Léptetőmotor

[ANTAL GÁBOR]

 Pár napja már magyaráztam . Most talán sikerül érthetőbben:  A mágneseknek ismerni kell az un  lemágnesezési görbéjét ( ha valakit érdekel a diagram akkor GOOGLE " alnico magnet demagnetisation curve " vagy neodymium magnet....  ha erre a görbére rászerkesztjük a levegő BH görbéjét  Pl az origót összekötjük  az 1 tesla  ill 800 kA/ m koordinátájú ponttal   mű = B/ H =1/800000  = 1.25 *10ad-6 akkor megkapjuk a műnull egyenest . Az egyenes metszi a lemágnesezési görbét. Ha a metszéspont a mágnes könyökpontja alatt van akkor a mágnes levegőn ezt tudja teljesíteni, és erősebb csak egy olyan (újra)felmágnesezéssel lesz amikor a nincs vagy csak nagyon kicsi a légrés . Az alniconál ( ez van a léptecsben ) a levegőben a könyökpont alá kerülünk. A neodymium az más. Ott normál hőmérsékleten a könyökpont fölötti szakaszon alakul ki a munkapont . Persze ha 100fokon vizsgálnánk akkor már necces

[Szalai György]

Meg. De a megvalósítását nem ajánlom, ha nincsen ehhez megfelelő végzettséged és tapasztalatod.
Kezdetnek van egy gyenge mágnesű léptetőmotorod.
Minimálisan van még egy kevés menetű tekercsed bazi vastag zománc selyem szigetelésű rézhuzalból ( 5me. 25mm2 CuZS) Egy hatalmas kondenzátorod. (DC 10000uF 400V) Egy izzószálas villanykörtéd. (230V 100W) Egy 400V-on 2000A körüli áramot bekapcsolni képes GTO tárcsa tirisztorod a szerlvényeivel. Egy 400V 5A egyenirányító hidad. (Graetz) Két darab, hálózati feszültségen sem életveszélyes nyomógombod. (230V 5A) Egy csomó célszerű formájú vasdarabod, nagyon nagy mágneses permeabilitású anyagból.
http://cnctar.hobbycnc.hu/Szalai_Gyorgy/Delejezo1.jpg" TARGET=_fnew>Pár darab csavar meg egy kis drót és kész az egész.
Ha ezek együtt vannak a konyha asztalon, akkor kezdődhet az összeszerelés.
Először az elektromos része, azután a tekercsbe bele a vasakat, közéjük a motor forgórésze, és FÉLREHÚZVA rá az állórész. (Muszáj félrehúzni az állórészt, mert különben söntöli majd az értékes erővonalainkat.)
Ha minden összeállt egybe, akkor jöhet a buli. Mindenki mást küldjünk ki a helységből és csak hajtsuk be utánuk az ajtót. Győződjünk meg, hogy biztosan kukucskálnak-e a kulcslyukon, mert kell az elsősegélynyújtó, ha velünk baj történik.
A hálózati 230V csatlakoztatásakor, az egyenirányító hídon keresztül, szép lassan kezd is töltődni a kondenzátor. A vele sorosan kötött villanykörte felvillan, vigyáz rá, hogy a töltés kezdetén ne vehessen fel 0,5A-tól nagyobb áramot.
Pár másodperc múlva, (ha a kezdeti töltődés már megtörtént) meg lehet nyomni az Ny1 nyomógombot. Ezzel áthidaljuk a villanykörtét, és készre töltjük a kondenzátort, a lehető leg magasabb feszültségre.
Most jön egy nagyon fontos lépés!
ENGEDJÜK FEL AZ Ny1 NYOMÓGOMBOT, ÉS RÖGTÖN HÚZZUK KI A DELEJEZŐT A KONNEKTORBÓL!!!
Ha már nem csatlakozik a konnektorba, akkor tűűűz. Megnyomni az Ny2 gombot.
Ny2 megnyomásakor, a tirisztor, a másodperc tízezred része alatt rákapcsolja a kondenzátorban tárolt töltést a tekercsre. A tekercsben ettől bazi nagy áram alakul ki hirtelen, ami óriási mágneses impulzust kelt egy rövid időre. A nagy permeabilitású vasak ennek a rengeteg erővonalnak a nagy részét elvezetik a léptetőmotor forgórészébe és az abban lévő mágnes gyűrűbe.
Feldelejeztük a forgórész mágnes gyűrűjét.
Nem marad más, mint visszatolni az állórészt a forgóra, hogy a vasak leszerelése után is zárt maradjon a mágneses kör. Azután szétszerelhetjük a vasakat.
Nem véletlenül rajzoltam vastaggal a kondenzátor, tekercs és tirisztor áramkörének vezetékeit. Ott a lehető leg nagyobb áramra törekszünk, ezért a vezetékek keresztmetszete végig megegyező a tekercselő vezeték keresztmetszetével. Ennek a nagy áramnak nagy dinamikus ereje lesz, ezért merev sínszerű vezetékekkel, mechanikailag is masszív kötésekkel szerelünk.
A többi már lehet a villanyszerelésben megszokott PVC szigetelésű hajlékony MKH típusú, vagy H07V-K jelű 300/500V feszültségű 1,5mm2 vezeték.
Az Ny1 és Ny2 nyomógombokat azért rajzoltam távolabb a kapcsolás többi részétől, hogy az fizikailag is legyen elvezetve egy három eres kábelen, biztonságos távolba a veszélyzónától.
Ha csak magam dolgozom ezzel a berendezéssel, csak ritkán, kísérletek céljára használom, akkor nem tennék bele biztosítékot, főkapcsolót és zavarszűrőt sem. Ezért ezeket nem is rajzoltam bele. Megvan hozzá a végzettségem és szakértelmem, hogy ismerjem és elkerüljem a veszélyeit. De ha más kezébe is kerül, akkor csak a vonatkozó szabványok és előírások szerinti szerelés és kiépítés jöhet szóba. Hobbyistának nem javaslom a kísérletet. Aki mégis megpróbálja, az nagyon vigyázzon magára és a környezetére.
Remélem nem rontottam el semmit, ha mégis akkor javítsatok.

