Esztergálás

[Motoros]

Valaki írta alább. "A keményfém rideg anyag, rossz rezgés elnyelő, nincs elég  szívóssága. Tehát hiába keményebb, mint egy ötvözött acél, a hirtelen dinamikus terhelésekre töréssel válaszol."
Ez már régen a múlt...szerintem. A mikroszemcsés wolfram karbidokkal a gyártók manapság már olyan porkohászati keverékeket sütnek ami bírja a dinamikus igénybevételt is és az éltartóssága meg maradd a régi kb 10 szeres a HSS-hez képest.
Nagyon egyszerűen kipróbálható a dolog. kell venni egy 0.3 mm keményfém fúrót. Az ilyen fúrók gyári hossza változó attól függően mihez való. Mondjuk ha az élezett hossz 7 mm akkor kézzel megnyomva a végét akár 1 mm-t is kihajlik törés nélkül. De ugyanez a fúró egy sima asztali fúróba befogva 1500 !!! fordulattal pörgetve és kézi előtolással simán a földről felvett mezei vazsba befúr 3..4 mm-t. Gépi előtolással és megfelelő kiemelésekkel kifúrja a 7 mm-t is.
Képzejük el hogy a hajszálnál alig vastagabb fúró mit érez a 2..3 mm mélység tájékán amikor már a forgács eltávozása is erőst problémás.
Az anyag technológusok rájöttek arra, hogy a szemcseméretet 1 mikron alá letornászva javulnak a dinamikus paraméterek, persze más egyéb technológián is variálnak, de ezt nem igen publikálják.

[Csuhás]

Szvsz ilyen késsel mondjuk O gyűrű vagy seeger gyűrű fészket készít az ember. Ilyen beszúrások viszont a furatok elején vannak leginkább. Miért nem készíted úgy a kést hogy a forrasztás egy nagyobb átmérőjű anyag furatába történjen, és így ott legyen merevebb a kés ahol nagyobb az igénybevétel?

[000000000]

"Ez már régen a múlt...szerintem."

Alá tudod ezt támasztani tényekkel is, pl. mutass nekünk egy ilyen keményfém szakítódiagramot, és mellette egy szívós ötvözött acélét is, hogy érezzzük a jellegörbe különbséget vagy éppen azonosságot az állításod szerint.

A korszerűbb keményfémek rugalmassági mértéke valóban sokat javult, de a rugalmasság és a szívósság két különböző fogalom, ezt te is tudod, így kár összemosni őket.
A nagy kérdés az, hogyan viselkedik a további terhelés hatására a VALÓSÁGBAN a keményfém a rugalmassági határának a végén szemben egy igazi szívós anyaggal.

De javaslok egy apró tesztet neked. Próbálj meg hagyományos fémipari gyalugépen keményfémes szerszámokkal dolgozni kellően nagy fogás és előtolás mellett. Korszerűség ide vagy oda sajnos törni fognak, nem szeretik, amikor hirtelen nagy dinamikus igénybevétel éri őket.

[szabo janko]

Tanúja voltam hogy az ifjú mérnök úgy tervezett egy alkatrészt hogy vett egy hasonló rajzot átrajzolta úgy ahogy kell és a tűrést hasra ütve szigorúbbra vette mondván amit én terveztem az jobb lesz mint a másik.

[ra8nsmk6w]

A gyalúgépes példához!
Ebben az esetben legtöbször a gép paraméterei, állapota az amik töréshez viszik a keményfém lapkát. Az ütközés pillanatában történő "gépstresz" az ami eltöri.
Ezt viszont egy sima acél késel való alkalmazással is megnézhetjük a belépő terület vizsgálatával.( nem kell túl jó szem hozzá)

[Csuhás]

Jó régen, még műszerész koromban kaptam egy lemezalkatrész gyártást, ahol a rajzon minden méret három tizedesre volt megadva. Utána jártam a tervező fizikusnál: kiderült hogy egy colos méretezésű rajzot vett át egy folyóiratból, és boldog volt hogy az új zseb számológépével milyen szépen át tudta váltani a méreteket mm-re.

[s7manbs8]

A keményfém anyagnak máshol van a rezonanciája és a fordulattól meg egyebektől is függ, miben szeret mást, mint a többi anyag, elég sok minden közrejátszik a történetben, ha jól gondolom.

[Motoros]

Kerülném ha lehet a veled való vitát.

[000000000]

Ez is egy megoldás és szemlélet, sokkal könnyebb ezt tenni, mint objektív tényeket felhozni az álláspontodra. Szívesen megnéztük volna azokat a keményfém szakítóábrákat.

[7cim5mm0]

Tegyél fel egy párat mindenki örömére...

[ANTAL GÁBOR]

Röpködnek itt a wattok ( még jó hogy nem a kilowattok !)  Igencsak szeretném tudni hogy ki és mit ért a fogásmélységen !

Konkrétan  sugárirányút vagy átmérő irányút  ( Varga Laci  kontra Robsy  )
Általában  az esztergályosok diaméter szerint dolgoznak. De Robsy a DOS os programjaival(emlékeim szerint ) a rádiuszban operál .( vagy már van változás?[#conf] )

Mottó : precízkedünk de azt sem tudni hogy ki mit ért a fogásmélységen ( sugárirányút vagy átmérő írányút ?)

[49db863y8]

Szép estét mindenkinek! Az "Esztergályos" biztosan sugár irányban értelmezi a fogásmélységet ha a forgástengellyelpárhuzamosanhuzamosan esztergál. Síkesztergálás esetén pedig a forgástengellyelpárhuzamosan. A szakmunká intézetben így tanították hajdanán. Hogy most mi a trendi azt nem tudom.

[KoLa]

A "fogás" (ami itt nem hangzott el) az átmérőben értendő, például 2mm-es fogással a megmunkált átmérő 2mm-el lesz kisebb.
A fogás mélysége viszont rádiuszban értendő, benne van a nevében is! egyértelmű, mennyivel tolom mélyebbre a kést.

[Sz.József]

A fogás (vagy fogás mélység) úgy értendő, hogy a szerszám milyen "mélyen" van az anyagban...
Legyen az marás vagy akár esztergálás.
Esztergálásnál ha a fogás (fogás mélység) 2mm, akkor az átmérőben ugyebár 4mm...

[Vetesi75]

A forrasztott kivitelű gyári is pont így törik - elszakad a forrasztásnál és visz egy keveset magával a keményfém szárból. (Nem csak ez a fajta beszúró, hanem a sima furatkések is.) Használunk teljesen keményfém kivitelű szárakat is, azoknál a gyenge pont a csavar. Sokszor zsákfurat alján szobrászkodunk velük, ha ilyenkor szakad le a csavar feje, szinte garantált a szár törése is. Hasonló körmös "lapka"felfogatású mikromaró szárakat is használunk, ott a sima acél kivitel acél megmunkálásához szinte alkalmatlan (nem tudja átadni a forgatónyomatékot), a kéményfémekkel meg nincs probléma még 8...10 L/D viszonynál sem. (Az általunk használatos beszúrók csatlakozó mérete legtöbbször 11mm a maróké 12mm.)