elektroncsöveket is az Öregnek köszönhetjük.
A CO2-LASER csöve egy kisülési cső, gáztöltésű. Benne a rákapcsolt feszültség hatására elektronáramlás indul meg a KATÓDról az ANÓD irányába. A katódból kilépő elektronok a kapocsfeszültség hatására gyorsuló mozgást végeznek az anód irányába. Mivel a tömegük nem változik, de a sebességük növekszik, belátható, hogy az energiájuk is növekszik. Egy részük elakad útközben a töltőgáz atomjaiban, molekuláiban. Energiatöbbletüket átadják, így gerjesztve az aktív közeg részecskéit. Mind végighalad a csövön és útja végén az anódba ütközik. Itt energiatöbbletét leadja, ezzel melegíti az anód anyagát.

Belátható, hogy a két elektróda más-más igénybevételnek van kitéve.
A katódból részecskék lépnek ki, olyan anyagból kell lennie, ami szívesen ad le elektronokat és ezt sokáig képes szétporladás nélkül megtenni. (pl.: bárium-oxid, tórium-oxid emitter pl. nikkel bázison)
Az anódba nagy energiájú részecskék csapódnak be, ezzel sok hőt fejlesztve. Az anód anyagának, szerkezetének olyannak kell lennie, hogy ezt tudja jól elviselni.

Megcserélésük esetén kapunk egy emissziószegény, porló katódot és egy rosszul hűtött, a hőterhelést rosszul viselő anódot. Ha be is következik a gázkisülés, kevésbé intenzív lesz, és a cső élettartama drasztikusan lecsökken.
Alapvető érdek, a minél intenzívebb elektronáramlás kialakítása, hiszen ezzel érhető el, hogy a töltőgáz részecskéivel minél több elektron ütközzön, így gerjesztve azokat olyan "sűrűségig", hogy a részecskepopulációban a gerjesztett állapotúak legyenek többen (a természetes állapottal ellentétben), így megvalósuljon a populációinverzió.

Eddig volt elektromosság, elektroncső. A további folyamatok már az Einstein által megjósolt indukált fotonemisszió témaköréhez tartoznak.

  

[t4fs3a8s]

Szerintem ezt írtam le a 10573 hozászolásban csak rövidebben!

[Dakota25]

Nyilván. Csak sok hozzászólásban olvastam a témával kapcsolatban furcsa dolgokat. Gondoltam, vannak, akik profitálnak egy kis magyarázatból.[#vigyor3]

[vjanos]

Vannak, köszi [#eljen]

[svejk]

Sirály, akkor már mindent tudunk, köszönjük.
De azért még jöhetnek a képek, mintegy bizonyításul.