Elektronika

[000000000]

Sziasztok!
 
István, igazad van abban, hogy a mai főleg az "f"-fast jelzésű TTL IC-k tényleg gyorsabbak, mint 50nSec, de ahogy Victorhu írta, az LPT-port sebessége bőven a nanoSec-os tartomány felett mozog, tehát egy 10Mbit/sec -os optokapu nem okoz sem jeltorzulást, sem jelkésleltetést. Tehát az adatátvitel ugyanolyan tökéletes lesz, mint a buszdriver -IC-vel, viszont így a PC teljesen le lenne galvanikusan választva a végberendezésről.
 
A fő probléma az, hogy a profi2A Axis driver maximum 90V -ot használhat, ami már nem törpefeszültség(0..50V),
hanem kisfeszültség(50..1000V). Így a PC és a berendezés a szabvány szerint két különböző kategória, galvanikus leválasztásuk optocsatolóval vagy DC/DC converterrel kötelező jellegű!  
 
lásd pl. IEEE 1394-1995 standards ami tartalmazza victorhu által említett szabványos 10-100Mbit -es Ethernet szabványt is.
 
>>"+5Voltra a bemenő oldalon nincs szükség, meg felhúzó ellenállásra sem, az LPT jel megy a belső LED >>katódjára,persze ellenálláson keresztül, az anód meg az LPT port földjére."  
>Ez nem garantált! Semmilyen szabvány nem írja elő a belső felhúzó ellenállást (nézz meg néhány LPT belső rajzot és a >tapasztalatom is azt mutatja, hogy ez nem garantált).  
 
Félreértettél, az adó(PC) oldalon nem kell semmilyen se belső, se külső felhúzó ellenállás.  
Az LPT port kimenetei ugyebár két állásúak(ha nem biderectional, de ezt a vezérlőd nem használja). Vagy 0Volt van rajta, vagy 5Volt. Ha 0 volt,akkor az optó led nem világít, ha 5Volt, akkor világít.
A felhúzó ellenállás a berendezés(vételi) oldalon kell, ha nyitott-kollektoros az opto-kimenete. De ha 'logic to logic' opto-t használsz, akkor még erre az oldalra se kell felhúzó ellenállás.
 
Végső soron én a helyedben mérlegelném a dolgot, szerintem az optos átalakítás nem jelentene nagy plusz munkát, viszont így biztosan nem kéne félteni az alaplapot az esetleges zárlattól.
 

[f6kuxbs9f]

Szia István!
 
A problémát az okozza, hogy Te feltételezed, hogy a teljes rendszer (PC, vezérlés, stb.) földelései minden körülmények között megfelelően kis hurokellenállással működnek. Ha ez így van, akkor semmilyen gond nem lehet.  
A gyakorlatban azonban ez nem garantálható minden esetben, és nem célszerű a hibátlan működés feltételezésére alapozni egy berendezés védelmét.
Üdv

[000000000]

Na ezt végképp nem értem:
"A felhúzó ellenállás a berendezés(vételi) oldalon kell, ha nyitott-kollektoros az opto-kimenete. De ha 'logic to logic' opto-t használsz, akkor még erre az oldalra se kell felhúzó ellenállás."
Mihez húzzam fel ha nincs az LPT-n +5V?! A "logic to logic" kimenetü opto mihez húzza fel ha nincs a másik oldalt Vcc?! miből állít elő logika 1 szintet, hanincs terhelhető +5V?!

[000000000]

Ertem Istvan problemajat, hogy nincs 5V az LPT-n kozvetlenul es ezert jobb lenne kikerulni az optot a ketiranyu adatok miatt.
 
5V-ot tobbfelekeppen is lehet nyerni, de gondolom ezeket vegigondolad mar: Keybord csati, USB, belso tap kivezetese, kulso eszkozrol galvanikusan levalsztott DC/DC konverter. Esetleg egy trukk segithet. Az osszes adatlabra teszel egy diodat ami tolt egy kondit. A kondin jo esetben mindig lesz annyi fesz, hogy hasznalni lehessen tapkent! Esetleg kulon dedikalt LPT kimeneti lab is jo lehet. Persze erre programbol jo lenne tamogatas. Igy lenne 5V (parazita powered) es nem kellen "ganyolni" mashonnan tapot.
 
Optolevalaszto. Sokat szivtam mar en is ezzel amikor kisporoltam. Leptetomocik PC taprol mentek, meg a vezerlo is. Total meghulyult. Optocsatolo berakasa utan megoldodott.  
Mas dolog amikor a szabvany eloirva a kotelezo jellegu levalasztast.

