Plazmavágó gépek építése

[ywathzay]

Ebből hogy tudsz teszem fel 1-2 hónapon belül, egy Lv25mm, 1250x 2500mm táblaméretű asztallal rendelkező plazmavágó gépet produkálni, ami termelésre alkalmas, és nem kell hozzá csak egy együgyü betanított munkás. Köszönöm!

[000000000]

Ezek konkrét szakmai kérdések, ezt már szeretem, így kellett volna kezdeni is. Viszont én veled ellentétben nem neveznék "együgyűnek" egy derék gépkezelőt se, minden ember fontos egy cégnél a munkakörének megfelelően.

A 30 éves tapasztalatom alapján kb. 1 órás betanítás után szinte mindenki tud kezelni egy sallangoktól mentes CNC vezérlő programot. Legfeljebb csodálkozik, hogy egér nélkül is van élet. Kidolgozott demo programok is vannak a vezérlés leírásában, amik sokat segítenk kezdetben.

A plazmavágó CNC gép pedig általában adott (én annak gyakorlati megépítésével ekkora méretben már nem foglalkozom (vagy csak végszükség esetén) méretezni, megtervezni azt igen, ha kérik a tanácsaimat.

A CNC vezérlőprogram futtatásához pedig a Dos miatt minimál konfigurációjú gép is elegendő (P3-tól kezdődően a legújabb alaplapokig bármi jó), egy fontos feltétel van: legyen alaplapi LPT port, amin keresztül kimennek a step/dir jelek a 4(5) tengelyre a CNC vágógép hajtásaihoz, és egyéb tartozékaihoz még pár vezérlő jel.
Ha valakit komnolyan érdekel egy ilyen bemutató, megbeszélve egy időpontot pár napon belül egy laptopot a hónom alá csapva Bp. közelében ingyenesen bemutatom az adott gépre a működését.

[000000000]

Mi a lényege a valós idejű számolásoknak?

Az áthatási térgörbe függvény és vágófej szerszámpálya létrehozása az egy soros G kód feladatleíró paraméterei alapján. Ez egy vezérlésbe bújtatott vágási célorientált CAD/CAM rész, amivel a gépjezelőnek semmi dolga nincs, a program belső ügye.

Milyen előny származik belőle?

1. Nem kell X millió forintot egy jogtiszta speciális CAD/CAM programért kifizetni.
2. Így elmaradhat az a ~félmillás erőgép PC is, amit általában a mai wilágban ezek a tervező rendszerek megkövetelnek.
3. Nem kell egy tervezőmérnök, aki tud ilyen 4/5 tengelyes CAM progival dolgozni.
4. Elmaradhat az X millió soros G kód generálás, és a vezérlőhöz való átküldés, minimálizálva a hiba lehetőséget.
5. Ha pedig a fenti előnyök ellenére mégis valakinek adott  már az X milliós G kód prgramja, a Robsy vezérlő azt is megeszi, hiszen a szabványos alap G kódok futnak rajta.

Minek a spec G kodok?

Azért, hogy a fentiek alapján egy gépkezelő a gép mellett 5 perc alatt közvetlenül megoldja a feladatot, ezzel rengeteg időt költséget, bért spórolva.

[000000000]

Ez is egy érdekes és vitatható állításod.
"Minden cégnél CAD/CAM progival terveznek."

Milyen cégek ezek? És mi van a pár fős kis vállalkozásokkal?
Örülök hogy te csak külföldi nagy multi cégekkel vagy kapcsolatban, ahol az 50-100 milliós beruházások, nagy költségek nem annyira számítanak a cég mérete, ereje miatt.

Csakhog Magyarországon élünk, ahol ha leereszkednél a VALÓSÁGBA is, akkor tudnod kell, hogy rengeteg kis CNC ipari cég küszködik napi megélhetési gondokkal, nekik 10 forint is számít. Erra a rétegre is gondolni kell, nekik szól elsősorban ez a történet, mint egy alkalmazási lehetőség.

[iyif9uu6h]

Kár volt kitiltani a komát, kíváncsi lettem volna a sztori végére. Nem hülyeség, amit akart. Próbálta kihagyni a csőlézerek előtoló, és forgató tengelyét, és az egészet megdrágító cad-cam nyavaját.

Mondjuk én vettem volna másfél milláért egy használt robotkart, arra egy plazmafejet, és ugyanezt tudta volna, olyan geometriával, amit csak akar az ember, plusz betanítási lehetőséggel. De a sztori érdekes volt, és ötletes.

[svejk]

A honlapján követheted az eseményeket, minden bizonnyal fent lesz ez is hamarosan.

[svejk]

Egy jó kis fórum hiányzik még onnan.

[mex]

Annak a "komának" a lába nyomába se léphetnél nagy valószínűséggel barátom, már ami a gépészeti tudását illeti..

