Esztergálás

[vjanos]

Régebben valahol azt olvastam, hogy kemény gumihengerrel vitték fel a festéket a felületre, úgy elvileg mindig kb egyenletes, vékony réteg keletkezik.

Ezt használta, próbálta itt valaki?

[ra8nsmk6w]

A hántolást esztétikai megfontolásból is szokták, lehet használni!

[7cim5mm0]

Ha össze "kapargatják" akkor valóban nem lesz műszaki haszna. A bemutatott hántolások közül talán egynél láttam, hogy úgy-ahogy jól volt fenve a hántoló, a többi csak "kapar".

Egyébként az olaj megtartása, és a felületi érdesség csökkenése a haszon. A hordpontok kopnak, a köszörülés meg berágódik.

A három pontos támaszkodás csak elvben létezik. A felületi nyomás elosztása miatt nem lehet 0 szélességű támaszokat csinálni, így a 3 pontossal is ugyanott vagy 1 támaszon belül, mint ha hántolnád.

A köszörült felület sem sík, a gépnek is van hibája, ezt ne feledjük.
A csiszoló vásznas megoldás meg említésre se méltó.

[szabad paraszt]

Hú, ez nagyon jó pár nap volt, sok információval. Köszönet érte mindenkinek. Asztalos témakörben ismerek olyan mühelyt, ahová be lehet menni - óradíj fejében - lehet szakmai, tanári segítséget kapni, de önállóan dolgozni is. Elég komoly gépparkkal (értsd. nagygépek is). Oktatásokat is tartanak.
Jó volna ilyen helyet találni a gépiparban is, vagy valami szervezödésben. Hobbistaként a legtöbbünk autodidakta módra van utalva, ami lassú és valjukbe öszintén simán veszélyes is, szóval én mindig nagy-nagy tisztelettel és ovatosággal indítom el a gépeimet. Ezt a hántolást, de hovatovább a gépfelújítást is nagyon nagy lenne valakitöl, vagy akár közösen is tanulni.

[snapscan]

Köszörült felületek közé esetleg nem jó erre gyártott teflon spray? Csúszó felületekhez találták ki, olaj sem szükséges, de anno ez a megoldás nem volt elérhető. Vajon milyen előnye/hártánya lehet egy szánkenő olaj + hántolt felülethez képest a köszörüléssel felújított szánok esetében? Van, aki ért ehhez?

[g89ketty]

Két kést normálisan befogni a késtartóba, az alját végigpásztázva egy tolómérő élével. Kiváncsi lennék az eredményre.

[mdani2]

Valóban drasztikusan visszaesett az igény a hántolásra. Ennek több oka is van: nagyon drága és időigényes, valamint a gépkonstrukció változása.
 Ha jól tudom, akkor a legtöbb mai CNC gép köszörült felületre, lineáris vezeték szerelésével készül. Ez nem sikló csapágy, hanem gördülő elemmel működik. Olcsó, könnyen sorozatban gyártható. Egyszerűen ez az új technika megváltoztatta a forgácsoló gépek konstrukcióját. Viszont a gördülő elemnek van hátránya: rezgés csillapító hatása minimális a siklócsapágyhoz képest. Kérdezz meg régi szakit, aki palástköszörűn dolgozott. Mind azonnal mondani fogja, hogy azok a gépek, amik siklócsapággyal voltak szerelve, sokkal finomabb felületet tudtak, mint a gördülőcsapágyas gépek.

 A kézi hántolás egyáltalán nem tűnt el. Gondolj bele, ha megnézel egy import hagyományos esztergát, az is egy köszörült prizmás ággyal készül, nem lineáris vezetékkel. Márpedig a szánt erre illeszteni kell, mert nem lehet úgy megmunkálni a szánt, hogy azonnal tökéletesen illeszkedjen az ágyon lévő prizmára. Nézd meg akármelyik gyártót: OPTIMUM, HYUNDAI stb. Természetesen a kínaiak se viszik túlzásba a hántolást ezért olyan ezeknek a gépeknek a pontossága és merevsége, mint amilyen.

Szóval a hántolás nem csak a régi gépek felújításának a technikája.

Itt van erre egy példa:
https://www.okuma.com/hand-scraping-wp

Van két terület, ahonnan soha (nagyon hosszú ideig) nem fog eltűnni a hántolás:
- ultraprecíziós, nagy geometriai pontosságú gépek (természetesen itt is van már vetélytárs, mégpedig a hidrodinamikus csapágyakkal szerelt gépek. Pl az a gránitból készült légcsapágyas gép, amiről nemrég linkeltem a youtube videót)
- nagy méretű forgácsoló gép gyártás. Van az a méret, amit már a legnagyobb köszörűgépen sem lehet megmunkálni. Akkor mi van? Azt az öntvényt hántolni fogják még most is

Számomra is megdöbbentő volt, hogy egy hántolt felület nagyobb síklapúságú és jobb tribológiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy köszörült, de ez még is így van.

[mdani2]

Nem teflont használnak. Ez úgy működik, hogy az egyik felület köszörült, a másik pedig ezzel az anyaggal van bevonva:

https://www.tss.trelleborg.com/-/media/tss-media-repository/tss_website/pdf-and-other-literature/brochures/turcite_b_en.pdf?revision=dadb5bc7-a159-4282-a364-d03a78fdb2d4

Ezt az anyagot lapban vagy tekercsben árulják, felragasztják az öntvény felületére és utána behántolják. Elég puha ezért nagyon gyorsan lehet vele haladni, viszont nagyon könnyű el is rontani.

A modern csúszó vezetékkel készült gépeket ezzel készítik, de a gépfelújítók is előszeretettel használják.

[vadember]

Ez is teflon. Az a politetrafluoretilén (PTFE) hétköznapi neve.

[Csuhás]

Nyilván elgörbül. Viszont nem is használják így. A működés során masszívan le van szorítva egy hántolt [#kacsint] felületre és pont a hántolás miatt a terhelést részben a szán veszi át.

[mdani2]

Elírtam: " mégpedig a hidrostatikus csapágyakkal szerelt"

Amúgy itt van erre egy példa:

Ez egy hidrodinamikus ággyal és légcsapágyas főorsóval szerelt gép. A felület minősége magáért beszél..

Amúgy ez az EKM200 modern kori megfelelője.

[mdani2]

Igazad van, ez tényleg teflon alakú, habár nem emlékeztet rá.

De azért ez nem ugyan az, mint a teflon spray...

[7cim5mm0]

Az NC gépek szánjain alkalmaztak teflon betéteket, már a 70-es években, de elsősorban nem csak kenéstechnikai okokból.

A spray előbb-utóbb elfogy, és két finoman köszörült felület közül az is kiszorul, mint minden más kenőanyag.
A berágódás itt kezdődik.

[7cim5mm0]

Hát igen, az EKM-en megfigyelhető a finomhántolás is.
Nem mindennapi gépezet, hagyományos esztrergálásra nem is igazán való. A saját gépemen még van mit javítani, de romjaiban is szép szerkezet.

[mdani2]

Valóban egy gyönyörű gépezet. Én is meglepődtem rajta, hogy a gépkönyv szerint csak nemvas fémekhez és műanyagokhoz használható. Ebből a szempontból az amerikai Hardinge HLV használhatóbb.