[000000000]

Sziasztok!
 
Boccs István, ha esetleg nem írtam le elég érthetően a dolgot.
Megpróbálom picit érthetőbben reprezentálni, hogy hogyan is lehet megoldani a
problémát.
 
Vegyünk egy egycsatornás optót és legyen nyitott collectoros a fotótranzisztor oldalon.(mert a legtöbb opto ilyen)
És foglalkozzunk az egyszerűség kedvéért csak egy jellel.  
 
Az LPT port 1.lába =strobe(ezt most nem használjuk).
A 2. lába a portcím első bitje, ezt fogjuk használni.
 
Induljunk el a PC-felől.  
 
Az opto ledjét kössük be úgy, hogy a LED negativ(anód)-ját kössük az LPT port földjére(18-25.láb). A led másik kivezetését, katódját (ide kell ugye az 5Volt, ami szerinted nincs meg!) pedig kössük az LPT port 2. lábára, ahol a jel jön.
 
És már meg is van oldva a dolog. Ha a jel logikai 0, akkor a led nem világít, de ha a jel logikai 1, akkor a 2. lábon megjelenik az 5 Volt és a Led világít.
 
 
Tulajdonképpen ennyi a lényeg, de menjük tovább...
 
 
Ezután nézzük a másik oldalt (periféria, esetedben profi2b oldalát).
 
Itt már a te tápodat használod, a fototranzisztor emitterjére kötöd a tápod földjét, a kollektorra a felhúzó ellenálláson keresztül a tápod 5Voltját.
 
Így ugye ha a led nem világít, akkor a tranzisztor oldalon a collector feszültség 5V , ha a led világít, akkor a collector feszültség 0V.
 
Tehát a jel invertált. Ha az általatok használt vezérlőprogramban lehet invertált jelet használni, akkor működik így is a dolog. Ha ilyen opció nincs, akkor a jelet invertálni kell mondjuk egy egyszerű 6*-os inverter IC-vel, vagy jelenként egy-egy PNP tranzisztorral.
 
A másik megoldás, hogy a fotótranzisztor collectorját kötöd a tápod +5 Voltjára közvetlenül, az emmitert lehúzó ellenálláson keresztül a tápod földjére és az emmiterről veszed le a jelet. Ez utóbbit nem minden opto szereti, és okozhat nyitáskor enyhe késleltetést illetve fura tranziens jelenségeket, úgyhogy inkább az első inverteres megoldást ajánlanám.
 
 
Még egy dolog eszembe jutott, a mostani megoldással kapcsolatban:
 
Manapság vannak olyan energiatakarékos laptop-ok, amiknek az LPT portja nem 5Volt-al, hanem 3.3V vagy 2.7Volt-al működik. Az enyém is ilyen.
A buszmeghajtó IC-t szerintem nem tudja meghajtani egy ilyen laptop, mert az IC a tápod 63%-ánál érzékeli a logikai 1-es, ami 5Volt-nál 3.15 Volt, ami már a 3.3Volt -nál sem okoz biztonságos kapcsolást.
 
Viszont az optó ledjének meghajtására elég a Led dióda nyitó-feszültsége, ami 1.5-2 Volt maximum, tehát ez a probléma is ki van küszöbölve.
 
Remélem most már érthetőbb volt a dolog, ha mégsem, akkor írd meg, hogy lehet a fórumba képet illeszteni és küldök egy vázlatot.

[000000000]

Hello tyutyi!
 
Valamit nagyon félreértettél mert nem ez a gondom!
A második eseted nem lenne probléma (néz már meg a Profi1-es kapcsrajzár, ott természetesen a PC-CNC irány optoja meg van oldva)!
Kiterjett méréseket végeztem az LPT port terhelhetősége irányába és meglepően kicsit terhelhető. Nagyon nem mindegy a LED áramkorlátozó ellenállás értéke és ráadásul az optok késleltetése/kinyitási szintje erősen LED áram függö (csak megjegyzem, hogy a darlingtonos kimenetüek még rosszabb időzítésekkel bírnak)!
 
Első eset (ez a problémás):
Elvből minden bitet használni akarok (IN/OUT)!
Te feltételezed (ebben a megoldásban), higy 1 bitet (tápként használva) folyamatosan 1-en tartatok, amit nem garantál egyik CNC-s program sem (rákényszeríthető, de nem garantált, és nehézkes megmagyarázni a USER-nek miért kell bűvészkedni, valamint minden proginál másként kell megoldani a feladatot)!
Valamint a fentebb említett terhelhetőségi problémák miatt nem garantált, hogy 1 bit 1-es állapotban elég terhelhetőséget produkál minden bemenet 1-esénél is (tuti, hogy nem bírja)!
 
