Mechanikai ötletek

[4um5b65d]

Ne máááá, azt hittem profi vagy....
A "csőrike" mikró sajnos nem eladó, nincs belőle feleslegem. De nem is értem, ha már vettél a Vaterán akkor minek neked még 1 ? Vagy 25-től felfelé lenne szükséged még egyre ?

[4um5b65d]

Egyébként az enyémek 5-30-ig és 30-55-ig mérnek...

[ybm4ifb]

Persze..az enyém is 5-30-ig mér,csak hirtelen a külső mikro méréshatárt itam be...igen,30-55-ösöm nincs még..és a Tied pont olyan.
Megvagyok nélküle is..de szeretem ha van sajátom.
 
Szép a szőgmérőd is,de nekem van mégszebb.
Elöbb-utobb rámszolnak..ugyhogy nem írok több nem ide illő hozzászolást.

[4um5b65d]

Van a vaterán egy használt 25-50 mikrométer.
http://www.vatera.hu/furat_mikrometer_25_50mm_156192593.html" TARGET=_fnew>ITT

[43pbwjg8s]

Most megint fordulóponthoz érkeztem.....
A tanácsotokat kérném!
1.7 Nm-es motorjaim vannak, és jelenleg csak 3 db.
A kérdés az, hogy melyik megoldással miért érdemesebb foglakozni:
A egyik, hogy az asztal mozgog, a másik pedig az, hogy az Y-híd és vele persze a Z mozog az asztal felett.
E második esetben mindenképpen kell hogy mind a két oldalon vontassa az ember szinkronban az Y hidat az asztal felett, avagy elég az egyik oldalon?
Előre is köszönöm a válaszolat!

[43pbwjg8s]

A multkor mgé volt nálam. Tudtam volna adni egyet ajándékba.
Most már azt hiszem mindet odaajándékoztam a nálam megfordulóknak. De a hétvégén szétnézek ha gondolod.

[Szalai György]

Megint csak szerintem.
A cél nálam az elérhető legnagyobb dinamika, hogy elérhessem az elérhető legjobb pályakövetést.
Tehát, hogy mozgóhíd-állóasztal, vagy állóhíd-mozgóasztal, azt az dönti el, hogy hogyan aránylik a tárgyasztal és munkadarab tömege, a híd és rászerelt készülékek tömegéhez. Melyiket lehet kisebb energiával, hatékonyabban mozgatni.
 
Hogy a mozgó hidat vagy asztalt kell-e mindkét oldalon mozgatni, azt nálam a mozgatandó felület megvezető négyszögének oldalaránya dönti el. Ha a mozgásiránnyal párhuzamos oldal hosszabb mint a mozgásirányra merőleges, akkor a keresztbe fordulás szöge csak igen nagy erők esetén lehet jelentős. Mert ilyen oldalarányok mellett kis mértékű keresztbe forduláshoz is, a vezetők jelentős deformálódása szükséges. Ha az oldalarányok megválasztásával ez a stabilitás nem biztosítható, akkor van szükség a kétoldali vontatásra.
 
Én is várom mit mondanak azok, akiknek már nem csak elvi gépük van.

[ukcge40u]

A gépem még elvi,de nem véletlenül használom az asztalmozgatást. Nagyjából én is úgy gondolom, mint Te, csak én nem tudok annyit, hogy ilyen szépen megfogalmazzam.
A lényeg ugyanaz.

[besirkyjh]

Jo reggelt mindenkinek  
 
Ugy sztatikailag mint a mozgatott tömeg szempontjábol az állo hid-mozgo asztal a megbizhatobb .Viszont a mozgo asztal miatt közel 2 X akkora hely kell neki .Figyeld meg hogy egy gép minél nagyobb igénybe vételnek van kitéve annál biztosabb a hogy ezt a verziot használják .Fém ipari gépeknél mozgo "X-Y eggyütt " és oszlopon a "Z" .Nagy faipari gépeknél mozgo "X" ( keresztben , rövid oldal ) és fix "Y hid " , az extrém hosszu gépeknél vissza térnek a mozgo "Y" hid hoz , de ez csak kompromisszum a hely miatt .Ha megnézel pár honlapot ( CR ONSRUD , WEEKE stb ezek faipari  gépek) ménden fajtájábol lehet látni , a felhasználás dönti el .
 
