Napelem, napkollektor és szélgenerátor. Technika és készítés

[keri]

Házi körülményekről van szó. Jánosnak igaza van, nem mondott hülyeséget.

[keri]

Még mindig nem sikerült megértenie az effektív érték foglamát.[#eplus2]

https://wiki.ham.hu/index.php?title=Effekt%C3%ADv_%C3%A9rt%C3%A9k

Ennél fogva gyanítom nem fogsz tapasztalni különbséget, de persze ettől még érdekes a kísérlet.

Mint amikor valaki kitalálta, hogy a feltekert hosszabbító mágnesesség miatt melegszik, én is elvégeztem a mérést.
Az indukció mérőm szerint tévedett [#vigyor]

[ajpwg6jrn]

Az effektív érték fogalmát értem.
Azt nem értem amit itt lentebb írtak.
Hogy DC 100V és AC 100V eff. értéknél miért is kevesebb a veszteség a DC 100V "szállításánál".
Vagy nem jól értettem amit írtak?
Ohmos veszteség mindkettőnél lesz.
A vezeték induktivitása elhanyagolható.
Ohmos fogyasztót táplálva szerintem nem mérhető különbség.
Akkor mit excelleztek?

[jani300]

I négyzet szer R .

Ez itt bevésődött nekem nagyon egy egyenirányítós témánál ....

[ajpwg6jrn]

Köszönöm János.

Tisztában vagyok az Ohm törvénnyel és az alap képletekkel. [#nyes]

Nem is akarok vitatkozni, biztos félreértek valamit.

[ajpwg6jrn]

Elolvatam a kiindulási pontot.
Azt se értem, aki erre választ adott, hiszen elég sok ismeretlenünk van, ami nem lett megadva pedig szükséges lett volna. (Mekkora feszültség és mekkora áramerősség van a DC oldalon?)
Feltételezzük hogy mostani új napelemek vannak (400wp körüliek) és egy stringről beszélgetünk, akkor ott 15-20A-es áram folyik (DC), nem tudjuk a napelemek számát és ebből adódóan a stringfeszültségét sem.
Ha feltételezünk valamilyen 3-5kWp-es kínai hibrid invertert, akkor ott 500V max. feszültség szokott lenni a napelem oldalon. (Az ideális MPP feszültségtartományuk pedig 120-350V között mozog kb.)

Vagyis az eredeti kérdésre a válasz, ha DC200V felett van a sztringfeszültség, akkor maradjon minden ahogy van. Semmi baja nem lesz annak a 6-os solar kábelnek, akkor sem, ha 65m hosszú.
Ha a napelemek párhuzamosan vannak kötve, akkor már más a leányzó fekvése, mert akkor sokkal alacsonyabb sztringfeszültség van és jóval nagyobb áramerősség.
Ebben az esetben az invertert érdemes a lehető legközelebb tenni a napelemekhez.

[ajpwg6jrn]

És hogy érdemben vlaszoljunk is.
Miért is telepítik közel az invertert a napelemekhez?
Íme pár opció:
- Drága a szolár kábel
- Így lespórolják a tűzeseti kapcsolót sokan
- Nem akarnak sokat vesződni a telepítésnél, az AC kábelt a legtöbbször úgyis el kell vinni a villanyórához, mert nagyon ritka hogy a villanyórához lehet telepíteni az invertert.

És akkor ésszerű tanácsok, hova tegyük azt  fránya invertert és a védelmeket, kapcsolót.
Olyan helyre, ahol nem süti a nap, nem éri az eső, nem lopják el, nem veszi körbe sok éghető anyag. Nem tud hozzáférni kisgyerek, háziállat.
És az se baj ha egy esetleges tűz esetén megközelíthető.
A szomszédba pont most telepítettek nagyon "okosan" úgy egy rendszert hogy kb. 120cm magasan van az inverter és a védelmek 2 ház között. (20kWp-nek indult, de elbacták a kérvényt és 8-as inverter típust írt be a telepítő.) 2X jöttek ki beüzemelni, mindkétszer hozzám jött át a szomszéd multimétert kérni. (Szóval a szakmai hozzáértésük biztosan magasszintű lehet.)
A szomszédról annyit kell tudni hogy majdnem minden hétvégén sokan vannak náluk és mindig sok a gyerek is.
Az inverterbe bedugott MC4-es csatik pedig viszonylag kis erővel kitörhetőek, kihúzhatóak.
Szóval ez egy napsütéses napon nem kicsit életveszélyes lehet az ott játszadozókra. Aki bontott már élesben ekkora feszültségű sztringet terhelés alatt, az tudja mire gondolok.
Jeleztem a szomszédnak hogy van némi kockázat az elhelyezésben, de úgy voltak vele hogy jólvan az úgy.

[g89ketty]

Az egyszerűség kedvéért rajzold fel az egyenirányított hullámformát, ami 100Hz-es impulzussorozat. A szünetekben nem folyik áram, a csúcsokban 1,4-szer effektív folyik azaz 2- szeres veszteségi teljesítménycsúcsok lesznek az egyenáramhoz képest.[#pias]

[keri]

Nem rád értem, hanem a nálam "tiltott felhasználóként jelentkező" vitapartneredre. Az előző ilyen vitánál tiltottam le [#hehe]

A linken ott van az integrál egyenlettel levezetett magyarázat is, tehát nem csak a gyakorlat, hanem a matek is azt adja, hogy a váltakozó áram effektív értéke meg fog egyezni egy azonos egyenáram okozta hőhatással egy ohmikus terhelésen.

[keri]

Ja, a veszteség.
Távvezetékeknél DC esetén nincs elektromágneses sugárzás és kapacitív shunt okozta áram szivárgás.
De rövidtávon nincs különbség. Csak a napelemek 500-1000V-ig elmennek. Így a 230V AC-hoz képest kisebb áramon üzemel azonos teljesítmény mellett.
Ezért lenne előnye legfeljebb.

[keri]

Majd a focilabda megoldja [#eplus2]
Nekem nincs csatlakozó az inverteren. A kábel fixen van becsavarozva. (Fronius, de a kínain is így van)
Minek rakjunk bele drága pénzen hibalehetőséget, ha nem muszáj?

[keri]

Én feltételes módban írtam, amit nem írt le.
Én abból az alapfeltételezésből indultam ki, hogy egy átlagos házat ellátni képes 3-4kW-os rendszert 400V alá nem nagyon érdemes méretezni, mert jobb dolog megközelíteni az inverter maximumát.

[remrendes]

A telepitok sem szeretik a tuzeseti kapcsolot. Allitolag nem tul megbizhatoak es draga is.

[PSoft]

Az invertereket mostanában a napelem táblákhoz lehető leg közelebb szerelik.

Oly annyira, hogy már tizenéve léteznek az inverterrel egybeépített panelek.

[keri]

150ezer forinttól indul. Ennyiért én sem szeretem [#vigyor]

De amúgy praktikus dolog lenne.