Elektronika

[svejk]

Úgy látom a tipusszám nem változott csak a design.  
http://www.d-audio.hu/index.php?main_page=popup_image&pID=129" TARGET=_fnew>TRP2-73
Nem tudom ez kibírna-e 25-30 évet.
Na elég a nosztalgiázásból

[ra8nsmk6w]

Hát ilyen fegyverem nekem is van. Használtam vagy 15 évig naponta több órát de még mindig eredeti állapotban van. Leessni. már többször is megtette de nálam nem tud keményre esni (olyan nagy rend nem szokott lenni)Wellerem nekem is van vagy 8-10 de az érzéseim hasonlóak mint svejknek

[000000000]

Nekem is a kedvencem. Van ugyan Weller is, de csak akkor használom, ha muszáj.
Pl. beültetésre. Az IC-k lábai közel vannak és oda nem igazán szerencsés a pillanatforrsaztó.
Aki sokat használta, nem igazán hiányzik a hőfokszabályozás. Ha tiszta a felület, gyorsan fut a „cin”. Nem kell feleslegesen melegíteni.
Azon kívül, könnyedén lehet egyik kézzel használni. A másikkal esetleg fogja a csipeszt. Felveszi az ember a „cint” és már lehet is vele forrasztani.

[4um5b65d]

De érdekes.....
Úgy látom a kis Cseh villám-pisztoly sokaknak a szive csücske.
Én is valamikor a 80-as években vásároltam egyet aminek már olyan rövid a kivezetése, hogy lassan már nem merek eredeti izzót beletenni mert a hosszúkás üvegbúrája előbb ér a panelhoz mint a forr csúcs. Aztán vettem a későbbiekben egy újat is, de a régit jobban szeretem. Ennek már lötyög a tafója a házban ami jócskán megkönnyiti az a fölös ón "lepöckölését"  a végéről. Csak meglendítem és mikor csattan a trafó akkor leugrik az ón.
Nem is beszélve a dizájnos fekete szig-szalagról ami a letört burkolatot takarja..... "eccerűen" gyönyörű......

[Szalai György]

Nahát miket írtok!
A pillanatpáka a sztár? Ne már! Én is használom, ha sodrott vezeték végét kell futtatni, vagy hasonló bádogos munkára. De IC-hez nem nyúlnék vele. (Talán TO3-hoz még igen.) Azért van a Weller.
 
Hogy Wellerrel nem lehet felvenni a cint? Meg revés a hegy? Ezért dolgoztak a Weller mérnökei? A Weller az a forrasztás-tecnikában, ami a Hilti a betonfúrásban. Megkérdőjelezhetetlen az elsőbbsége.
A pillanatpáka a szükség, a Weller meg a luxus.

[43pbwjg8s]

Na akkor megint feldobok valamit, hogy egy jót vitázzatok.
 
Életem első nyákvasalását csináltam meg az előbb.
Az eredmény:
A legelső:
Bizony siralmas....
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/KisKZ/elektronika/nyak/elso_nyak_1.JPG" border=0>
 
 
Viszont a második!!!!! :
http://cnctar.hobbycnc.hu/KisKZ/elektronika/nyak/masodi_nyak_1.JPG" border=0>
 
 
Együtt:
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/KisKZ/elektronika/nyak/vasalas_elso_masodik.JPG" border=0>
 
 
ÉS mindezt egy ilyen vasalóval: (most dobjátok el magatokat, de nem volt más)
 
 
http://cnctar.hobbycnc.hu/KisKZ/elektronika/nyak/vasalo.JPG" border=0>

[43pbwjg8s]

Holnap maratás és teszt, hogy alámar-e avagy sem.

[svejk]

Nekem csak mondják a szakik hogy a Weller, bizony egy elismert régi márka mondjuk mint a Bosch, de sokkal jobbak vannak nála...Talán még az Ersa is veri.
Ár érték arányban biztosan..
De hangsúlyozom ez nem az én véleményem, bár van/volt mind a kettő de nem azonos kategóriásak.

