Lézer

[4ybj8h3c8]

Van egy nagyon egyszerű trükk az ilyen rendszerek kipróbálására.
Nyissál meg egy HeNe (vagy piros dióda, e a HeNe jobb) sugarat két lencsével nagyobbra.
Ha az elé berakod a kínai lencsét, akkor egy mezei füstölőpálcával folyamatosan láthatod a sugarat, és kipróbálhatod, milyen állásban milyen fényút rajzolódik ki. Egy nagyítóval oldalról nézve a füstben tökéletesen látszik a lencse leképezése.
Igazából elmondani nehéz, a próbával sokkal többet látsz, lehet cserélgetni, forgatni és azonnal látható az eredmény.

[svejk]

No szerintem én erre is "ugorgyunk"-ot mondok.

[4ybj8h3c8]

Igen, pontosan erről van szó. Nagyon jó demo.

[4ybj8h3c8]

Ez is jó, de ez a kromatikus aberrációt húzza helyre, itt ez nem játszik, csak egy hullámhossz van.

[svejk]

No, az a rajz már értelmes és életszerű, nem egy odavetett, talált, valami móricka ábra mint az előző.

Tehát a fókusztávval kb. lineárisan növekszik a fókuszpont átmérője.

[svejk]

Már veszem is elő a labor hélium lézeremet és a lencse készletemet.

[4ybj8h3c8]

Jöhetnek a képek a kísérletekről...

[svejk]

Akkor miért kell akromatikus a lézerhez?

[svejk]

No, hát nem véletlen van ott a vigyor, természetesen semmim nincs hozzá.

[svejk]

Eh.. már belezavarodtam... szóval a kínaiak az ábrád szerinti PCX lencsékkel árasztanak el minket.

De hát akkor jobb lenne az ábra szerinti akromatikus a lézerezéshez, vastagabb anyagokhoz!

Most aztán végképp nem értem.

[thayscj6c]

Kedves Barátaim!
Szerintem kár ezen elmélkedni. Nem tudom ki milyen munkákat végez, de azt gondolom elenyésző a lencsék közötti eltérés az adott feladatok elkészítésében. Az én lencsém 20mm-es 2mm vastag és 63.5 mm fókusztávú. Gyönyörűen vágja a 15mm plexit is. Persze ez is a vágásnál egy kicsit kagylós, de ez a technológiából adódik. ( marógépnél nincs ilyen gond[#nevetes1]).

[svejk]

Azért jó, ha az ember tisztában van az elmélettel.

A Te lencséd is féldomború?

[thayscj6c]

igen +homorú

[4ybj8h3c8]

A legelemibb lencsehibáknál kétféle hibáról beszélhetünk.

1. Kromatikus aberráció:

A különböző hullámhosszú fénynek adott, homogén lencseanyagon belül különböző a törésmutatója. A lencse széle felé haladva ez az aberráció egyre jelentősebb, tehát a sugár átmérőjének a széle felé már jobban hozzájárul a sugár deformációjához. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy a különböző hullámhosszaknak a fókusztávolsága ugymond "vándorol", tehát a kék pl. csak hasraütés, van a lencse középpontjától 10 mm-re, a piros meg 11 mm-re. (Nem valós adatok, csak a problémát szemléltetem)

2. Szférikus aberráció:

Egy adott hullámhossznál a lencse széle felé haladva nagyjából ugyanaz lép életbe mint fentebb, csak itt egy hullámhossznál is tapasztalható, eredménye ugyanaz, "vándorol" a fókuszpont.

Ezeket a "hibákat" lehet a lencsék kialakításával minimalizálni, a szférikust alapvetően a lencseforma tudja elég jól helyrehúzni, sík-domború, sík-homorú, a kromatikust pedig a lencse anyagának változtatásával, azaz különböző törésmutatójú anyagok kombinálásával lehet a legjobban minimalizálni. Ezeket kell a megfelelő hullámhosszra, belépő sugárátmérőre, divergenciára optimalizálni, de mint lentebb írták, nagyon nem kell vele faxnizni, amatőr viszonylatban úgy sincs nagy jelentősége.

[000000000]

A lézer mint olyan 1 azaz egyetlen hullámhossz ott miért is lenne kromatikus aberráció ?

Lézernél az egyik fele mindig sík a visszaverődés szóródás  csökkentésére.

De javíts ki ha nem így lenne.

Az alábbi képen egy 2" átmérőjű lencse van az asztalomon, de csak 1" méretű volt maga a sugár,
Ez lehet magyarázat a 2. dologra is [#papakacsint]