Elektronika

[svejk]

Villanyreszelő' mesterek!
Egy LC1D25 mágneskapcsoló 230V~ feszültségű működtetőtekercs áramkörét mennyire eretnek dolog 5x20 mm-es üvegbiztivel védeni?

[szf]

Szoktam találkozni vele, sőt egy mostani terven a Plc után rögtön az jön és úgy a relékre illetve mágneskapcsolónak.

[svejk]

Köszönöm, itt most csak egy egyszerű öntartás lenne egy-egy  ki-be gombbal.

[PSoft]

Az attól függ...van-e előtte más zárlatvédelmi eszköz/berendezés.
Mennyi is az 5x20-as üvegbizti zárlati áram megszakító képessége?

[svejk]

Sajnos nem tudom mekkora az 5x20-as üvegbizti megszakítóképessége, ezért kérdeztem.

Legrosszabb extrém esetben előtte ugye akár csak egy óra alatti 32 A-es kismegszakító van van.

Mindenesetre az otthoni gyakorlatban dróttá váló üvegbiztit még nem, de szétrobbantat annál többet láttam.

[svejk]

Megnéztem a TME-nél pár adatlapot, 1,5 kA-et írnak javarészt.
A lakásokban használt kismegszakítók 3 vagy 6 kA-es kapacitásúak szoktak lenni.

Ezek után?

[TBS-TEAM]

5x20mm üvegbiztosíték 0,2KA max. 250V~
5x20mm Porcelánbiztosíték 0,5KA 250V~ (1,5KA max:125V~)

Az üvegbiztosítékok áramkorlátozó jellegű biztosítók működése, olvadó-eleme független zárlati áram csúcsértékének kialakulától mivel a zárlati áram kialakulása előtt kiolvad.

[Bencze András]

Használhatod ilyen esetben...

[PSoft]

Ha egy szokásos lakás villamos rendszerében gondolkodsz, igen.

[svejk]

Köszönöm mindkettőtöknek!

Lenne egy másik kérdésem ami más téma.

Adva van egy villamos szekrény melyben frekiváltók , kapcsolóüzemű tápegységek egyéb elektronikus eszközök lakoznak.

A szekrény fixen telepített lesz a betáp hálózat előre nem ismert, de a szekrény belseje 2,5 mm2-el van huzalozva

A szekrényen/ben kell hogy legyen egy főkapcsoló, egy túlfeszlevezető, egy Fi relé ami nem kombinált és egy kismegszakító.

(persze kismegszakítóból több is az elágazásuknál)

Milyen sorrendet ír elő a szabvány a kismegszakító, főkapcsoló, fi-relé, túlfeszlevezető négyesre?

[Révész Richárd]

Leírom én, hogy szoktam.
Betápsorkapocs-főkapcsoló-túlfeszlevezető-Fi relé-kismegszakító.
A frekiváltó tápokat midig Fi relé elé kötöm.

[Révész Richárd]

Itt egy rajz.

  

[svejk]

Köszi a gyors választ
Most rohanásban vagyok, estére kérdeznék még ezzel kapcsolatban.

[svejk]

No itt vagyok.

Előrebocsájtom nem vitázni szeretnék, inkább megérteni a dolgokat.
(mivel nem szakmám nem is lennék vitaképes)

Talán fontos még egyszer kiemelnem, hogy nem tudható mennyire lesz biztosított a betáp hálózat, bár gyanítom ezt a műszaki leírásban meg lehet -sőt talán kell- követelni.
Valamint talán szintén fontos, hogy a berendezés fixen a hálózatra lesz kötve.

Induljunk a betáp sorkapocstól, ez oké.

Innentől nekem örök dilemmám  a sorrend.
Megboldogult villanyszerelő kollégám mindig azt  mondta, hogy minden keresztmetszet csökkenés után biztosítékot kell alkalmazni.
Tehát szerinte a berendezés belsejéhez illesztett túláramvédelem, majd ezután a főkapcsoló.
(emlegette pl. a kapcsoló javítás/csere esetét)
Én ezt elfogadtam bár ugye mi van pl. akkor, amikor a 2 x 0,75 betáp vezetékű eszközt a dugaljazatba csatlakoztatja az ember fia, itt már bukott is a fenti elmélet.

Az ÁVK-ról és túlfeszvédőkről nem értekeztem vele, anno még ezek nem nagyon voltak divatok.

Nézzük a túlfeszültségvédőket.
Én több helyen azt olvastam, hogy a vezetékkeresztmetszetek függvényében ezeket is el kell látni túláramvédelemmel.

ÁVK...
Itt ma már egyszerűbb lehet a helyzet mert ma már kaphatóak túláramvédelemmel kombinált ÁVK-k, de a szóbelei eset nem az, itt egy 40A /30 mA-esről van szó.

Szóval én a következő sorrendre gondolnék.

1- Betáp sorkapocs
2- Zárlatvédelem 3x20 A
3- ÁVK
3- Főkapcsoló 3x25A-es
4- leágazás a túlfeszvédelemnek (ugye csak a saját berendezésünket védjük ha be van kapcsolva, illetve ebben a sorrendben megtörténik a túlfeszvédlem zárlatvédelme is a 2. ponttal )
5- gyűjtősín a szétválasztott zárlatvédő eszközöknek

De valahogy az még adná magát, hogy először az ÁVK utána a zárlatvédelem, majd a főkapcsoló és túlfeszvédelem.

Nyugodtan magánban is lehülyézhettek, csak kérlek benneteket indokoljátok meg úgy, hogy meg is értsem!!!

ui:
Az iparban ezeket a dilemmákat egyszerűen megoldják mert szinte kizárólag túláramvédelemmel, -sőt ma már egyre többször- ÁVK-val egybeépített főkapcsolókat használnak a  gépeken.

[Révész Richárd]

A szekrényben lévő első túláram védelmi eszközzel a betápvezetéket véded ( nehogy megolvadjon ha valami gáz van a rajta lévő eszközökben )
Nyilván nem tudsz bekötni egy kismegszakítóba 50 mm2 vezetéket

Mi minden esetben megadjuk, hogy mekkora betápra van szükségünk a telepítés helyén.

A keresztmetszet váltás az igaz.Itt jön képbe az amit az elején írtam.
Ha pl. 50-es betápot kapsz, akkor bizony be kell rakni plusz egy túláram védelmet, ha csak 3x20A-re van szükséged ( mondjuk egy késes bizosítót )

Minden túlfeszlevezető gépkönyve leírja, hogy milyen esetben kell túláram védelemmel ellátni.
Az sem mindegy, hogy milyen fokozat van beépítve.
Általában B+C fokozatot használunk.

Az ÁVK tök mindegy milyen, kombinált vagy mezei,

Hogy a főkapcsoló hova kerül az inkább egyéni megszokás. Ha azt teszed az elejére akkor csak abban az eseteben kell a betáp elején áramtalanítást kérni, ha a főkapcsolót kell cserélni. Minden más beavatkozáshoz elég lekapcsolni a főkapcsolót.

Remélem érthető ez a katyvasz[#vigyor]

Minden esetben az előzőben látható rajz szerint gyártjuk a szekrényeket.
( olyan megrendelőknek mint, Samsung, Denso, szennyvíztelepek az országban, P&G......stb, minden tervet jóvá kell hagyatnunk, még nem volt vele probléma)