[4um5b65d]

Biztos forrásból tudom, hogy a Hilti fúrószárait ugyanaz a cég gyártja mint aki a BOSCH-nak szállít. Csak más emblémát ütnek bele. Ezek szerint a BOSCH is sztár.A Hilti viszont 3-szor drágább. Bár megkédőjelezném a Hilti elsőbbségét. Volt alkalmam Hitachi-val dolgozni 1-2 napig. Még most is a rombolóteljesítményének a hatása alatt állok.

[ra8nsmk6w]

Én még a hilti másodikságát sőt dobogóját is megkérdőjelezem, főként a megbizhatóságban.

[svejk]

Ha már Hilti szár..
Ki tudja milyen anyagból van? Mi a megnevezése?
Van a sárga és a kékkel megjelölt végű.
Itt a gyárja, ismerek is ott dolgozókat de nem tudja senki.
Mindkettőt öröm eredeti szálanyagában pl. esztergálni, szép felületet ad. Igazából csak olyan "szívós" anyagnak néz ki forgácsoláskor.
Hegeszteni próbálgattuk,(valamilyen Böhler komolyabb pálcával) végül is lehetett.. bár nem végeztünk utána szilárdságvizsgálatokat.
 
De ugye a hűkezelés után a fúrószár már elég kemény anyag lesz.

[s7manbs8]

Ahol takarja az anyag, ott nem fog alámarni, de ahol egy tűhegynyi is látszik a rézből, ott szép lyukacsos lesz, mint a sajt.
 
Ezzel a technikával nem könnyű smd rajzolatokat csinálni, meg sűrű lábú IC-ket felejtsd el, amúgy ügyes vagy. Ha elsőre minden ilyen jól ment régebben is, az első lépésed szerintem 1 méteres lehetett gyermekként.

[s7manbs8]

Nem is tudom, kihez csatlakozzam, pillanatpáka ügyben, de az enyém lehet vinné a pálmát kinézetét tekintve. Képet talán nem is teszek inkább, mert simán megnyerné az utolsó helyezést a szépség versenyen.  
 
Fogalmam sincs hányszor tört már össze, cikkszalag hegyek, a vastag réz részénél, 4-es furat van benne és átmenő csavar, így tovább nem tud romlani, csak csavart cserélni kell esetleg, de nem  a rezet kínozom. A vége el van hajlítva, hogy elférjen a végén a cucc.
 
Pákahegyet újabban egy ismerősöm talált ki olyat, hogy ezüstös rezes pálcával összehegeszt sima rézdrótot így sokkal tovább tart a hegy. Amúgy vezetékből hajtogatja az ember.
 
Kapcsolóját is már egyszer CNC-vel gondoltam marok neki egy újat, meg megerősítettem a belsejébe melegen bedugott rézdróttal. Aki ilyen műanyag letört dolgokat már próbált összeragasztani valahogy valószínűleg már találkozott ilyennel.
 
 Ha nincs az SMD IC tok láb közt még 3 elmenő vezeték ezzel forrasztom be, simán....Na ez utóbbi mondat kissé azért túlzás volt. [#buck]

[svejk]

Jellemzően a vasalásossal nem lehet nagy felületeket csinálni. A vékony 15-20 mill-es vonalak sokkal jobban sikerülnek a vasalásossal.
Ez egyrészt a nyomtató "hibája" hogy nagy felületeken spórol a tonerporral.
Ha látsz vaslás után hibát nyugodtan javítsd ki alkoholos filccel, pl. valamelyik Edding permanent-es tipus.

[pa0n9mw]

Üdv
 
Az ilyen nagy felületekre csak az eredetileg erre a célra árusitott PnP fólia alkalmas.
Igaz pár száz forint egy A4 es lap de az nem lesz ilyen.
Na persze fontos az alaplap tisztasága is.
 
 
végyé