LinuxCNC

[x4rhew5r3]

Jó, tekintsük a G kódot (iso?, rs274?,...) assembly nyelvnek. Milyen stílusú magas szintű nyelvet tudtok elképzelni? Csak brainstorming.
 
Nem olyan nagy ügy csinálni egy "kis-nyelv-kompilert"[#wink]  
 
Nagy előnye a g gódnak a tömörsége, ami sajnos az olvashatóság rovására megy. Engem fáraszt pl. a [#<>] karakterek használata, ezeket egy kicsit őskövületnek tartom. A korai időszakban valószínűleg a többértelműség elkerülése miatt vezették be, egyszerűsítette az értelmező algoritmust. Ezeket simán fel lehetne oldani a szöveg-környezet alapján. De nem megyek bele a részletekbe...
 
Zöldfülű kezdő vagyok a g programozásban, és ahogy mondani szokták, a "tárgyi tudás nem homályosítja el éleslátásomat". [#smile]
De kedvem lenne összevágni egy kompilert, ami az ngc helyett az nge kiterjesztésű fájlokat fordítaná szokásos g kódra. Ezt a Linuxcnc filter mechanizmusával automatikusan fel is dolgozná.

[4utepsca]

Az http://www.opensbp.com/" TARGET=_fnew>OpenSBP-t mindenképpen érdemes megnézni, hasonló kezdeményezés. Persze a kétbetűs G kódokat ki lehet terjeszteni teljes szavasra, meg magyarra is.

[x4rhew5r3]

Köszi, koncepciónak jó. A VB stílus nálam nem jön be, de attól még jó lehet:)
Sajnos pillanatnyilag nem lehet letölteni (HTTP Error 404.0 - Not Found), de majd később is ránézek.

[x4rhew5r3]

... mármint a programot nem lehet letölteni, a doksik jönnek...

[4utepsca]

http://www.shopbottools.com/msupport/controlsoftware.htm
 
vagy direkt link:
http://www.shopbottools.com/files/Setup_sb3_8_6.exe

[e5e5h7ywe]

Nekem, mint kezdőnek elsőre az volt furcsa, hogy nem nevén nevezzük a műveleteket, hanem egy kóddal (g-code) hivatkozunk rájuk. Már 1950-es években fejlesztett Assembly egyik fő célja is az volt, hogy ne gépi kódokat (számokat) magolgasson vagy keresgéljen a táblázatokból a programozó, sokkal könnyebb megjegyezni, hogy MOV = mozgatás, mint egy számot...
 
De mindegy, nem célom itt elvinni a topicot értelmetlen irányba, a g-kód az elterjedt, idővel az ember úgyis megjegyzi a fontosabb g-kódokat, nem akarok más kevésbé ismert, elterjedt megoldásokkal foglalkozni.

[000000000]

A G kód legalapvetőbb feladata, hogy a CNC gépedet mozgassa 1-5(X) tengely mentén egy adott típusú pályagörbén. Erre pedig egy karater és utánna a koordináta adat a leghatékonyabb kódolási, leírási formátum. Teljesen fölösleges lenne elcsicsázni, és egy-két éves aktuális idétlen divattá tenni, mint ami úgy általában zajlik manapság minden téren, így az /sz/ámítástechnikában is. Pont ezért élnek még manapság is ezek a tömör, fapados kódolások, hiába 40-50 évesek. Ez az érték is bennük, a stabilitás, időállandóság, egy szerűség.
Az egy egészen más kérdés, és ebben igazad is van, hogy a közvetlen G kódú programozás és formátum nem kényelmes mindenféle ciklusok, és egyéb logikai feladok megoldására, erősen korlátos is, de mint írtam nem is ez a fő dolga. Azt se felejtsed el, hogy amikor pl. egy sima M vagy T kódot látsz, akkor arra egy külön PLC, program modul reagál a feldolgozás során, ahol nagyon sok minden történik akár a mai legújabb programozási nyelveken futtatva a háttérben.
Akit pedig mindez így nagyon zavar, annak ott vannak a mai "csoda" CAD-CAM rendszerek, amik ontják magukból a millió soros G kódokat is az adott gépre posztprocesszálva anélkül, hogy a felhasználó ismerné a G kód leírásokat.
 
Zárójel: én nem vagyok egyénként a G kód híve, sőt sok esetben teljesen felesleges lehet. Ugyanis ezért van az, hogy egy adott cél CNC gépnél a HPGL, Gerber, Excellon, ... formátum épp elég, ezt közvetlenül "eszik" meg a vezérlő programjaim is, ha ez kell valakinek, mert ezeket ismeri, termeli az adott felhasználási terület CAM progija, azaz így a G kód totál kihagyható.

[4im2adcie]

OFF: "Assembly kicsit korábbi téma. Azt ྎ-ben kezdtem Z80-al."
Magyarország talán első számítástechnikai szakközépiskolja 1971-ben Újpesten az akkori Landler Jenő szakközépben alakult, ahova volt szerencsém járni. 73-ban az iskola kapott egy szovjet számítógépet TPA 1001 tipusjelöléssel.
Ez is assembly (sleng-1) nyelven értett. A gép egy hatalmas gépteremben volt elhelyezve, a memóriája két kis ruhásszekrény....ha jól emlékszem 32kB kapacitással. Pár soros programocskákat írtunk rá, és futtatásnál izgultunk vajon megérti e.Ilyenekre emlékszem: CR, LF, Space, JMP.-1 stb)
 
 

[x4rhew5r3]

Én is OFF:
Intel Atom tündöklése és bukása.
 
Korábban beszéltünk a D525MW alaplapról, hogy milyen jól teljesít. Az már nincs, de van helyette a D2700MUD. Ebbe sajnos egy licencelt GPU architektúrát építettek be, amihez nincs Linux driver. Akadozik a kép, az egér mutató ugrálva megy, szóval tragédia. Csak Wines driverek vannak, úgyhogy ne vegyetek ilyet:(

[000000000]

A hpgl és hasonló formátumok csak fúrásra jók.
Azért, mert nem tartalmaznak előtolással és fordulatszámmal kapcsolatos infókat.
Ha meg semmit nem akar csinálni az ember, ahhoz program sem kell.

[000000000]

Ja igen.
Meg még tükör gravírozásra.

[d8h6mpkee]

Tettem fel a hunbayra egy nem G kódos programot ami még DOS-os , de az XP-n még jól fut. Akit érdekel töltse le gyorsan a könyvtáramból mert holnap törlöm, ha kérdés van, jöhet. Természetesen a jpeg-et át kell írni zip-re.

[d8h6mpkee]

DATRON a progi.

[000000000]

 
Mondtam van egy 0km-es D525MW alaplapom ha érdekel  
 

[000000000]

Ez ugye vicc?
 
10 éve használok hpgl alapú gravírozó programot(ebből élek)...
És most kell megtudnom, hogy csak "fúrásra jó"... meg tükörgravírozásra[#csodalk]
 
 
Hajráááá