Megjegyzem, hogy egy 5m-es LPT kábel jelalakhű meghajtásához azért néhány mA kell bitenként. Ezt egy bit terhelhetősége még 1 bit használata esetén sem garantálja, nem hogy 5 nél, valamint messze jobb eredményt hoz ha Totem-Pol (remélem jól írtam) kimenettel hajtol egy "drótot", mintha sima R húzza fel (jelmeredekség sokkal jobb).
 
A Profi2B kétirányba (külön Step/dir és külön Input vonalon) 1-1 schmit trigeres bemenetű, buszmeghajtókkal végzi, amiknek a bitenkénti terhelhetősége 20mA. Vizsgálatokat végeztem a jeltorzulás és tranziensek terén (5m-es, kommersz LPT kábeleknél) és nagyon megnyugtató eredményeket hozott ez a módszer ellentétben a OC kimentekkel.
Egyébként a nyomtatóknál sincs mindenhol optoleválasztás a buszon.
A P2B bemenetein meg ott vannak az optok.

[000000000]

Ja az lemaradt, hogy az említett notebook alacsonyabb LPT szintjeivel mi van. Ezt viszont nem ismerem, nekem az LPT port (notebookon) szabványos TTL. És mi van a szabvánnyal? Az eredeti szabvány TTL szinteket ír, nem ismeri a 3.3V-ost. Ezek szerint az ilyen notebookkal nem lehet használni egy kommersz nyomtatót?

[000000000]

Sziasztok
 
Az LPT port minden "bitjén" egy 4.7k - os ellenállás van sorba kötve, azért, hogy védje az LPT portot rövidzár ellen (max 1mA a terhelhetősége). Tehát max. 1mA - es áramot tudsz folyatni az optón, ha direktbe kötöd a portra. Ehhez spéci optó kell (pl. Agilent 6N139) ami eleve drágább mint a hagyományos - és még egyébb gondokat is felvet. Szerintem egy 5V/5V dc/dc - t kell használni (kb. 2000 ft), és minden optó elé kell egy schmidt triggeres kapu + szűrő (a hosszú kábel miatt), ezáltal nem függ a kapcsolási szint az optók szórásától valamint a hőmérséklettől ( is kevésbé függ.) . Szerintem

[000000000]

Szia István!
 
Nagynehezen megtaláltam a profi1 kapcsolási rajzát.
 
Sajnos megint félreértettük egymást. Én pont úgy gondoltam az opto részét a
dolognak, ahogy a profi1 -en azt megoldottad.
 
Gondolom ott valami 4n25 vagy cnyXX -tömbösített optót használtál, hát úgy nem csoda, ha iszonyatosan torzul a jel, illetve késik.
Ezeknél az optoknál a "cut-off" vágási frekvencia kb.100kHz, tf=tr=a legjobb esetben is 5-10USec, ami tényleg nem gyors adatálvitelre lett kitalálva.
 
Viszont, ugyanúgy megoldhatnád a problémát, mint a profi1-nél, csak
például a "Graphite" által javasolt Agile gyártmányú 6N139 -et használhatnád,
ami 10Mbit/sec tr=tf=0.05uSec, ami nagyságrendekkel gyorsabb, mint egy hagyományos opto. Egyébként a Fairchild és a HP is gyárt gyors opto-kat. A HP ezeket használja a nyomtatóiban is.
 
A számítógépekre és perifériáikra vonatkozó szabványokat  a nagy gyártók közösen készítik, először csak mint ajánlás, ami később szabvánnyá válik.
Így a saját érdekükben összefogva változtatgatják a szabványokat, ami már nem írja elő a kötelező TTL-szintű LPT port használatát sem.
 
Például az RS232 soros porti "szabvány", ami ugyan még ma sem szabvány, csak ajánlás, de mégis minden gyártó szabványként alkalmazza, ahhoz igazodik.
 
Legelőször az is előírta a +-15Voltos jelszintek használatát, de ma már ezt is megváltoztatták pont az energiatakarékos akku-ról működő számítógépek miatt  
+-3.3V...+-15V tartományra.
 
Tehát fel kell készülni a jövőre is,de ami fontosabb, az az alapprobléma, hogy a leválasztás galvanikus legyen!!
 