[svejk]

http://en.nanotec.com/faq_125_.html" TARGET=_fnew>Neves gyártó álláspontja a szétszedés ellen.

[s4fi8wsu]

Kedves György és Gábor!
 
Köszönöm a kimerítő válaszokat. Azt hiszem inkább gyengén hagyom azt a léptetőmotort.

[svejk]

Te csináltál már ilyet amit leírtál?
 
Mert, 10000 uF 400V-os kondit nem minden fűszeresnél kapni. Többet sorba kötve pedig rontunk az ESR-en.
Az Ny1 felesleges, ha már kialudt a lámpa, akkor a kondi feszültsége legalább 300 V, de ha vár még pár másodpercet akkor eléri a teljes feszültséget.
 
Én már mágneseztem fel DC motorokat, és az első, ránézésre fontos tételtől, -miszerint a kondenzátorban tárolt energia a a feszültségétől négyzetesen függ- eltérően én nem vettem észre az áttörő különbséget, nekem elég volt a 100 V körüli fesz, 20-30 ezer uF.
 

[ANTAL GÁBOR]

 Szerintem egy pár dolgot kihagytál:  
1,  nulldióda a mágnesező tekerccsel párhuzamosan
2 Gate áramkorlátozó ellenállás  
Egy kicsit túlzó is amit irsz. A mágnes beütéséhez a Hc duplája az irodalmi adatok szerint elég Az alnico Hc je kb 100kA /m tehát a beütéshez kb 200 kA/m kell  Ha a mágnes mondjuk 10 mm akkor 2000ampermenet jön ki ami 5 menettel csak 400 Amper. De a vas is fogyaszt ( mert azt kb 1.3 tesláig föl kell gerjeszteni aminek a számolása elég nehézkes de még pucu vassal is kevesebb mint a mágnesé ( én C45 re kiszámoltam mert annak ismerem a B-H görbéjét )
 summa 1000 Amper alatt megúszható. Amit rajzoltál az azért érdekes mert kb egy hete elküldtem Svejknek a változatomat és egyezik az elképzelésünk  

[svejk]

Tanúsítom!

