LinuxCNC

[x4rhew5r3]

Másik topicból áthozva:
"""
"Az emc2 jobb ott a mérőlécek adatait is kezeli."
Esetleg volna tapasztalatod ezügyben...érdekelne. Előre kösz a válaszod. Üdv. M.
"""
Az esztergán úgy konfiguráltam a hal-t, hogy a motor enkódere adja a pozíció visszacsatolást a Linuxcnc-nek. De ez nem az, amit kérdeztél, arra is kitérek, csak előtte egy rövid áttekintés a lehetőségekről (az érdeklődőknek). Vigyázat, itt most nem a stepper és szervó nyílt vagy zárt hurkú vezérlésről van szó, hanem arról, hogy a pályatervezés mi alapján történik (erősen leegyszerűsítve).
 
1)Legegyszerűbb eset, a nyílt hurkú rendszer amikor nincs visszacsatolás a tényleges pozícióról, a pálya elemi lépéseinél a tervező feltételezi, hogy a szerszám ott van, ahol lennie kellene. 99%-ban ezt használjuk a gépeinken.
 
2) A zárt-hurkú rendszer az aktuális pozíciót a mechanikától kapja, így az elemi lépések tervezése nem az elméleti, hanem a fizikai pozíció alapján történik. Egyszerűbb esetben a motor enkóderétől, igényesebb esetben egy külön erre a célra felszerelt útmérőtől jön ez a visszacsatolás. Nem kell részletezni, hogy a második eset még a segédhajtás pontatlanságát is korrigálja.... Persze az útmérő pontossága itt is határt szab.
 
Tapasztalatom tehát nincs a külön mérőléces esetre, de látom hogy működőképes a dolog.
 
Én is kíváncsian várom az ez irányú tapasztalatokat.
   

[4im2adcie]

Kösz!
elvileg elképzelhető, hogy 3 tengely mérőlécét képes kiszolgálni a Linuxcnc?

[x4rhew5r3]

Elvileg igen, de gyakorlatilag kell egy Mesa, vagy valami, ami lekezeli a enkóder vagy útmérő bemeneteket. Szoftveresen 5-10kHz a felső határ az enkóder impulzusokra. Feltételezem, hogy itt nagy felbontású útmérés kell, gyors-menetben lehet hogy kevés ez a sávszélesség. Mesa-val meg 10-20 Mhz simán megy.

[4im2adcie]

OK értem. Akkor ez nekem még odébb van. Még az alapoknál tartok, de eddig minden megy és nagyon meg vagyok elégedve.. Jól átgondolt stabil és egyszerű.  
Pl dühöngtem azon, hogy miért nincs benne a Machból ismert M47 (elejére ugrik és kezdi előlről)
Aztán megtaláltam a Repeat szubrutint aminek még azt is megmondhatom hány kört fusson.
A charge pump és estop összeakadásnak egyébként  nem az lehet az oka, hogy beletették ugyan a választható szoftveres E stopot, ha valakinek ez kell, de igazán ez nem ide való (mármint az estop) hanem valahová valami generál hardveres engedélyező (tiltó) szálra.
Illetve a szoftvernek is tudomást kell szerezni az estop eseményről de az elsődleges beavatkozás ne itt legyen.

[x4rhew5r3]

Igen, programozásban is vannak benne jó dolgok:)
Vannak opciók a frissebb verziókban, amit ha bekapcsol az ember, akkor az ini fájl paramétereit, meg hal pineket és szignálokat is le lehet kérdezni. De ez nem a hétköznapi használat.
 
Igen, a kezelőszerveket a halui-n érdemes bekötni. De ha csak szimulátornak használják, akkor nem tökölnek a halui-val:)

[x4rhew5r3]

... már mint G kódban lekérdezni ...

[r5565inr]

Helló !
 
két példa :
 
http://www.youtube.com/watch?v=M8ijWbg_seI
 
http://linuxcnc.org/dapper/emc2/index.php/russian/forum/30-cnc-machines/2639-deckel-servo-setup-with-linear-scales-5i20-hm2.
 
ha több érdekel ( google : emc2 linear scale (encoders) )

[4im2adcie]

Kösz a linkeket. Ezek szerint tudja kezelni az üvegléceket. Talán akkor használható elavult elektronikájú, de még életképes mechanikájú öreg ipari gépek ujraélesztésére is.

[r5565inr]

Helló!  
 
Igen a zárt hurkú szabályzás sokkal megbizhatóbb,  mint a mach3 és hasonló programok ( hiába van a mach3 hoz kötve csili vili ac servo ).  
A turbocnc - t már nem használod?  
 
Üdv.

[4im2adcie]

A TCNC-t lecseréltem a Mach-ra azt pedig most a Linuxcnc-re. Hogy miért? Erre semmi ésszerű magyarázatom nincsen. Mindegyikkel meg voltam elégedve. De azért a szivem csücske a TCNC...az első szerelem )

[e5e5h7ywe]

Én is elkezdtem LinuxCNC-t használni. Köszi a letölthető könyvet! Nekem ez az első CNC vezérlő program, amit használok. Mach3 dokumentációkat is olvasgattam, feltelepítettem, játszottam vele, de ez jobban tetszik.
 
Egyébként informatikus vagyok, nem szakmabeli, csak van egy kis maróm, érdekel ez a terület is. Ma már muszáj polihisztornak lenni, egy kicsit mindenhez érteni Kicsit furcsa a G-kód C, C++, Java, Pascal, stb, után, olyan fapados, még fapadosabb, mint az assembly,  érezni, hogy nem mai találmány, azért igyekszem tanulni.

[svejk]

Valóban fapados a G-kód, de gondolj bele, hogy a 70-es években készült szakmunkások számára.

[gfvbk036]

"Kicsit furcsa a G-kód C, C++, Java, Pascal, stb, után, olyan fapados ..."
Nem elsősorban a fapadosság a probléma. Szerintem az olvashatatlanság. És ezt tovább fokozzák a vezérlőgyártók, akik nem tudnak szabadulni a sok évtizede elavult programozási rendszertől. (Fanuc, Siemens, stb.)
Bevezették a 1xx, 2xx, 3xx-as G kódokat Manual Guide meg ShopMill, ShopTurn címszó alatt.
Nem értem, miért nem mernek váltani, fejlődni ezen a téren ...

[w987wzmm]

Jó, az a G-kód. Tök egyszerű. Csak egy kontúrt kell leírni. Olyan, mint az assembly. Gépközeli nyelv.

[gfvbk036]

[#nyes]
Nem mondom, hogy ismerem, de már ྔ óta ebből élek ...
(Assembly kicsit korábbi téma. Azt ྎ-ben kezdtem Z80-al.)