Napelem, napkollektor és szélgenerátor. Technika és készítés

[airfoil6205]

TDK dolgozat a napelemek és a hálózat viszonyáról, érdekes!

[ezsolt74]

Akkor ezek szerint sok helyen ténylegesen csak egy irányú lehet az energia áramlás. Azaz nem tud a trafó vissza táplálni a nagyfesz hálózatba, mert nem erre van tervezve. Amúgy ez egy jól megírt , még laikusok számára is érthető írás.

[airfoil6205]

Laikus vagyok, de a dolgozat irója biztosan örülne néhány előremozditó szakmai hozzászólásnak vagy méréssel alátámasztott eredménynek.

[Rabb Ferenc]

A dolgozat nyolc évvel ezelőtt íródott, tehát az akkori és az az előtti állapotokat tárgyalja. Akkor a maihoz hasonló napelem őrület még a kanyarban sem volt kis hazánkban.

De a dolgozat végén már utal arra, hogy a nagy számú napelem telepítés hálózatra gyakorolt káros hatásainak az elhárításán/megelőzésén erősen dolgoznak Hegyeshalomtól balra...

[jani300]

Dél fele azért csak meglett a műszer ,rámértem a hálózat feszültségére .
235-240,5 Volt körül váltakozott .
Tíz perce 232-233 volt körül van stabilabban .
Szemben egy házzal feljebb van komolyabb teljesítményű 3fázisra termelő ,nemrég telepített napelem , de felhős volt inkább az ég ,a nap ellenére .

[7cim5mm0]

A gondok a hálózat szabályozásával, meg a trafók üzemével adódhatnak könnyen. Elbírja az a hálózat fizikailag elég sok esetben, ha csak a "drótot" nézzük. De nem csak a "drót" van.
Néhány egyszerű példa a teljesség igénye nélkül:

Feszültségemelkedés:
A szolgáltatóknak a lakossági hálózatokon jelenleg nincs ráhatása, az inverterek szabályozására, nem tudják megfelelően irányítani/ellenőrizni ezeket. Megoldható lenne ez, csak még nincs megoldva...
Az eredmény, hogy emelkedik a fesz. szint, amikor kevesebb a fogyasztás. Megy az visszafelé is a hálózatba, ha tud! Azaz ha a KÖF, vagy NF hálózat pillanatnyi terhelési viszonyai olyanok, hogy ezt megengedik. Ha nem, akkor jó esetben túlfesz. levezetőn, rossz esetben készülék szigetelésen át távozik a fölös energia a rendszerből.

Vontatási energiaellátó hálózatnál (ahol nem mellesleg 2-7 MW-os "kis sz@arokkal" dolgozunk) ez  tipikus féküzemi állapot. Ilyenkor a visszatáplálás feszültségkorlátos minden gépnél. Ez azt jelenti, hogy a hálózati fesz. túlzott megemelkedése esetén az inverter elkezd pl. fék ellenállásra dolgozni. A gépek szabályozórendszerét nem piszkálgatja senki, egységesen be vannak állítva, a hálózat üzemeltetője által.
A saját kis "erőművet" meg "Móricka" úgyis úgy állíttatja/állítgatja be, ahogy neki jó...

Trafó:

A lakossági trafók általában nem csúcsteherre, hanem részlegesre vannak méretezve, azaz egyidejűleg a teljes mögöttes hálózat terhelését nem is képesek tartós üzemben elvinni. Ideig óráig szerencsére túlterhelhetők. Ez eddig meg is felelt, hiszen egyidejűleg általában nincs is meg a teljes terhelés.
Ha az energiaáramlás irányát megfordítjuk, akkor viszont már meglehet. Jó példa az elhangzott otthoni/munkahelyi.
Ha nincs otthon senki, a helyi hálózaton lehet közel 0 fogyasztás pont a napelemek termelési csúcsidejében. Ha ez vissza irányban meghaladja/többszöröse a trafó névleges időtartam terheléseinek, akkor előbb utóbb feladja szegény pára a harcot, és egyszerűen túlmelegszik...

És ez csak két kis egyszerű példa, de van még sok egyéb...

A baj ezzel a kérdéssel szerintem megint az, hogy a kocsi a lovakat megelőzte, előbb engedtek meg valamit úgy, hogy a hálózat oldalát nem biztosították.
Ettől független jó dolognak tartom, csak ki kell alakítani a feltételeket.

(Kicsit a zöld energia is kezd olyan lenni mint a gazdasági érdek: Holmi "műszaki" probléma nem állhatja útját.
Amikor mégis, akkor meg jön a "kopp".

[ezsolt74]

Hat alkalommal is csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését.


Egyensúlyban kellett tartani a villamosenergia-rendszert.

