Esztergálás

[jnf0bjtjf]

Sziasztok!

Új vagyok a fórumon, meg az esztergálásban is. Segítséget szeretnék kérni, hátha valaki találkozott már a problémámmal és tudja a megoldást.
Nemrég vettem egy e400m (1967) esztergát és olyan problémám van hogy bekötöttem a 3 fázist a gyári könyvben előírt "R" "S" "T" csatlakozóra és vagy a tokmány forog jó irányba (irányváltókar felém állásban jobbra) és nincs olajnyomás, vagy ha megcserélek két fázist a betápon, akkor fordítva működik az irányváltó kar és van olajnyomás. Persze lehet valaki átmókolta az 50 év alatt.
A másik, hogy olajat cseréltem és az eredeti gépkönyv különböző olajat ír az irányváltóházon. Valami "kis fedél" meg "nagy fedél"-t ír de én úgy láttam az egy olajtér. Most mol spinol 15-el töltöttem fel az egészet.
Előre is köszönöm!

[kaqkk007]

Az olajszivattyú vezetékét keresd meg , és két szálat cserélj fel a bekötésnél , valószínűleg javították és nem fázishelyesen lett bekötve.

[ywathzay]

Ilyen ez a popszakma....[#vigyor]

[ANTAL GÁBOR]

Engem az érdekelne hogy hogyan alakult ki ilyen spécire a morse kúpok félkúpszöge ( kúpossága, lejtése ). Sehol sem találni egész számot . Vagy adott coll hosszhoz adott coll átmérőváltozást vettek anno? De ha a collt a szokásos  tört számmal  fejezem ki ( pl 31/32 ed coll )  akkor a mértékegységgel egyszerűsíteni is lehet és megint csak nem kapok egész számot  ( feltételezvén hogy a tört nevezője az kettő n edik hatványa )
Egy ex has kúposság  : A mérőhossz legyen 31/32 coll  az átmérő változás pedig 3/16 coll  az eredmény 6/31 és független a colltól
Ki tudja a megoldást ?

[vjanos]

Itt van egy kissé furcsamagyarázat, miszerint Morse 5/8 hüvelyk per láb -ra álmodta meg a kúposságot mindegyik méretnél, csak az akkori méréstechnikával és gépekkel nem tudta megfelően legyártani az etalon méreteket, aztán meg úgy került be a szabványba hogy eljutott a szabványügyi hivatalba. [#nemtudom]

Mondjuk itt meg azt írják, hogy sokkal rövidebb kúpra gondolt.

[ANTAL GÁBOR]

1 láb az 12 hüvelyk  vagyis 5/96 lenne akkora kúposság .   Ami tényleg közel van a valósághoz .   Köszi  ( sejtettem hogy collos az alapötlet )

[Istvan0728]

"Az összeszerelt Morse-kúpos kötés önzáró. Az önzárás azáltal jön létre, hogy a Morse-kúp nagyon kis (1,5 fok körüli) félkúpszöggel készül, így kúpszöge kisebb, mint a súrlódási kúp szöge."

Morse kúp

"A Morse kúp kúpossága 1:20, azaz kúpszöge kb. 1.5°. A különböző méretű Morse kúpok kúpossága kis mértékben eltér egymásól. Ez a szög kisebb a súrlódási kúpszögnél, ezért ezek a kúpok önzáróak, egy adott mértékű nyomaték átvitelére képesek. Ezen nyomaték értékének meghaladásakor a tapadás megszűnik, és a befogás oldódik. "

Morse kúp

Ezeket a leírásokat találtam, de hogy hogyan állapítják meg a súrlódási kúpot[#ijedt][#conf]

[fy9k4amuy]

A súrlódási félkúpszög tangense a statikus felületi súrlódási tényező (nű).
A tényező 0 - 1 között van, függ az anyagtól, de nagyban a felületminőségtől, illeszkedéstől, stb.

[ANTAL GÁBOR]

Megmérik az anyagpár surlódási tényezőjét ( mű ) Legyen acél - acél   Vesznek egy ismert tömegű acéltestet és vizszintesen ráteszik az acéllapra . majd erőmérővel megmérik az eltoláshoz szükséges erőt    A mű a kapott erő és a súlyerő hányadosa .
pl 10 kg a test akkor a súlyerő 981 N . Ha 100 N kell az eltoláshoz akkor  a mű =0.101

No ennek arc tangense a surlódási félkúpszög   Kb 5.8 fok . Persze lehet polemizálni a nyugvó és a mozgó surlódáson  
 
 Szabatosan az önzárás határesete az amikor a munkadarab  félkúpszög egyenlő a surlódási félkúpszőggel

[ANTAL GÁBOR]

100kg helyesen

[fy9k4amuy]

De ez a mű véleményem szerint az egész rendszerre vonatkozó adat, tehát nem (csak) az anyagtól függ, hogy acél-acél. Gondolom egy rossz illeszkedésű morse-pár esetén rosszabb, míg egy pontosan köszörült, megfelelő érdességűé sokkal jobb, ami nehezebben forog meg

[ANTAL GÁBOR]

Szerintem egy rossz illesztésű morsepárnál  lokálisan
( vonalszerűen) túlterhelődik az anyag és ezért forog meg . A mű szerintem anyagpár( beleértve a kenőanyagot is ha az jelen van )  jellemző. Természetesen a felület minősége (is ) döntő . Egy egymásra illesztett ráspolypárnál nem beszélhetünk mű ről mert ott alakzárás van. A durva felületek apró kiálló részei  alakzárást (is ) csinálhatnak.
 A táblázatok adatai : acél acélon szárazon, kenve,bronz acélon , köszörült acélon , ferodo ( l?) öntöttvason stb

  Sokan abba a hibába is belesnek hogy a felület nagyságát is figyelembe veszik ( Volt már erről itt szó és emlékszem Svejk volt velem ellentétes nézeten ) A felület a megengedhető palástnyomást határozza meg de a műt nem befolyásolja . Az első mondatomra visszatérve : az anyagpár között megvolt a mű de az érintkező felületek kicsinysége miatt a palástnyomás az egekbe szökött a nyomaték hatására ,és lokálosan károsodott az anyag Az egymásra kenődő anyagok a további önzárást is megakadályozzák mert az új kontaktfelület megint kicsi lesz

[n9ugdfyrv]

Illetve egy ramaty morse kúp esetén az akár nagyon kis mértékben is a kúp felületétől elálló felületi hiba miatt a többi részen konkrétan nem is fog normálisan illeszkedni=súrlódni... eltávolodik... így nem lesz ami súrlódjon...

[ekpyb096i]

Én is így emlékszem. A felület minőségétől és a felületeket összenyomó erőtől függ.

[Csuhás]

Antal Gábornak van igaza a súrlódási erő nem függ az érintkezési felület nagyságától. Elsőre ez furcsa, de azért magyarázható, kisebb felület esetén nagyobb a felületen kialakuló nyomás így erősebben egymásba préselődnek a mikroszkopikus egyenetlenségek ami növeli a tapadást így ez a hatás kiegyenlíti a kisebb felület hatását. Mindez olyan esetekben igaz ahol nem tekinthető alakkal záró kötésnek a kapcsolat. Hogy a gyakorlatban egy berágott morse kúp alig fog az azért lehet mert a felület sérülései miatt nem tolható össze annyira a két kúp hogy hasonló összenyomó erő alakulhasson ki a felületek között, mint ami megvan egy ép kúppár esetén.