Szerintem próbálj ki egy ilyen gyors optót, mérj rá scope-al és meg fogsz lepődni, hogy mennyire szépen átviszi a jeleket.

[000000000]

Még az jutott eszembe, hogy talán a legegyszerűbb a teljes elektronikát egy dc/dc - vel táplálni, és csak a kapcsoló tranzisztorokat vezérelni optóval.  
Így nem kell kétirányú optó áramköröket építeni, és a jel késleltetése sem lehet probléma.

[vzoole]

sziasztok!
 
Lenne egy kérdésem...
 
Egy olyan áramkörre lenne szükségem... amire ha 12V-ot adok az behúz egy relét, majd pár másodperc után elengedje azt (ezt állítani lehessen úgy 1-10 mp-ig).
 
Találtam a régi rádiótechnika évkönyvben ilyesmi kapcsolást, de túl sokat tud, ezért le szeretném egyszerűsíteni.
 
Itt az első rész késlelteti a rellé behúzását, amire nekem nincs szükségem...
És a rajz jobb fele tartja behúzva azt pár mp-ig.
 
http://web.axelero.hu/vzoo/forum/idozito01.gif" border=0>
 
És így próbáltam csak a második részt használni.
 
http://web.axelero.hu/vzoo/forum/idozito02.gif" border=0>
 
 
Kérdéseim:
-a második áramkör működik-e?
-és ha igen akkor úgy ahogy akarom?
-mivel a kondenzátor feltöltésével szabályozza az időt...
azaz gyakorlatban:
egy fűtőszálat kéne fűteni kb. 5 mp-ig
 
ha lecsukom a gép fedőt akkor az áramkör áram alá kerül, és 5 mp-ig behúzva tartja a rellét
ami áramot ad a fűtőszálnak...
 
majd felnyitom a gép fedőt, kiveszem a munkadarabot, beteszem a másikat.
ez vagy 2 mp-ig tart.
 
-azaz ha újra lecsukom, akkor újra 5 mp-ig fog fűteni?
-vagy a kondiba marad még feszültség, és emiatt már kevesebb ideig fűt?
 
Köszönöm a válaszokat!
Zoli

[Bicska]

Hello
 
Én nem értek sajnos ilyen áramkörök tervezéséhez, max a legyártáshoz, azért megemlítem, hogy a Conradban <5000Ft-ért lehet kapni iylesmi paneleket. Üdv!

[000000000]

vzoole: Szerintem a 2-es labra valamilyen kapcsolot raknod kell. Illetve lehet, hogy odagondoltad csak a rajzon nincs rajta. Egyebkent szerintem mukodik.

[f6kuxbs9f]

Sziasztok!
Célszerű lenne a K kapcsolót a tápfeszültség kapcsolása helyett indításra használni. A beszúrt képen a 2. megoldás szerint.  
 
http://langsfeld.hu/kepek/555.jpg" border=0>
 
Az 555 az időzítő kondit teljesen kisüti, amikor letelt az időzítés, azzal nem lesz gondod.
Ha van a fiókodban egy relé, akkor az egész párszáz forintból megvan, ha nincs, akkor sem kell több legyen egy ezresnél.
Üdv

[vzoole]

Sziasztok!
 
Köszönöm a választ!
De újabb problémák léptek fel a 2. kép megoldásával.
 
Így gondoltad?
http://web.axelero.hu/vzoo/forum/idozito04.gif" border=0>
 
Az a gond, hogy:
-a vezeték, és a csatlakozó csak 3 érből áll tehát egy így is közös a fűtőszáléval.
-ennél megoldásnál, ha idő előtt felengedem a kapcsolót akkor is végigmegy az 5 mp?  
(mert ha jól értelmezem ennél csak fűrészfog jelet kap)
(habár a lenti állás meg letestel… de ha azt elhagyom)
http://web.axelero.hu/vzoo/forum/fureszfogjel01.gif" border=0>
 
Tehát maradna a tápmegszakítás, de az hogy közös vezetéken fut a táp a fűtőszállal az gond?
http://web.axelero.hu/vzoo/forum/idozitoelmeleti01.gif" border=0>
 
Vagy jó lenne ha állandó tápfesz mellett lehetne csak 2 vezetékkel kapcsolni az időzítőt
http://web.axelero.hu/vzoo/forum/idozitoelmeleti02.gif" border=0>
 
-csak az lenne a lényeg, hogy ha felnyitom, akkor a rellét is engedje el
-akár egy optoval is lehetne vezérelni, vagy tranzisztorokkal?!
 
Mégegyszer köszi!
Zoli