Gépek felújítása A-Z

[kart emg]

Kiváncsiságból rákerestem, hogyan is készült el az első mérőhasáb készlet. Azt tudtam már jó ideje, hogy a svéd C.E. Johansson találta fel, szabadalmaztatta, és ő maga készítette az első készleteket. De kiváncsi lettem, hogy hogyan? Rövid keresgéléssel rábukkantam erre a dokumentumra: mérőhasáb készlet története.. Angolul van, de ami a dolog pikantériája az eddigi diszkusszió alapján, hogy a kiindulási blokkokat Johansson munkahelyén, a fegyvergyárban állították elő. Ott síkköszörülés volt az utolsó munkafázis. Majd, hazavitte és otthon a saját házi műhelyében fejezte be, egy barkácsolt/tuningolt mérőórával ellenőrizte a hasábok pontosságát. Majd elküldte ellenőriztetni az "International Bureau of Weights and Measures in  Paris" hivatalba, akik megállapították, hogy 0,1um-en belüli a blokkok pontossága. Sőt, mivel nem tudta tartani pontosan a 20C-fokot a házi műhelyben ezért olyat is kért, hogy egy általa 100mm-nek legyártott és mért hengerről állapítsák meg, hogy hány fokon 100mm, 20.63C-fok volt a válasz. Nem is olyan rossz dolog a sufni túning!

[kart emg]

Még egy apróság jutott eszembe Johansson kapcsán: talán nem tudja mindenki, hogy miért is lett pontosan 25.4mm a gépészeknél az 1". Természetesen sehol sem ennyi volt 1903 előtt, az angol és amerikai egy kicsivel alatta és föltte (vagy fordítva) volt. Felkérték Johanssont, hogy készítsen ezen nemzetek számára is mérőhasáb készletet. Ő közölte, hogy nem fog két fajtát csinálni, hanem a kettő közötti érték, azaz 25.4mm lesz az 1" és kész. Úgy hogy az akkori világ legerősebb szuperhatalma tudomásul vette, hogy mostantól minden korábban gyártott szerkezetének a mérete az új egységben valami értelmetlen tizedes tört szám lesz és bevezették az egységes 1"-t.
Üdv.

[mdani2]

Érdekesek ezek a videók. Köszi, hogy megosztottad. Nem semmi, hogy fel van leppelve az a tusírlap.
 Nekem van egy Zeiss optikai mérőórám. 0.2um felbontást mutat. Szerintem túl nehéz erre a célra. Meg van hozzá a mérőállvány is.
 A régi "lusta" mérőórákat meg lehet javítani. Itt van rá egy példa:

Én is vittem el óráshoz órát és szuperul megcsinálta. Viszont a szögtapintós nem lett jó, mert azt nem tudta beállítani utána.

  

[kart emg]

Hát igen, ő elég messzire jutott a pontos sík felületek előállításának technikájában.

[Virbo]

És itt a működési módja. Nem is gondoltam volna...

[7cim5mm0]

Csinált valamit, aztán hitelesítette.
Kösz a megerősítést!

[7cim5mm0]

A hasábsorozat zseniális összeállításának érdemén mit sem változtat, de az én olvasatomban nem hozzá igazodtak, hanem egységesítették a két méretet, és a megegyezés összhangban volt az általa felvett értékkel.

Nyilván nem teljesen ok nélkül, de nehezen tudom elképzelni, hogy közölte, hogy nem fog két fajtát csinálni, a sok "tudatlan" meg tudomásul vette.

[7cim5mm0]

Nálam sajnos csak az 1 mikronos változat elérhető.

Ehhez a méréshez kiegészítésképpen nem árt több irányban a húrmagasságot is kimutatni.

[kart emg]

Ironizáltam kissé: Johansson 1912-ben kezdte el készíteni az általa hozott kompromisszumos 1"=25.4mm-hez illeszkedő mérőhasáb készletet. Az angolok 1930-ban, az amerikaiak 1933-ban vették át hivatalosan az egységes inch méretet, és őket követte még jópár ország. Nyilván le tudták volna maguk is gyártani a saját archaikus hosszúság mértékegységéhez illeszkedő mérőhasáb sorozatot, de racionális döntést hoztak.

[kart emg]

Még több videójában is demonstrálta a leppelt síkfelületének minőségét. Megmérte keresztbe-hosszába. Olyat is csinált, hogy vasalót tett rá egy rövid időre és utána mérőórával bemutatta, mekkora púp lett a felületen, amely szép lassan kisimult, ahogy szétterjedt az öntvényben a hő.

[kart emg]

Ez az egyik olvasat. A másik pedig az, hogy nem vaktában dolgozott, hanem mért, pontosított és ezt iterálta, amíg szerinte jó nem lett. Majd ezt bekalibrálta és kiderült, hogy tényleg nagyon jó.

[7cim5mm0]

Az én véleményem az a méréssel kapcsolatban, hogy amíg nincs megbízható összehasonlítási alap, addig vaktában dolgozunk.

Nyilván két út van.
Az egyik, hogy készül valami, ami azután egyezményes etalon lesz.
A másik, hogy próbálgatjuk, aztán előbb utóbb megközelítjük az etalont.

Én nem keverném össze azt, hogy - akár - saját készítésű, vagy ismeretlen hibájú eszközökkel próbálgatunk valamit, azzal, hogy ismert körülmények között, ismert hibájú eszközökkel mérünk.
Nyilván akkoriban, és ott, az előbbire volt lehetőség. Az eredmény sem véletlen telt évekbe.

Mindkettő lehet akár ugyanolyan jó is, az eredményt tekintve, de ha az utóbbihoz nincs összehasonlítási alap, akkor az csak valami, ami valamekkora.

A célnak ettől persze megfelelhet, csak nem azért találták ki a mértékegység rendszert, hogy az műhelyenként változzon...

[abgby6va7]

Pedig műhelyenként változik. Rendszerint a méter 10^-7 prefixuma körül van az eltérés. Ugye, ezt tudja egy 0-ás hasábkészlet. A nem kimondottan ultraprecíziós gyártási technológiák IT6-7 fokozatba esnek. Ez a pontossági fokozat már inkább a 10^-5 tartomány. Látszik, hogy nincs jelentősége annak, hogy a műhelyekben "eltérő métert" használnak.

[sanyi84]

Igazad van. A tűrést éppen arra találták ki hogy minden hibával is de jó terméket gyártsunk.

[7cim5mm0]

Az egyezményes mértékegység ettől nem változik meg műhelyenként, csak tűrése van.
Az, hogy mit tudnak tartani, csak a képességeket/lehetőségeket tükrözi. A pontosság változik.

Vannak azok a munkák, aminél nincs valódi jelentősége a mikronos eltéréseknek, én is tudom.(Mint ahogy a korábbi példában, az orsócsapágyazással kapcsolatban is leírtam a gyakorlati megközelítést is.)
Ha valaki ennek ellenére az ezredek mérését erőlteti, ám legyen. Csak tegye hozzá az ehhez szükséges feltételeket.

Műhelyekben... Milyen műhelyekben?
A klasszikusokat idézve:
"A kőműves centire, az aztalos milliméterre, a lakatos tized mm-re stb. dolgozik."
Az adott céloknak megfelel ez a pontosság.

Ezzel kapcsolatban az viszont fontos,hogy ne akarja valaki azt bizonygatni, hogy colostokkal is tud századokra dolgozni.
Attól, hogy éppen még megfelelő műszer is van, nem biztos, hogy amit mutat, az abszolút értékben jó is, stb.

A hasáb akkor tudja, ha tudom, hogy tudja. Egyébként csak egy ismeretlen darab vas...