Elektronika

[ajpwg6jrn]

Most elég sokan nekem estetek. De nem tudjátok a körítést.
A mosógép és a mosogatógép a vizes kőpadlóhoz képest rázott.
Megmértem földhöz képest kb. 100VAC körüli feszültség volt a berendezések EPH-ja és a vízcsőhöz (föld) képest, így összekötve nem csíp. Pont hogy akkor tudott volna halálos áramütést okozni, ha az EPH-ja vagyis a berendezés burkolata nincs ugyanazon a potenciálon, mint a vízhálózat, föld.
Ebben a régi házban még mindenütt fém vízcsövek és fém szerelések vannak, a "villanyszerelés" már ha annak lehet nevezni, mivel minden színnel találkoztam már a falakban, az pedig katasztrófa. Földelő szonda nincs még az ingatlanban, se EPH sehol, se FI relé. De még a biztosíték is a régi csavaros kivitel van a mérőóránál. (Szóval ezt javítgatni, toldozni nem akartam és nem is akarom. A ház egyik felében nemes egyszerűséggel már levágtam és kiszedtem minden vezetéket és folyamatban van a szabályos bekábelezés némi plusszal.
Hadd kérdezzem meg hogyan tud megrázni valakit úgy a fém kád ami össze van kötve a vízcsővel és a  a mosógép EPH-jával? (Lehet túl egyszerű vagyok hozzátok képest, de ha 3 vaskockát vezetékekkel összekötök, akkor szerintem nem alakulhat ki potenciálkülönbség olyan szinten hogy az életveszélyes legyen, de lehet hogy nálunk máshogy működik a fizika. )
Szóval ezt nem vitaindítónak szántam, de nálunk ez így ideiglenesen megoldotta a problémát.

[ajpwg6jrn]

Összességében igazad van, de azért nézzük végig azt az eshetőséget hogy elromlik a készülék és valóban a fázis kikerül a készülék házára. Ekkor mi fog történni:
A opció --> nincs összekötve, de mivel globálisan valahol a nulla össze van kötve a földdel, így a készülék házán kb. 230VAC fog megjelenni a mi padlózatunkhoz képest, ha ezt megérinted, tuti nem fogod tudni elengedni és meghalsz.
B opció (nem jó, de ideiglenesen jobb a semminél) -->
A mosógép EPH-ja össze van kötve a fém vízcsővel, káddal....
Ha hiba keletlkezik és a 230VAC kerülne a fém mosógép házra, akkor a földhöz képest alacsonyabb feszültség fog kialakulni, mivel a földhöz képest söntölve van így elég nagy szivárgó áram fog megindulni a föld felé. (Valószínűleg ilyen esetben a biztosító is le fog oldani.)
Ezt leszámítva mindenkivel egyetértek hogy ennek nem ez a jó megoldása. (Ezért is csinálom folyamatosan a ház rendbetételét.) Vannak benne még durva történetek, amiket nem én követtem el. De 1951-ben amikor ezt építették aligha érdekelte az építőket a mai szabvány és a rengeteg előírás. Szerintem valami olyasmi volt a lényeg hogy ha működik, akkor maradhat. (Ezt a kiszedett vezetékek bekötéséből, összekötéséből is gondolom. Igencsak hajmeresztő dolgokkal találkoztam sajnos.) [#vigyor]

[szf]

Hol van az a fránya vízcső leföldelve netalán összekötve a "nulla vezetővel"?

[RJancsi]

Nem értek a villanyszereléshez (sem) csak eszembe jutott... A telkünkön is még békebeli villanyóra szekrény van eredetileg menetes porcelán olvadó biztosítékokkal. Atyám még az ideiglenesen itt állomásozó szovjet csapatok valamelyik tagjával boltolt az olvadó biztosítékok helyére becsavarható kismegszakítókat. A mai napig teszik a dolgukat, pedig már vagy 20 évesek. Találkoztál már ilyennel? Ez már modern, nekünk még barna/fekete bakelit made in CCCP van.

[ajpwg6jrn]

Egyébként a jövőben nekem is kell földelőszondát telepítenem.
(Én is valahogy így csináltam volna, mint ahogy a videóban látszik.) De mivel azt írtad hogy ez így nem jó, így kérlek írj pár sort arról hogy miért nem jó ez, ha szimplán vésőgéppel van leküldve. (Kérdeztem egy helyi villanyszerelőt, ő is azzal csinálná.) Én amúgy 3 db 2,5méteres horganyzott kereszt vasat akarok letolni (Mivel 25 méter hosszú a ház. Így akarok a betápnál, konyha és fürdő a ház közepén van, emiatt oda is, illetve a műhely pedig kb. 30 méterre lesz a betáptól így oda is gondoltam egy földelőszondát.)
De most kíváncsi lettem hogy miért jobb a kör alakú? Illetve miért jobb a kalapács a vésőgépnél?

[ajpwg6jrn]

Nálunk a horganyzott vas vízcsövek a talajban futnak elég nagy felületen érintkezve a talajjal. Nálunk nincs a nulla sehol sem összekötve a földdel. (De a szomszédoknál biztosan össze van, legalábbis merem remélni hogy valahol már újabba a vezetékezés és a fogyasztásmérő szekrény.)
Most amúgy azt próbáljátok elmagyarázni nekem, hogy ha a mosógépet kiviszem az udvarba és leteszem a földre, így galvanikus kapcsolatba kerül a mosógép fém háza és a talaj, akkor én életveszélyben vagyok a talajon állva ha megérintem a mosógép házát. (Vagy valamit nem jól értelmezek?)

