Elektronika

[wm94bppdn]

Danibá, fogj egy vekkert, a nagymutató mellé erősíts föl egy szigetelt rugólemez darabot, mondjuk egy nagyobbacska relé érintkezőjét. Egy laposelem és egy ajtócsengő fog még kelleni. Az áramkör: Laposelem + -> csengő egyik vezetéke -> csengő másik vezetéke -> vekker fémteste -> rugós érintkező -> laposelem -. A nagymutató óránként egy ideig csönget, ha ügyesen állítod be az érintkezőt, csak röviden. Egy darab ragasztós papírral, szigszalaggal, stb. tudod halkítani a csengőt, ha odaragasztod, ahol a verő éri a kolompot. Ilyen üzemmódban a laposelem évekig elmegy. Amikor nem kell, állítsd meg a vekkert egy fogpiszkálóval a billegő küllői közé. Másnap kihüzod, és mehet.  
Jobbulást a nejednek.

[s7manbs8]

Mire ezt az ember kifejleszti eltelik a nyár is ...

[s7manbs8]

Lehet van olyan RTC is, ami proci nélkül is tudná ezt a riasztást óránként persze éjszaka alvás közbe ne riasszon.

[Szalai György]

A CASIO karórák is tudnak minden egész órakor hangjelzést produkálni.

[gfxd0h560]

Amennyiben egy számítógép üzemel ott folyamatosan ahol a Feleséged is hallhatja a jelzést, szerintem
több naptárprogram közül lehet választani pc-re amelyek napi több jelzési időponttal és móddal (pl hanggal) beállíthatóak, ehhez megfelelően is.

[vadember]

A telefon miért nem jó?
Nekem egy 10000 Ft-os Aldis van és annyi ébresztést állítok rajta amennyit akarok. Csak egyszer kell beírni az órákat azután beállítod a napi ismétlést és kész.
Ettől egyszerűbbet nemigen lehet találni.

[000000000]

 
Köszönöm a hozzászólásokat. Sajnos nem született még, meg a megfelelő megoldás.
Igaz, vannak működő, ötletek. De, számunkra megfelelő az nincs.  
 
Úgy látom, vannak, akik a súlyos beteget azonosnak tekintik az ágyba fekvő beteggel.  
Nem akarom részletezni. De biztos többen találkoztatok már olyan járó beteggel. Aki betegsége által halálosan fenyegetett. Mégis közöttünk, jön, megy, boltba, orvoshoz, fodrászhoz, stb.
Most ez az eset áll fen feleségemnél.    
 
Tehát olyan kicsi, könnyen kezelhető kütyüt keresek. Amit mindenkor, a kistáskába, vagy zsebbe lehet vinni mindenhová.  
Erre pl a vekkeres megoldás nem az igazi.  
 
Előre láthatólag, minimum 1 évig kell szednie naponta, óránként a gyógyszerét.  
Napi 15 órában.  
 
Esetleg ha mégis, lenne valakinek az eddigieken túl ötlete, elektronikája. Várom a jelentkezését.  
 

[juh0557j0]

sziasztok!
 
10 szálas habvágót építek és a szálakat egyszerre szeretném fűteni, illetve szabályozni pwm-el.
Miközben erre a célra keresgéltem FET-et, rátaláltam ilyen adatokra, hogy Continuous Drain Current, VGS @ 10V  : 130A  .  
 
Elvileg ebből 1db is elég lenne a 10 szál fűtésére, ha a szálankénti áram max 2.5 Amper.
Namármost, a fet lábait digitális tolómérővel megmérve és kiszámítva a keresztmetszetet 0,35mm2 jön ki.  
Ezt nem értem ezen a lábon hogy bír ez el 130 Ampert folyamatosan??

[juh0557j0]

IRLB 4030 a fet típusa
 
http://www.irf.com/product-info/datasheets/data/irlb4030pbf.pdf" TARGET=_fnew>IRLB4030

[svejk]

Hőelvonással.
 
No meg persze az ilyen adatokat mindig előítélettel kell fogadni, mint ahogy Te is tetted.

[wm94bppdn]

Úgy, hogy az a láb nagyon rövid, ezért nagy áramsűrűséget lehet rá megengedni. Ha látnád, hogy a tokozáson belül milyen kis átmérőjű arany-, vagy alumíniumhuzallal van összekötve a láb és a szilícium lapka kontakt felülete, még jobban elcsodálkoznál.  
Igen, Svejknek igaza van, a rövid láb majd a nyáknak átadja a hőt.
És abban is igaza van, hogy ne tervezd a félvezetőt a határadatán járatni, mert rövid életű lesz.

[juh0557j0]

Ha 25A-el terhelem az kevesebb mint 20 százaléka annak amit tud. Az viszont tuti hogy 130 Ampernél az a láb úgy viselkedne mint egy 20 Amperes bizti.
 
Ezt a FETet már használtam egy szál fűtésére és már 2 Ampernél is langyos volt a borda rajta. Azt hiszem beteszek többet párhuzamosan.  Az a biztos.

[svejk]

Majd azért alkalom adtán egyszer kapj szét egy 100 A-es késes biztit. Lehet meg fogsz lepődni.
 
Annak  FET-nek a katalógusaadat RDSon-ja max. 4,3 mOhm, tehát 2A-nál úgy 8,6 mW-ot disszipál.
 
De ha még vetítenek is az adatlapok, nem kellett volna melegednie, főleg nem hűtőbordával.
De ugye az ördög a részletekben lakozik...

[svejk]

No de mielőtt hitvita lenne belőle, én sem igazán hiszek ma már az adatlapoknak, sokszor ki vannak forgatva.
De az is igaz sajnos, hogy az elektronikára is igaz az a mondás, miszerint minél jobban kezdi érteni az ember, annál jobban rájön, hogy mennyire nem érti. [#vigyor2]

[9a43swpp]

Az előzőek által írottakhoz hozzátéve: az az érték egy számított érték. A számítás célja, hogy mekkora hőt tud elméletben maximum eldisszipálni a tokozása a félvezetőnek (gyakorlatilag ez szabja meg, hogy mekkora áram engedhető meg). Az "elméletben" nagyon fontos eleme mondatnak, hogy ugyanis olyan feltételezésekkel élnek, hogy a tokot hűtéssel 25 fokon tartod közben. Hacsak nem nitrogénnel hűtöd, ez rendes körülmények között lehetetlen, így csak egy elméleti maximum, amit a valóságban sosem fogsz tudni elérni. Tehát a "rendes" adatlapi paraméterekkel ellentétben, ahol a legrosszabb esetet szokás megadni ("ezt tuti biztos elbírja"), vagy a tipikus értéket ("általában ezt szokta tudni"), ez itt egy legjobb eset, ami tényleg csak iránymutató, illetve különböző termékek összehasonlítására alkalmas.