Az elmúlt napokban a Paksi Atomerőmű blokkjai a rendszerirányító (MAVIR) kérésére tercier szabályozásokban vettek részt, ennek megfelelően kisebb leterheléseket hajtott végre az atomerőmű annak érdekében, hogy fenntartsák a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyát. A tevékenységnek a nukleáris biztonságra és a környezetre gyakorolt hatása nincs – jelentette az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Hozzátették: az OAH folyamatosan felügyeli a blokkok állapotát, és a 100 MW-ot meghaladó teljesítményváltozásokról továbbra is tájékoztatást ad.

A hat leterhelés december 23. és 27. között történt, különböző idősávokban. Az első napon egyszer, két nap múlva kétszer, 26-án szintén kétszer és 27-én egyszer.

A MAVIR adatai szerint ezek a leterhelések jellemzően akkor történtek, amikor a naperőművekből több áram érkezett a rendszerbe.

[ezsolt74]

Ez azért durva, hogy a napelemek miatt csökkenteni kellett a Paksi termelést.

[simarex]

Ebben az időben a ipari fogyasztó sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, az időjárás enyhe sőt napsütéses és ez a szomszédországokban is így van az alternatívoknak kedvező az áramtermelésre.Sok lett belőle mit lehet tenni Paksot korlátozzák, nyugaton egy kicsit több lehetőség van a lakossági kistermelőket leválasztják a hálózatról (okosmérő)
aztán meg estér készüljön Paks mert jön a sötétség.

[remrendes]

Illetve +7 fokban azert az otthoni elektromos futesek sem mennek teljes gazzal. Sokaknal tobb volt a decemberi termeles, mint a novemberi.

[2vkx6unz]

Biztos van hozzáértőbb a csapatban aki meg tudja magyarázni, hogy miért az atomerőművet fogták vissza... az import ugyanebben az időpontokban sokszorosa volt annak mint ami a leterhelés mértéke volt. Gondolom gazdasági okai lehetnek, talán a lekötött import mennyiséget át kellett venni mert ha nem akkor nagyobb a bukta... persze voltak még gáz, szén és olaj üzemű erőművek is amik szintén többet termeltek önmagukban mint amit Paksról levettek. Nyilván nem célszerű egy erőművet teljesen leállítani majd újraindítani és lehet Paksot egyszerűbb volt...

[RJancsi]

Gondolom (persze nem tudom, csak sejtem), hogy ha az előre leszervezett importot csökkentik, akkor az exportáló országnak kell az erőműveit visszafogni. Kézenfekvőbb, ha itt, helyben történik a kiegyensúlyozás. Paksnál technikailag egyszerű és gyors a beavatkozás (a fűtőelemeket lejjebb engedik a reaktorban), míg a fosszilis erőművek (pl. Visonta, Gönyü) szabályozása sokkal lassabb és nehézkesebb, mint ahogy az újraindítása is. Ráadásul Paks a legnagyobb hazai energiatermelő, így a beavatkozás ott a leghatékonyabb.

[svejk]

Bár van itt téma szakértő is köztünk, -így én csak partszélről írom ezt az apró megjegyzést-, úgy tudom a fűtőelemeket nem mozgatják hanem un. szabályzó rudakat tolnak le közéjük, azzal csökkentik a teljesítményt.

[RJancsi]

Lehetséges.

[TBS-TEAM]

PAKS
A nyomottvizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, VVER)
a nukleáris reaktorok egyik típusa, melyben a fűtőelemeket nagynyomású víz
veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a Paksi Atomerőműben is.
A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt
a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek.
A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik.
A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 267 C°, melyet a nukleáris reakció körülbelül  297C°-ra melegít fel.
Atmoszferikus nyomáson a víz ilyen hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják (100-150 bar).
Ezáltal az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt marad az aktív zónából kilépő
hűtőközeg (víz) hőmérséklete, így nem tud gőzzé alakulni. Éppen ezért nagyon fontos a primerköri nyomás tartása, amelyet a nyomástartó berendezés végez.
Nyomáscsökkenéskor villamos fűtőtestek kapcsolnak be,
míg nyomás növekedéskor a gőztérbe fecskendeznek be
vizet valamelyik keringető hurok hideg ágából és így állítják helyre a nyomást.
A primerköri víz gőzfejlesztőkben adja át a hőt a szekunder köri tápvíznek elforralva azt, a keletkezett gőzt
azután a turbinákba vezetik.
Ezzel biztosítható, hogy a reaktor aktív zónájával érintkező (és így radioaktív elemeket tartalmazó)
primer köri víz zárt rendszerben kering.
A primerköri rendszerek a 20-as jelű konténmentben helyezkednek el.