Elektronika

[ANTAL GÁBOR]

 Pontosan a klasszikus triakos dimmer van elrejtve benne . Bár régebben 100 nanót sütöttünk rá a ( nagyobb gateáramú ) triakra .  A 10nanót  a 15 k on keresztül  igen gyorsan fel lehet tölteni mert amikor már kisöntöljük a nagyvattos előtéteket akkor azt a szinusz nullátmenetéhez közel illik csinálni, hogy a trafóra rákerüljön a teljes tápfesz .A dimmereknél a triak bekapcsolásával   meggátoljuk a diac kondijának töltődését  Utöltő = U nyitott triak ). Itt az elkó feltölődése után szabadon ketyeg a gyors oszcillátor  ( 10n 15 k+diac ) . A dimmer egy  szinusz periódusnál egy impulzussal gyújt  ez pedig imp sorozattal

[ANTAL GÁBOR]

egy szinusz félhullámnál

[svejk]

Igazad van tényleg ms alatti a kis RC tag időállandója.  
Akkor meg az induktív terhelés miatti biztos gyújtáshoz kellhet a sorozat.
 
Majd csak kitaláljuk, hogy is kellene működnie.

[jani300]

Most akkor az R3 és a C2 közé kötnétek a D2-őt ?
Valahol itt a tudásom vége , de már fúrja az oldalam

[4ybj8h3c8]

Hogy legyen valami "kőkemény szakmaiság" is a dologban.
Proteus-ban lemodellezve valahogy így néz ki:
 
http://www.imgserv.com/images/2015/09/13/sLhYzWfXa.jpg" border=0>
 
sárga --- D1 katód
kék R2-C1 --- közös pont
piros --- triac A2
zöld --- triac gate  kb. DC400 mV
 
generátor AC 230V 50Hz
terhelés izzó
 
 
 

[4ybj8h3c8]

Képet rakja be valaki rendesen, a leírás szerint csináltam, mégse jó. Passz.

[svejk]

igen

[svejk]

Én ezekben a szimulátorokban nem mindig hiszek, főleg nem analóg jeleknél, ráadásul itt kell lennie még pár s-os jelváltozásnak is.
 
De délután lemodellezhetem élőben.

[4ybj8h3c8]

Alapszinten nagyon jó, hogy nem kell építeni, hanem ki lehet próbálni és kiszűrni a hibákat.
 
Lassú változás megvan, indítás után szép lassan kúszik fel 400 millivolt környékére.

[ANTAL GÁBOR]

a 100 k ohmmal terhelt elkó egyutasan egyenirányított módon 100k töltőellenállással 70 V ra kúszik fel ( a diakos rész mellőzésével ) 10 sec alatt egy másik szimulátor szerint . Nekem sincs jó tapasztalatom a szimulátorral mert kicsit komolyabb félvezetők ( diac triak fet ) esetén kiakad. Én ilyenkor egy kerülő utat választok pl a fetet egy  ideális  feszültségvezérelt kapcsolónak és egy Rdson soros ellenállásnak tekintem . Pár perce megpróbáltam modellezni a relaxációs oszcillátort .  A szimulátorban nem működik .  Kellene csinálni egy jó diac modellt  ( de a negatív ellenállású szakaszt nem tudom kivitelezni .Egyszerűbb lenne összedrótozni de ezt majd Svejk megteszi helyettem

[000000000]

Abban mi a szakmai, hogy lágyindítóról lévén szó te izzós terhelést alkalmazol? Totál félrevezető, és elvi hibás ilyen peremfeltétel mellett virtuálisan játszadozni, hiszen a valósághoz ennek így semmi köze nincs.

[4ybj8h3c8]

Ez volt a legegyszerűbb. Mivel visszahatása az ellenállásos és kondenzátoros részre nincs, így tök mindegy volt, hogy mit akasztok rá, csak legyen rajta valami. És mivel inkább a vezérlésre voltunk kíváncsiak, hogy abban pontosan mi történik, így a vége lényegtelen szempont, leterhelhettem volna egy ellenállással, egy trafóval is, de ennek megvan az az előnye, hogy a szimulátorban ránézésre látszik, hogy bekapcsolt vagy nem.
Így megfelel?
 

[000000000]

Relés megoldás nincs gond meg felelö tipusra kell ellátni itt igazábol nincs is ivhuzási lehetöség NTC miat is amin a kontaktoros megoldások életének röviditését nagyban befolyásolja.
Triakos megoldásban én nem igazán bizok ugy ahogy ssr ben sem szivárgások miat...

[000000000]

Ahogy SSR-sem lehet áramtalanítóként használni.

[b4nm7gjvr]

Na szóval a vevőm írt, hogy beszerelte és működik rendben. Ment egy kis eszmefuttatás a lágyindítóról.... Nem baj hisz fórumon vagyunk.
 
ANTAL GÁBOR és Svejk látta eddig jól a dolgokat, de Lazi is, mert égővel is lehet a felfutást tesztelni és látni működését!
 
Így egy másik kapcsolást is megosztok ez is működőképes és lehet vele dolgozni...
 
http://www.imgserv.com/images/2015/09/14/YJs7WE.jpg" border=0>