Lézer

[RJancsi]

Ha jól sejtem a kromatikus aberrációval nem sok dolgunk van, a lézer eléggé monokromatikus. Csak a szférikus okozhat gondot. De még az sem igazán. Az én 1 W-os lézerdiódám TO18 tokozású. A kupak átmérője 3.55 mm, a fénykapu kb. harmada azaz 1 mm-es. Ha a kilépő nyaláb divergenciáját nézem, akkor is legfeljebb a lencsék középső harmadát éri, a szélük nem dolgozik.

[svejk]

Ez a sík oldal és visszaverődés arra értendő, hogy ami visszaverődik a munkadarabról az ugyan oda verődjön vissza a lencséről?

[000000000]

Nem !
A lencsék áteresztőképessége nem 100%, így a közel párhuzamos sugár a sik belépőoldalú lencséről kevésbé szóródik szét.

[4ybj8h3c8]

"A lézer mint olyan 1 azaz egyetlen hullámhossz ott miért is lenne kromatikus aberráció ?"

Jó kérdés. Lehet, hogy azért, mert napi rendszerességgel derül ki, hogy nem olvassátok a témával kapcsolatos összes hozzászólást, csak egyből ragadtok ki valamit?

"lazi | 957          Ma 09:59:45      [10127]
Ez is jó, de ez a kromatikus aberrációt húzza helyre, itt ez nem játszik, csak egy hullámhossz van."

Jééé, mik vannak... (voltak)

[4ybj8h3c8]

"Az alábbi képen egy 2" átmérőjű lencse van az asztalomon, de csak 1" méretű volt maga a sugár,
Ez lehet magyarázat a 2. dologra is"

Nem magyarázat, mert a fizika tudja a dolgát. A hatás a lencse teljes felületén él, csak ha kevesebbet használsz belőle akkor kisebb a mértéke.

[4ybj8h3c8]

Erre azért ne vegyél mérget, a tükröző felület visszaverő képessége nem attól függ, hogy sík, vagy domború, homorú. Ugyanúgy visszaverődik róla a beeső sugár adott százaléka, csak a visszaverődés szöge változik.
Fotonokban gondolkodj, egy adott foton nem foglalkozik azzal, hogy a találaton túli felület más része milyen geometriával bír.
Ha egy teniszlabdát hozzávágsz egy falhoz, visszapattan, ha egy betonkeverő oldalához vágod akkor is, hiába görbült a felület.

[000000000]

Én nem is ezt mondtam, csak nem szanaszét verődik így nem gyilkolva a környezetét és a élő szervezeteket.
És az és így ez a visszatükröződő fény mint a rádiófrekvenciánál is az állóhullám a generátor és az antenna között elnyelődik.
Csak lézernél ez a rezonátor és a lencse között jön létre ez.
Ha megtalálnám a CD-t amin az a pár 100 oldalas oktatóanyag volt akkor el is küldeném.

[000000000]

Akkor ezt újra

És az így visszatükröződő fény mint a rádiófrekvenciánál is az állóhullám a generátor és az antenna között elnyelődik.

[4ybj8h3c8]

Az, hogy a lencse melyik oldalát használod, nem a visszaverődés kérdése. (A rendszer alapól zárt kell, hogy legyen, az a 2-3% ami visszaverődik az nem oda vissza pattog, hanem szóródik még így is. (Fotonok szempontjából sík felület nem létezik, csak az optimálishoz közeli felületi minőséget tudunk elérni)
A lencse forgatása és állása a majdnem párhuzamos sugárnyaláb miatt lényeges, nem mindegy, hogy melyik a belépő oldal, és melyik a kilépő, más a fókuszált sugár keresztmetszete.

[4ybj8h3c8]

Szerintem ne keverjük a gömbsugárzót a lézer rezonátorral. Mutass egy antennát, aminek a lézerhez hasonló sugárzási karakterisztikája van. Majdnem párhuzamosan futó, egy irányba kilépő elektronok.

[000000000]

Repülő optikás gépen, hogy lesz zárt a rendszer ?
Max a ha rázárom a plexi tetejét
Sőt rapülő optikás gépen már sugárhossz kompenzátor is kellene ha fémet szeretnénk vágni.
A fázisretarder-ről már ne is beszéljünk.  
További szép napot ! [#wave]

[4ybj8h3c8]

Ne menj. Van még bőven szó amibe beleköthetsz.
Cáfold amiket írtam, ha nem megy akkor ne beszélj mellé, tudod, hogy az engem nem érdekel.

[000000000]

Csak mert te kérted [#papakacsint]
És még ennek a dupláján is rádióznak.
https://www.youtube.com/watch?v=T6HoYPgBTZ8

[4ybj8h3c8]

Mekkora a nyílásszöge egy ilyen sugárzónak, és mennyi a divergenciája egy lézersugárnak.
Megint kevered a dolgokat, Trabantot hasonlítasz a Mercedeshez.

[000000000]

Azt mondtad hasonló, és nem ugyanolyan.
Mellesleg ekkora frekvenciánál már úgy terjednek a rádióhullámok mint a fény.
Pár fokos nyílásszögről beszélhetünk ezért is kell a távcsöves célzó az antennára.
Tehát ki kötegszik kivel ?