[zotykó]

Szóval végig olvastam a topikot, de fölösleges volt, mert nem írta le senki, hogy mit lehet tenni ha kihúztuk a léptetőmotorból a forgórészt. Miért gyengül le, hogy lehet kiszedni úgy, hogy ne menjen tönkre és hogy lehet fölmágnesezni?
 
Aki tud valamit erről kérem írjon.
Kössz.

[svejk]

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=10&cad=rja&ved=0CHYQFjAJ&url=http%3A%2F%2Fdocs.lib.purdue.edu%2Fcgi%2Fviewcontent.cgi%3Farticle%3D2781%26context%3Dicec&ei=AzCxUKugIcaxtAa95YCADw&usg=AFQjCNFyqzZo5v8T3FTUg1ksBsfuvdxTbw" TARGET=_fnew>Itt egy kis elmélet a kondirásütésről.
 
 
 
 

[svejk]

Lásd #3526, főleg az a rész:
"itt a fórumon még senki nem tudta megmondani, hogy csinálják a gyárban."

[svejk]

Mi az oka, hogy a linken és Szali György szerint is a tekercsnek (terhelés) a katódkörben a helye?

[ANTAL GÁBOR]

  Az  a fontos hogy kialakuljon az áram ami a tekercs (és kondi belső )  ellenállásától induktivitásától  a kapacitás nagyságától és a kondi feszültségétől függ. Ez definiálja a szükséges energiát a kondiban . Az a jó ha az áram aperiodikusan cseng le  mert akkor  nem alakul ki az ellenfázisú lemágnesezés. Ha légmagos a tekercs akkor viszonylag könnyen számolható a dolog ( ha valakit érdekel akkor van jó anyagom )  A vasasnál nagyon érdekes mert a mű a beütés során ( a telítődés miatt ) folyamatosan csökken és ezzel csökken a tekercs induktivitása. vagyis a diff egyenletet a klasszikus matematika szerint nem lehet megoldani  Viszont alnicot csak vaskörben lehet felmágnesezni  

[ANTAL GÁBOR]

Zotykó!! 3528 ban most írtam le hogy miért gyengül le. A boncolásban is találsz anyagot  (1260 ha jól emlékszem ) a vascsöves szétszedésről . És most írt Szalai Gyuri egy mágnesezőről .  
Tehát a válaszok :ha kihúztuk és legyengült akkor föl kell mágnesezni,  a legyengülés : azért mert a munkapont a levegőn lement a mágnes BH görbéjének könyökpontja alá  Szerencsés esetben vascsővel szét lehet szedni de nálam a tekercsfej akadályozott ( 25% veszteség a B ből)  Egy mágnesező a 3529 ben

[ANTAL GÁBOR]

  Én anódkörbe tenném . Lehet hogy a kondi háza a mínusz és  tekercs egy pontját is ide akarta rakni   Viszont a japán rajz graetz e is hibásan van rajzolva. Még ha sematikusan is akarja ábrázolni akkor is furcsa hogy egy graetz váltó pontja közös a Dc mínusszal

[svejk]

Én mindig kerülöm a katód terhelést ilyen thirisztoroknál.
Persze vannak esetek amikor elkerülhetetlen, de ugye akkor szintilleszteni kell a gate kört, célszerűen impulzustrafóval.
Ha valaki felvilágosítana ennek a kapcsolásnak az előnyétől azt megköszönném.
Jelen esetben az sem játszik szerepet, hogy a gate áram "kárba vész", hiszen nagyságrendekkel kisebb  a főáramkörben folyó áramnál.