Azt hogy 1 vagy 2 orsot használsz a csapágyzásod a mozgatott asztal tömege és a megmunkálási igénybe vétel dönti el .Lehetöleg 2 orso használata a javasolt ( nincsenek mechanikus szinkron problémák ) .Durván mondva minél szélesebb az " X " asztal annál biztosabb hogy két orso szökséges .
Szerintem egy mozgo hid a csapágyazás szélessége miatt nem igazán terhelhetö ( a hid tömege , magassága ) mind beleszolnak a végeredménybe .Az " Y" hid mozgatása szerintem esztétikai és hely hiány miatt jött ebben a formában létre ( másnak más a véleménye ) és valamivel kevesebb a költsége .
A 3db 1.7Nm motor pont elég , a "Z"-nek valamivel kissebb is elég ( nálam 1.4Nm és kb 7kg mozgat 6m körüli sebességgel egy 16 X 1.5 trapéz orson ) nem volt még vele gondom .
Nekem van mind akét fajtábol de a csapágyazásuk nem egyforma nem igazán lehet semmi következtetést le vonni belöle más a feladatuk .
 

[43pbwjg8s]

köszönöm!
Eddig egyértelmű és egyetértünk, de azért még másokat is meghallgatnék, hogy milyen egyéb szempontok lehetnek még.
Azért szeretem igy általánosan feltenni a kérdést, mert sokkal többet mondotok a dolgokról.

[Rabb Ferenc]

 A #6222-ben leírtak korrekt megállapítások. Én a mozgó asztalos változatot építem, már csak a "Z" orsó beépítése van hátra. Kétségtelen nagyobb a helyigénye, de kisebb keresztmetszetű "X" irányú megvezetéseket lehet alkalmazni. A teljes terhelés (Y híd és Z mozgatás plusz a marómotor és a forgácsolóerő) nem mind az "X" síneken adódik át. Így az összes mozgás hibája és a deformációk sem adódnak mind össze.  
  Az egyoldali mozgatást nem javaslom, mert könnyen befeszülés lehet belőle. Jobb a középen lévő orsó, vagy ha ez nem oldható meg - akkor a kétoldali. Pár évvel ezelőtt már egyszer leírtam a befeszülés kritériumait,megpróbálom előkeresni újra. (merthogy nem két hete kezdtem az aktív fórumozást, csak volt egy kis szünet ...)

[43pbwjg8s]

Mindent érdemes megnézni és tanulni belőle!
Nagyon megköszönnám ha megtalálnád és közzé tennéd, bár ugye most ez egy picit nehézkes lesz egy ideig.

[Rabb Ferenc]

Lineáris megvezetéseknél bizonyos esetekben mozgás közben akadás léphet fel. Ez akkor fordulhat elő, ha az egyenesbe vezetés viszonylag rövid, és a mozgató erő hatásvonala túl távol van a megvezetéstől. A szakirodalom szerint az akadás elkerülhető, ha teljesül a következő egyenlőtlenség:
l>2u*y
ahol "l" az egyenesbe vezetés hossza (az egy vezetéken lévő kocsi, vagy két kocsi esetén azok távolabbi pontjainak távolsága) "u" a vezetés nyugvó súrlódási tényezője (csúszó súrlódásnál 0,2 golyós vezetéknél 0,08) "y" a mozgató erő hatásvonalának távolsága a vezetéktől (két párhuzamos vezeték esetén a két vezeték szimmetriatengelyétől mért távolság)
  Minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál biztosabban kerülhető el az akadás, másnéven a keresztirányú befeszülés.
A fentiekből látható, hogy szimmetrikus felépítésnél (két sín között középen van a mozgató orsó, vagy kétoldalon egy-egy orsó) az egyenlőtlenség jobboldala=0. Attól pedig már a legrövidebb kocsi is hosszabb - tehát a befeszülés nem következik be.
Minden egyéb esetben célszerű ezt az egyszerű számolást elvégezni

[s7manbs8]

"befeszülés nem következik be"
 
a hajtástól magától legalábbis, de ha a munkatérben a forgácsoló erők is megjelennek, már nem annyira ideális a helyzet, mert más hatásvonalak is bekerülnek amiatt.

[besirkyjh]

A kétoldalas szinkron hajtásnál nincs befeszülés .