Léptetőmotor

[000000000]

Elsős sorban olyasmire gondoltam, amit Szalai sporttárs is felvázolt.
Nem biztos, hogy mindenki századonként, tizedenként akar elkoptatni átmérőben 20 - 40 millimétert.
Esztergában gondolkodva és persze egyedi munkára a "kézi" használat lehetősége egy hobbistának sokszor jól jönne. Én elsősorban hobbi célra használt gépre gondolok. Ritka az, aki valamiből pl. 50 ezer darabot akar valamiből otthon. [#nevetes1]
A fent említettek csak ízelítő a lehetőségek közül.

[9pk59nuy]

Egyetértek Danibá60-al!
Az én tapasztalatom is az, hogy amíg a léptető megy, addig pontos. Ha megáll akkor viszont mindegy, mert újra kell gondolni a paraméterezést.
 
Példa léptető alkalmazására:
AT520-as eszterga-marógépet alakítottam át CNC-re.  A gép robusztus öntvényekből áll, prizmás vezetékekkel. A főorsómotor 600W teljesítményű. A mellékmozgások golyósorsóval, 6,5Nm nyomatékú, párhuzamosan kötött tekercsű motorokkal lettek kivitelezve. A vezérlő MSD 50-4,2 stabilizálatlan 48V tápfeszültséggel.  
Ez a konfiguráció nekem sohasem téveszt, akár egész nap dolgozhatok vele a méret megtartása mellett! A léptetőmotorok árama úgy lett beállítva, hogy kézzel nem lehet melegnek érezni néhány óra munka után sem. A G0 sebessége pedig több mint elég, még vissza is vettem belőle.
 
Így én sem gondolom, hogy a léptetőmotorok nem megbízhatóak és ezért enkóderrel kellene kiegészíteni azokat. Viszont tagadhatatlan előnye az enkóderes rendszernek, hogy hiba esetén (pl.: ütközés) képes automatikusan leállítani a gépet.

[000000000]

Megpróbáltam elképzelni, amikor K1 -s anyagban 5 milis fogásmélységgel és másfél milkó fordulatonkénti előtolással hasítasz.
Nem sikerült elképzelnem. [#nevetes1]
Tudom, fantáziátlan vagyok.

[9pk59nuy]

Elkerülte a figyelmedet, hogy 600W a főorsóm teljesítménye!
 

[000000000]

Ha elkerülte volna, akkor el is tudtam volna képzelni a jelenséget. [#nevetes1]
 
Pusztán arra céloztam, hogy talán nem tudod átlátni kellő mélységben a problémát. Ezért elegendő számodra az adott technikai feltétel.
Olyan is lehet, hogy tévedtem.

[000000000]

Abbahagyni az értelmetlen szócsatát!!!
 
az Egyik Modi

[000000000]

Abbahagyni az értelmetlen szócsatát!!!
 
az Egyik Modi

[000000000]

kezdődik!?
 
(nem már vége van!
az Egyik Modi)

[xit3medzv]

Azért az más, ha valós időben lehet vezérelni egy motort, új dinamikai távlatok nyílnak, pl. nagy tömeg mozgatásakor egy PID szabályozó sokkal hatékonyabb. Ilyen jellegű felhasználásnál, amik itt előfordulnak nem sok a jelentősége, de pl. egy régi gép cnc-sítésnél nagyon jól jön sztem.

[cxmcdtrx]

Megint egy szakmainak tűnő, hobbi kategóriában még felmerülő, számomra fontos kérdés:
4 darab http://www.ebay.de/itm/161673311813?_trksid=p2060353.m1438.l2649&ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT" TARGET=_fnew>DM860A típusú léptetőmotor vezérlőhöz milyen tápegységet tegyek?
Kapcsolóüzemű, stabilizált https://support.industry.siemens.com/cs/pd/58663?pdti=1&lc=en-WW" TARGET=_fnew>Siemens, 48V / 20 Amper, vagy inkább toroid trafó egyenirányítva, pufferelve, stabilizálás nélkül (1250 VA, 48V)?
A vezérlők ugyebár áramgenerátoros üzemben mennek. Melyik a célszerűbb? Hogy mennyibe kerülne lényegtelen, mert itt van mindkettő megoldás kompletten a polcon, mindegy melyiket veszem le, csak jó legyen.
Előre is köszönöm a segítő szándékú válaszokat!

[000000000]

A kapcsolóüzemű stabilabban tartja a kimeneti feszültséget.
A toroidos megfelelően pufferelve az áramokkal bír jobban, viszont a feszültsége kis mértékben változhat a terhelés pillanatnyi mértékének megfelelően.
Viszont egy ekkora toroidnál nem biztos, hogy ez észrevehető lenne.
A kapcsolóüzemű kisebb helyen elfér.

[000000000]

 
Én a trafós megoldást részesítem előnyben. Kevés alkatrész kevés hibalehetőség.  
Egy trafós táp tud rugalmasan működni. Ami jól jöhet bizonyos esetekben.  
A trafós tápot elég a várható összes áramszükséglet kétharmadára, háromnegyedére tervezni.  
A kapcsolóüzemű tápot ajánlott legalább 100 százalékra tervezni. Mivel teljesen rugalmatlan.  
Meg is viccelt már pár hobbystát. Nem találják, mi lehet a gond.
 
A stabilizálásra semmi szükség. Sőt, akár hátrányos is lehet alkalmanként.  
A kapcsoló üzemű tápból kijöhetnek zavaró jelek is. Ami lépésvesztést okozhat.  
Én már találkoztam ilyennel.  
Persze, az is igaz. Több olyanról is tudok, ahol nem okoz lépésvesztést.  
De, a megfelelő teljesítményű trafó soha nem okoz hibát.  
 
A döntés a tiéd.  
 

[cxmcdtrx]

Oké :-)
Köszönöm a válaszokat mindkettőtöknek!
http://sgforum.hu/listazas.php3?id=1373196397&order=reverse&index=2&azonosito=hobbycnc#107" TARGET=_fnew>Ezek lesznek a motorok és alattuk láthatók a vezérlők.
4 db 3.1 Nm-es motor, ezt kell tudnom böcsülettel meghajtani.
Szerintem a 20 amperes kapcsolóüzemű éppúgy nem néz vissza neki, mint a 48V/10A toroid + 10-20 000 uF puffer...
De akkor melyiket is? [#nemtudom]

[000000000]

 
A 4 motornak kicsit szűkös a 10 Amper. Legalább 12 -13 kellene.  
Igaz, nem olvastam bele, hogyan is használnád a 4 motort.  
Igy, már eldőlni látszik, hogy a kapcsi tápot kell használnod. Az, bőven sok.  
 

[cxmcdtrx]

2+2 tengely összeállításban fog közlekedni, tehát a két oldal nagyon sokszor fog szinkronban menni.
(Pl 45 fokos elmozdulásnál a 4 motor gyakorlatilag egyszerre kap STEP és DIR jeleket is.)