[Arany János]

Megint csak egy megjegyzés:
Faxon/emailban megkapott megrendelés az esetek 99%-ában .pdf-ben.
Rajz: eleinte Q-CAD, később LibreCAD.
Szinte kivétel nélkül 1-2db-os alkatrészek.
Szabásterv-anyagelhelyezkedés: optikai érzékelővel megállapítva-beállítva.
(van szemem, mérőszalagom meg egy jó pajszerem)
 1500x6000x30 nem okoz gondot beállítani és nem tart tovább néhány percnél.
Nincs előre definiált alkatrész. Minek?! Néhány vonal, pár furat, itt-ott rádiusz.
Nem kell tőle félni! Magamtól "tanultam", sem tanfolyam, sem oktatás.
A GÉP:
Pár százezerből életre keltett kohószökevény.
Sokat szidott Mach3.
Semmire sem jó LazyCAM.
Meg a fent említett "rendkívül fejlett" CAD.
A cég kb. 20 fős. 1 főnök, 1 titkárnő meg mi.
Ehez nem igazán illik egy ilyen "csudamasina".
De hogy miből mennyit és milyen értékben gyártottunk azt inkább nem írnám le.
Lehet, hogy nagy meglepi lenne!
A vágás sebessége (lángnál) nem számot tevő eltérés.
Egy ilyen masina nálunk:ágyúval verébre.

[Arany János]

Erre mi is gondoltunk!
Mármint a robotkarra!
De vagy a robotot tologatod, vagy a gerendát.
Egy robotkar elég rövid tud lenni, ha egy 500-as ipe az alany.

[iyif9uu6h]

Igen, valószínűleg igy van. Ezért lennék kiváncsi a történet folytatásásra

[iyif9uu6h]

Nyilván a robotot. Ha a 6 méteres gerendát tologatod, akkor 2x olyan hosszú lesz a gép

Csak gondolatébreszőnek:
https://ballardintl.com/product/fanuc-rtu-1000-7-meter-7th-axis-linear-rail-complete-with-cables/

Ez mellé le lehet tenni a 6m-es 500-as ipe gerendát.

Amugy meg ha 500-as ipe gerendákat szeretnél vagdosni, nem tul sok opció van. Csőlézer legyen a talpán, ami meg tud enni egy ekkora gerendát, ráadásul és szép nagy vasak potyognánk ki belőle, miközben elfogyasztja

  

[Arany János]

Ha "mellé" teszed a szikraeső egy része betakarja a kart.
Amikor "átöleli", az 1,5m-es karhossz nem biztos hogy elég. Pl. 45°-os vágás.
Csőlézer? LÁNG!!! Acetilénnel 260mm-ig meg sem állok. De ez a fúvóka 300mm-ig tud.

[iyif9uu6h]

Lángvágás drága technológia. Sajnos egyre inkább brutál áron mérik a gázt. Nyilván vastag vasat nem lehet mással, max még vízzel talán.

De egy 500-as ipe gerendárol volt szó, ami max 15mm vastag. Bár megkopott mostanra az ezirányú tudásom, szóval akár 20mm is lehet. Azt viszi a plazma, és a lézer is.

Annó csináltam pár 100 programot hegesztőrobotokra. És azok elég jól bírták a szikraesőt. Egyszer sem bukott ki robot a cunderhalomtól, amit kapott. A nagyját amugy is lerázta magáról. A nem megfelően burkolt kábelcsatornák annál inkább szerettek kiégni. Nyilván olyan robotot kell alkalmazni, ami minium hegesztő alkalmazásra van kitalálva.

1-3mm-es lemezeket robottal vágtam plazmával, és lézerrel is. A plazma irgalmatlanul porol. Gyakorlatilag nem lehet megmaradni a gép mellett. A lézer jobb, pontosabb kevésbé porol, de a gépe piszok drága. Volt egy 20 éves innolas üvegszálas lézer gépünk, amit annyiért javítottak, mintha kb. egy űrsikló lett volna.

Plazmát nitrogénnel nem próbáltuk. Elvileg a plazma nitrogénnel vág a legszebben, de kb. ezzel gyujt a legnehezebben. Lehet, hogy van már plazmavágo megemelt feszültségű gyújtással nitrogénre. Nekünk akkor ilyen nem volt. Jó ideje már, hogy nem foglalkoztam ezzel a technikával, és akkor is próbáltam jó messze elkerülni a porolás miatt. Mert hát a rendes ipari elszívást ebben az országban hírből sem ismerik.

Nyilván nem én fogom a spanyolviaszt feltalálni. Csak megjegyeztem, hogy én tuti robotban gondolkodnék.

Amugy ha valami menő cucc kell, ami viszonylag emberbarát, akkor van már robotra szerelhető vízvágó fej. Ezzel már lehet matyóhímzést vágni 100-as falvastagságú csőbe is. Más kérdés, hogy kell alá egy kisebb úszómedence.

[Arany János]

Tény, hogy drága a gáz!
De azért vesd össze a bekerülési költségeket a teljesítményt és a fenntarthatóságot is.
1000mm-es HEB kb. 30mm-es öv.