[RJancsi]

Kicsit OFF, de tanulságos. Barátom épülő családi házához egy kb. 3 m hosszú 2"-os vascsövet gondolt földelőszondának. A villanyóra szekrényhez közel annak rendje módja szerint felállított egy kétágú fa létrát, terpeszben a lába közé vette mint egy szobafestő és egy 5 kg-os kalapáccsal elkezdte leverni a csövet. Én alul tartottam a csövet, hogy függőlegesen menjen le. Egy óvatlan pillanatban melléütött, és azzal a lendülettel kettétörte maga alatt a létra egyik ágát. Mint a lassított felvétel először nem történt semmi, majd egyre gyorsuló szögsebességgel dőlt el létrástól vascsövestől. [#nyes] Szerencsére megúszta komoly sérülés nélkül de emlékezetes látvány volt.

[RJancsi]

Azért necces a vízvezeték hálózatot földelésnek használni, mert már régebben is kátránypapírral, gépzsírral és polietilán fóliával stb. betekerve próbálták a talajba kerülő csöveket megóvni a korróziótól. Földelésre ez nyilván nem jó. A másik, hogy lehet, a telkeden még vas csőben megy a víz, de egyre több helyen a vízórától a méretlen (utcai) vezeték már műanyag cső. Így az végképp nem földel és a szomszédtól is kellően elszigetel.

[szf]

Bocsánat, most néztem meg az adatlapodat.
Részemről a téma lezárva.
Már csak azon gondolkodj el, ha nem olyan jó a ingatlanodon a földben található vascsövek vezetőképessége azaz megnövekedett az ellenállásuk. Ugyanakkor jön a szolgáltató embere vízórát cserélni akkor mit csinálsz?

[szf]

sokáig írtam

[ajpwg6jrn]

De az nekem jó ha a szomszédtól elszigetel, mivel helyileg kell csak a potenciálkülönbséget csökkentenem.
Mindegy is a téma, nem sokáig lesz már így, mivel már elkezdtem rendbetenni az elektromos hálózatát a háznak.

Csatolok egy képet arról hogy mi szolgált eddig "elektromos elosztóközpontnak" ebben a házban, a védelemért 1 db csavaros 25A-es biztosíték felelt egy ócska mérőóra szekrényben.
Az új wagózott rész már én voltam, mivel a padlástérbe is került világítás.
(De ami előnye is van annek a történetnek hogy így meg tudtuk vásárolni ezt a házat és fel tudjuk szépen újítani. Egy normális házat fájóbb szívvel rombol le az ember és újítja fel. Ezért meg nem kár.)

  

[ajpwg6jrn]

Nem igazán értem a kérdést sem. Ha netán jönne is, mi szerinted a gond. Na még egyszer leírom mivel lehet félreérthető vagyok. Nem a hálózat nulláját kötöttem rá, hanem a mosogatógép és a mosógépnek a külső fém házát vagyis EPH-ját.

[PSoft]

Sajnos, Te kevered a védővezető,és az EPH fogalmát is.
Vagy ami még rosszabb, nem vagy velük tisztába.

[ajpwg6jrn]

Ebben igazad van, mivel tényleg nem tudtam mi a különbség. (Én a gyakorlatban ezt mindig úgy gondoltam hogy EPH és védővezető ugyanaz, de most ahogy olvasom tényleg nem ugyanaz a feladata.) Most kicsit utánaolvastam, azt hiszem ezeket a dolgokat még tanulnom kell. (Sajnos se középiskolában se egyetemen nem tanítottak ilyet. Csak egy nagyon minimál alap dolgot, de semmi olyat, ami ezekkel kapcsolatos lett volna ezekre azért fogékony vagyok és ha tanultuk volna akkor megmaradt volna.)
Nem sértődök meg, ha kitöröljük az ezzel kapcsolatos rossz ötletemet és a hozzá kapcsolatos írásokat. Akkor másnak sem adok rossz tanácsot. (Esetleg tudsz olyan szakirodalmat mondani ahol az erősárúmú szereléssel kapcsolatos dolgok és védelmek elérhetőek. A neten nem mindent lehet készpénznek venni.)

[Szalai György]

,,hogy miért jobb a kör alakú?"

A kereszt keresztmetszetű, rövid és horganyzott földelő szondát azzal adják el, hogy:
Az egységnyi hosszra jutó felülete nagyobb, mint a köracélnak, ezért rövidebb is elég belőle.
Van korrózióvédelme, nem rohad.

Ezzel szemben:
A földelő szonda alacsony szétterjedési ellenállását nem az egységnyi hosszra jutó nagyobb felülete adja, hanem a környező talajhoz való jó elektromos kapcsolódása.
Hiába nagyobb a felülete, ha a rossz vezetőképességű felső talajrétegben van. Szép hosszan le kell érnie az örökké talajvizes rétegbe.
Oda meg úgy tudod leverni, ha a felülete sima, a vízzáró réteggel a súrlódása minimális.
Mire oda levered, nem marad a végén horgany, az biztos, tehát az oda felesleges. Amúgy sem rohad odalent, mert nem jut levegőhöz.

,,Illetve miért jobb a kalapács a vésőgépnél?"

A felső talajrétegben a leiszapolás kézzel ,,kluttyogtatva" sima ügy, nem kell hozzá gép.
Ha elérted a vízzárót, akkor viszont kell az ütőmunka, amit a barkácsgépek nem nyújtanak.
A nagy villanyos Dewalt bontógép a 36 Joule munkaképességével kevés a nagykalapácshoz képest. Csak szétzömíti a szonda végét, de alig halad lefelé, és határeset, hogy egy netfüggő fotelsportoló fej fölé tudja emelni.
Az öreg benzines Pionjar az vitte, de az már a múlt és igazán embert próbáló volt.