Plazmavágó gépek építése

[fn47xk7ei]

De most eltérek a HF-es gyújtás témától . Szeretek kísérletezni és emelni szeretném a plazmavágóm teljesítményét . Régi gondolatom , hogy kipróbáljam a párhuzamosan működtetett plazmavágó transzformátorokat de nem a "szokványos" megoldással . A svéd csavar ott van a gondolatomban , hogy az alap áramforrás a hagyományos 3 fázisú eső jelgörbével rendelkező plazmavágóm lenne . Ez elvégezné a fej gyújtásának a feladatát .Viszont a nagyobb áramú vágáshoz (pld. 160A ) a gyújtást követően még a fejre rákapcsolnák egy egyenes jelgörbével rendelkező 3 fázisú trafóval előállított kb. 120-130 V 140A teljesítménnyel megáldott DC áramot . Persze elsőre kisebb teljesítményűvel próbálnám ki és persze mérni az áramokat is . Gyári gépekben láttam párhuzamosan működtetett különböző teljesítményű főtrafót beépítve de ott hasonlóak voltak a transzformátorok jelgörbéi . Ezen azért gondolkodtam el mert az egyenes jelgörbével rendelkező transzformátorok sokkal jobb hatásfokkal működnek mint a "szóró" transzformátorok + könnyebben tudnék megfelelőt szerezni .

[jani300]

Mit értesz szóró transzformátor alatt ?
A vasmag kialakítás az szerintem nem lényeges , nem feltétlenül használnak minden trafóban E-I vasmagot .
Ha van légrés a vastestben akkor szóró jellegű a fojtó trafókat is így készítik . Nem tudom a mai trafókban van e légrés a lemeztestben .
Az eső jelleggörbét a trafónál egyszerűen alul méretezett vasmag keresztmetszettel is el lehet érni . A tekercselő huzal túlméretezésével maximum a túlgerjesztett vasmag melegszik .
Áram korlátozásra ott a fojtó , a teljesítményt más módokon szabályozzák állítják .
Írod sok hegesztőt bontottál ,kíváncsi vagyok van e a vasmagokban folyamatos légrés .
A mai csutkázó világban ez szerintem nem egyezik a végtelen kispórolás szemléletével .

[jani300]

Picit belegondoltam ,az plusz nagyjából 20 KVA teljesítmény . Az azért már nem semmi .

[fn47xk7ei]

Nincs légrés a vasmagokon hanem laza csatolású a tekercselése a trafóknak így biztosítva van az eső jelgörbe ( nem volt helyes kifejezés a szórótranszformátor).CO2 hegesztőnél fontos a fojtó tekercs mert rövidzárlati cseppátmeneteknél korlátozza az áramot(csökken a fröcskölés + nem melegszik túl a főtrafó) de plazmavágónál ha 3 fázisú a transzformátor akkor nem is nagyon használnak fojtótekercset .Nem jó a túlgerjesztett transzformátor sem . Amúgy az ötletem már régen megszületett és erősítette a gondolatom például egy Thermal Pack 5XR-es gép amalyben két különböző főtrafó van elhelyezve és cnc gépről is lehet a teljesítményét szabályozni . Pár képet készítettem anno róla . Azon is jól látszik a laza csatolású tekercselés .

    

[fn47xk7ei]

Összesen legalább 30 kW de valószínűleg még több lesz a teljesítmény igénye ... már ha megvalósul amit leírtam .

[svejk]

Ha nem is azzal de biztos tuningolható lenne.
No persze ott van Csikarc esete, tehát figyelni kell a munkakábel szigetelésére is.
Ja és mindjárt a fejedre koppintok.

[svejk]

Már vártam, hogy hozzászólj hiszen tudom, hogy szereted a Tesla tekercset.

Én igazából sosem foglalkoztam vele és eddig azt hittem, hogy csak légmagosban működik illetve fontos szerepe van a menetek közti kapacitásnak.

Erre fel itt meg még ferritmag is van benne és feltűnően ritkák a menetek.

Nem merném kijelenteni, hogy pontosan értem, hogy is működik ebben az esetben.

[svejk]

A sokszorozó-szikraköz-fehér primertekercsig oké, de utána az a laza vastag szekunder ami ugye a főáram is...

Bár igaz, hogy lazán van a lapos fazonú tekercs de nagy a felülete, tehát van ott kapacitás.

Itt jobban látszik:

[svejk]

Annak vajon van jelentősége hogy hol helyezkedik el a fehér primer?
Nem lenne jobb a "talppont" oldal felé eltolni?

[svejk]

Az előbbi ferritmagos becsatoló tekercs van Deffent Zoltán plazmaforrásában is.

De nem lehet hogy mi itt félrebeszélünk mint a sebesült katona és ez nem is Tesla tekercs hanem egy sima becsatoló trafó és nincs köze a tesla alapját képező rezonáns dologhoz?

Az áramforrásban 200-300 V párszor 10 kHz-es négyszögfeszültség helyből rendelkezésre áll az áramforrásban.
Deffent Zoltán képen ott látni a sokszorozót ami a kondik és diódák számából ítélve négyszerező.
Ez már helyből több mint ezer volt, és még ott a becsatoló tekercs kb. 1:2-es áttétele.

Tehát lehet rezonancia hókuszpók nélkül is összejöhetne az átíveléshez szükséges feszültség.

Idegesít az a ferritrúd a tekercsben no... szó szerinti tesla tekercset csak légmagosban hallottam.

[fn47xk7ei]

Szerintem nincs jelentősége . Mondom ezt úgy , hogy (gondolom már unjátok )bontottam pár TW 400-as awi adaptert és az azokban lévő hatalmas becsatoló transzformátornál csak egyetlen árva szál laza hurok volt a primer tekercs ,pontosabban 1+1 mert két darab 3 oszlopos ferrit maggal készített trafó volt egymásra csavarozva .

[svejk]

Ha erre most azt írja valaki, hogy egy kutya közönséges Zsiguli gyújtótrafó is Tesla tekercs akkor alapjaimban omlok össze.

[fn47xk7ei]

Persze sok fajta táp létezik ami előállítja az alapfeszültséget amelynek azért feltétele , hogy át tudja ütni a szikraköz közötti távolságot . Ezek a Tesla körök tudomásom szerint 250-300 kHz között működnek . Még hozzátenném , hogy nem mindig tesznek becsatoló tekercset . A jelenleg általam használt plazmavágó eredeti HF-es gyújtóköre is direktbe rá  volt kötve a pilotvezetékre ill. a munkakábelre .De mint írtam én már sok fajta megoldással találkoztam . Ha érdekel valakit még van a padlásomon vagy 5 darab TW 400-as adapter panel amit lefényképezhetek .Ott direktbe van rákötve a hálózati 230 V és tirisztoros szaggatóval van megoldva a rezonáns kör . Azon például 2 ferrit rúd van de sajnos rajzom nincs róla .

[svejk]

Én elsőre a saját eszemtől a markolatba helyezném el a gyújtótrafót, minél közelebb az elektródához.
Talán még a kifelé menő zavar is kisebb lenne.
Ma már a szigetelőanyagok fejlődésvel nagyon piciben létezhetnek ilyenek, lásd: az autókon a gyertyapipával egybeépített trafók.

[fn47xk7ei]

Kapaszkodj meg - nekem ugyan nem jutott Zsiguli csak Wartburg gyújtás trafó de az is komoly szikrákra volt képes ![#csodalk]