Elektronika

[svejk]

De ha leírod milyen a kimenő IC típusa, mekkora frekvencia, egyéb követelmények akkor lehet egy diódás szintillesztő is jó lehet.

[svejk]

Szóval senkinek sem volt ilyen tárolóscsöves szkóppal dolga.
Szegény Antal Gábor biztos csuklott a napokban a kenguruk földjén!
De azért csak sikerült megjavítani a szerkezetet.
Két furatgalván közt átégett a panel belseje, és hozott 2-3 kOhmot.  
Üzemszerűen 160-210 V a potenciálkülönbség a kettő közt. BF423 E-C.
Két nap, több órai szívás
 
A kezelésével most sem vagyok 100%-ig tisztában, csak sejtem a tárolós részét mint macska az esőt.

[pbalazs]

A 74HCTxxx épp erre való: TTL kompatibilis a bemenete, de maga az IC CMOS, így a kimenete is.

[svejk]

Csupán csak az a baj hogy a HCT is kötött 5 V-os!:(
Gondolom Csewe 15 V-ra akar szintilleszteni, mert egyébként simán összedrótozná a TTL kimenetet a CMOS-szal.

[000000000]

Gábor már Ósztráliában eszi a kenguru pörköltet?

[svejk]

Tudtommal igen, de siet vissza a fehérvári találkozóra

[pbalazs]

Hát igen, a tápfeszről nem volt szó...

[svejk]

Mi másért kellene hobby körülmények közt szintillesztés?
Nagyon precíz dolognak kellene lennie ha nem köthető össze a két IC natúrba.

[mxjj54gxi]

Ezt csak most olvasom...
Szóval ami fizikai tárolóssal eddig dolgom volt, az egyszerűen úgy működött, hogy az üzemmódváltó kapcsolónak a szokásos állásain kívül volt egy pl. "memory" állása is, és úgy használtam, hogy néztem a simán futó jelet a szokásos módban, majd mikor ezen beállítottam amit akartam, akkor átkapcsoltam memoryba, és onnantól a cső tárolt.
Éppen ezért célszerű volt vagy a sigle, vagy a normal módot használni, mert autó módban egymás után sorban minden futást letárolt a cső.
Persze volt olyan szkóp is, ahol a memory állás éppen ezért azonos kapcsolón volt az Auto-normal-single kapcsolóval, és csak egyszer rajzolt, mert egyszer futott le memory módban.
 
A fényerőt érdemes kicsin tartani, mert ha túl nagyra veszed, akkor az idő előrehaladtával szépen kifényesedhet az egész képenyő a szekunderemissziótól.

[pbalazs]

Nem feltétlenül precíz, inkább biztonságos. Olyan meg előfordul a hobbista műhelyében is.  
Egyébként én is össze szoktam kötni direktbe...

[mxjj54gxi]

Ja, látom ( http://obrazki.elektroda.net/39_1178633282.jpg" TARGET=_fnew>kezelőpanel ) hogy itt külön gombon van a tárolás.
Szóval itt én a jelet előbb beállítanám auto módban, majd váltani single módra, aztán átkapcsolni írásra, és egyszer megnyomni a startot, ekkor egy periódust felír a képre, és azt lehet elemezni.

[svejk]

Alapvetően működik. de pl. én úgy gondoltam hogy read-beolvassa, Write-kiírja a csőre.
de pont fordítva van.
illetve tároláskor kivilágosodik az alap képernyő teljes területe, majd kiolvasáskor már normál és lehet is a fényerőt állítani.
A persistence-ről sem volt semmi fogalmam, de gyakorlatilag az az Online tárolás, azaz egymásra rajzolja a képeket.
Mindenesetre dolgozzon ilyennel akinek húsz anyja van.
A maga korában csúcstechnika volt, emlékszem a Databook-okban mind ilyen tárolós szkópok ernyői voltak anno lefényképezve.
Hihetetlen hogy 20 éve még kuncsorogni kellett egy-egy gyártó nyomtatott katalógusaiért, legjobb esetben kijegyzetelhettem a boltban a nekem szükséges adatokat, ma meg pár billentyű lenyomás és akár egzotikum IC-k adatlapja is itt terem.
(Ps: Még meg vannak azok a katalógus CD-k amiket anno írtál. Próbálnám elajándékozni, de azt mondják: minek fent van az interneten . )

[svejk]

Na ez a hozzászólás meg nekem maradt ki az előbb.

[mxjj54gxi]

Na ez a kivilágosodás az, amit említettem, le kell venni a fényerőt és/vagy a persistence-t, mert ezek határozzák meg a csőfeszültségeket, és ha túl van gerjesztve, akkor kifehérít.
A lemezeimen rengeteg olyan ic adat van, ami már nincsen fenn!
Nagyon sok gyártó - és jellemzően a spec ic gyártói - csak azokat tartják fenn, ami még fut valahol, a régebbieket nem.
De például az AEG nagyáramú tirisztorai, triakjai, diódái, hídjai, stb sosem voltak fenn részletesen, azok még nekem is papíron tárolódnak, mert ha kidobom, sehonnan nem elérhető. És van egy csomó ilyen cuccunk, ha fel kéne használni, csak jó lenne tudi az adatokat.
Ráadásul jellemzően mondjuk a 85 amperes tirisztor 85 amper állandó üzemben, 85 fokon, de 350 amper 25 fokon, és 850 amper ha csak egy periódusra vesszük! )
Szóval a 85 amper sem biztos, hogy 85 amper, miközben a keresők általános adatnak ilyeneket szoktak hozni! )

[xfg6v697j]

5v a táp mindkettőnél.
0-1000Hz Kb
ttl áramkör hajt meg egy cmos számlálót, és úgy vettem észre,hogy néha téveszt.
a ttl ic 74HC-s.
ha 74HCT  meggoldhatja az illesztési gondomat akkor kicserélem foglalatban van.