Elektronika

[djfgekywd]

Nem tartom valószínűnek, mert az alu kábelek érszigetelése általában fehér, színes csíkkal.

[PSoft]

Igen, a régi SzAMKAt... tömör erű, peres/osztott nullásoké.
De ez már, nem az a kábeltípus.
Ez már, alu elemi szálakból sodrott érszerkezetű, négyeres kábel.

[svejk]

Kis ferritmagos táptrafók áttételarányait méregetem.

Többek közt van rajtuk egy 22 menetes tekercs és két 8 menetes.
Ha a 22 menetes részt generátorról megtáplálom 40 kHz-en sinus 2,2 V-tal akkor az egyik 8 menetes tekercsen 790 mV-ot a másikon csak kb. 750 mV-ot mérek komoly True RMS labor műszerrel.

Ha ugyan ezt a mérést négyszögfeszültséggel végzem akkor szinte hajszálra pontos a két 8 menetes tekercsben indukált feszültségés az áttételek is pontosabbak.

Valószínű a 3 tekercs egymással való fizikai kapcsolata, kapacitás távolságuk, stb. az ok, de miért csak sinusnál jeletkezik az eltérés???

Tudom szkóp, de hátha tudja valaki a miértet kapásból.

[ajpwg6jrn]

Nekem az a megérzésem hogy impulzustrafókat méregetsz. És a gyárban ennek függvényében nem szinuszjelre, hanem impulzusok átvitelére lett belőve.

[svejk]

Ám legyen...
Délelőtt óta még azt is megtudtam, hogy légréses.
Sőt, a másik szemüveget is felrakva látom, hogy 3C90-es az anyagminőség és az Al értéke 400 nH. ( ez utóbbit eddig is tudtam, mert mértem az induktivitásokat)

De miért nem mindegy, hogy szinusz vagy négyszög (impulzus) ??
Teljesen más a B/H görbe?
De ez miért befolyásolja a két azonos menetszámú tekercsen keletkező feszültséget?

[svejk]

Adatlapot is találtam a vasminőséghez.
Persze ez nekem eléggé kínai.

[sastas]

Azért mert az anyagok és a gyártástechnológia is ennek függvényében lett megválasztva. Nem biztos hogy jó példa, de ez olyan mintha egy sima marógéppel esztergálnál. Nem arra lett kitalálva, de megoldja...

[ajpwg6jrn]

A kérdéseidre így én sem tudok választ adni. Viszont pár éve egy Vector Network Analyzert fejlesztettem, akkor elég sokat méregettem impulzustrafókat és sokat kutakodtam, és olvastam ezen témában. Összehasonlítottam pár paramétert és mértem a tekercseken eső feszültséget és rajtuk folyó áramokat. Illetve ezek fázisát. Meglehetősen komplex és bonyolult tudomány, emiatt nem is írok semmilyen butaságot, mivel én is csak találgatni tudnék. (Komplexebb mérésekhez úgyis VNA és sweep generátor kellene.)

[svejk]

Ez a válaszod viszont megnyugtatott.

Natúrba megszkópoltam, a szinusz látszólag szép minden tekercsen.
A négyszög ugye már eleve nem négyszög amint rárakom a trafót, de feszültségmérő műszer szépen megméri.

Elkönyvelem a tényt.

[sastas]

Ez mennyivel tudományosabb

[svejk]

Sokkal, sokkal, sokkal.
Főleg ha van fogalmad ki Ő..

[sastas]

Hogy őszinte legyek nincs, hacsak nem járt debreceni talin...

[mex]

Primer oldalon feszültséggenerátoros meghajtás, szekunderen terhelve mértél?

[svejk]

Közvetlen az 50 Ohmos kimenetű funkciógenerátorra kapcsolva a primer (ez ugye nem igazi feszültséggenerátor), a szekunderek terheletlenül, illetve talán 8 kOhm a feszmérő bemenete.
Természetesen egyszerre mérve a primer és szekunder kapcsok.

[mex]

Le kellene terhelni a szekundert jobban,talán a szórt kapacitások nem szólnának bele olyan mértékben a kimenő feszültségbe.