Mechanikai ötletek

[RJancsi]

Hidaknál az esztétika is számít. Az egyenletes rácskiosztás jobban néz ki, mintha az erőjátéknak megfelelően változó sűrűségű lenne. Ehelyett a rácsrudak keresztmetszetével "játszanak", ahol nagyobb az igénybevétel, ott vastagabb szelvényt alkalmaznak, de ez messziről nem nagyon látszik...

[zozo]

Jó az, amit szerkesztettél. A közlekedési hidakat behajlásra méretezik, a te esetedben viszont nem a Z irányú erő a domináns.

Fontosabb, hogy amikor a középen leeresztett maró Y irányban dolgozik, a híd ne rezonáljon, ne csavarodjon, ne emelkedjen. A rácsos szerkezeted ezt elég jól szolgálja.

Persze. lehetne behajlásra, csavarodásra kiélezett mechanikai számításokkal optimalizálni a rácsozást, de én sok értelmét nem látom egy hobbi gép tervezésekor.

[wkbgzy80t]

Ezeken az ábrákon jól látszik, hogy a legtöbb változat próbálja mellőzni a sarkokat, és erősíteni a fesztáv közepét. Sok esetben változó profilméretekkel.

A rácsszerkezetek mintázatai sztem lehet, hogy félrevezetőek ezeken a képeken, a hidaknál alapvetően húzás és nyomás van csak feltételezve, a mi esetünkben viszont az egész szerkezet összetett terhelést fog kapni csavarással és egyebekkel, tehát a Te merevítő bordáid és a hidas ábrák között távoli az analógia.  
 
Marógépen a sínek jó, ha a lehető legtávolabb vannak egymástól. Emiatt a sínek síkjára merőleges nézetből feltétlenül a téglalap sziluett az indokolt (a két hosszú oldal a két sín). Emellett lehetne még "felülnézetből nézve" változó keresztmetszetet csinálni, kvázi mint egy "fekvő, íves híd" akkor viszont nehézkes felfektetni a sínek felületeinek a megmunkálásához (horizontális gépen könnyebben megoldható...), illetve mélyebbek is lesznek a bordák, egyik sem nagy gond, de az én véleményem szerint nem indokolt.

Nagyjából ugyanazt a hatást lehet elérni a bordák sűrítésével/vastagításával a közepe felé, mint a keresztmetszet változtatásával. A vastagítással óvatosan bánnék, mert nem jó nagyon kombinálni az eltérő vastagságokat gravitációs öntés esetén (de javítsatok ki ha tévedek).

Én akkor sem számolnám ki, hogy pontosan mennyire érdemes sűríteni, vastagítani a bordákat, ha a saját gépem lenne, nem is tudnám. Ezeket a terheléseket nem lehet szimulálni, pláne az általunk befektetni kívánt energia mennyiségével.

Ha erősíted a közepét, csak jól járhatsz, de a jóljárás mértékének a maximalizálásába nem fektetnék aránytalanul sok időt. Szemre ami jól néz ki és nem aránytalan, az sztem. elég is lesz..

Csinálj folyamatosan változó szögű X-eket a közepe felé, úgy, hogy a közepén egy adott hosszon legyen mondjuk 1,5x annyi anyag a bordákban, mint a széleken...

Mindig elhatározom, hogy rövid és velős válaszokat írok, aztán tessék... Most már viszont nem fogok törölgetni...

[vjanos]

Esetleg U gerendát hegesztve így bebordázni és feszmentesíteni?
Szerintem kevesebbre jön ki és nem kell formát sem csinálni.

[xt79ipd3]

Tehát az öntés kb. 45.000 Ft, plusz a tervezésre szánt idő, plusz a minta anyagköltsége, plusz a minta elkészítése és az öntödébe való utazás, plusz az öntvény utómunkálatai... Tudom, hogy nem lehet mindent pénzben számolni, de nem értem, hogy miért írtad, hogy kb azonos árban lenne az alumínium profillal. Én a két 80x80-ast 14-ért vettem szállítással együtt. Mire híd lesz belőle, akkor is megáll 20-ból.

[5kye5guy9]

Mindenkinek köszönöm a tanácsát!
Ezek fényében, illetve hozzáadva Szalai Úr [#t179p15082#] javaslatát, miszerint a sínek mögé kéne az anyagot koncentrálni, a következőképp módosítottam a tervet, szigorúan érzés szerint, számításokat mellőzve

  

[5kye5guy9]

Ez is egy lehetséges megoldás, nyilván mindenkinél más a szempont, nálam ezzel az a baj, hogy nem tudok olyan szinten hegeszteni, így azt is másra kéne bíznom, mint az öntést. Az öntőformát viszont ki tudom marni magamnak, és szívesen is bíbelődnék vele, illetve a tetszetősebb végeredményre is jobb lenne ránézni.
Szerintem ebben a hobbiban is igaz, hogy nem a cél elérése a lényeg, hanem az oda vezető út. Vagyis, nem (csak) az a cél, hogy a végén legyen egy jó gép, hanem hogy addig is élvezzük az alkotás örömét.

[vjanos]

[#eljen]

[5kye5guy9]

- Tervezésre szánt idő: szívesen csinálom, örömet okoz, és nem mellesleg mélyíti az ember CAD ismereteit/tapasztalatit.
- Minta anyagköltsége: MDF lap, pár ezer forint, és a marás közben is hasznos tapasztalatokkal gazdagodik az ember.
- Öntöde: még nem csináltattam ilyet, csak munkából kifolyólag jártam jó pár öntődében. Tetszik maga a technológia, érdekel mint (szinte) minden műszaki megoldás, és szívesen kipróbálnám egy saját darabon.
- Az az ITEM profil, amiben eredetileg gondolkoztam, szinte forintra annyiba kerülne, kb. 45-46e. De arra még rátettem volna egy síkbamart 10-15-ös lemezt, a sínek alá: + 10-15e Ft
És a végeredmény az öntős verzióban szerintem stabilabb lesz, nem beszélve arról, hogy a saját keze munkáját mindig jobban megbecsüli az ember, mint a készen vettet

[svejk]

Amelyik programban tervezted nincs benne végeselem számítás/szimulálás?

[5kye5guy9]

Solid Edge ST10 Sajnos abban a verzióban amit használok, csak alap szintű szimuláció van, és azt sem próbáltam még, hogy mit-hogyan kell/lehet.

[Szalai György]

Az ipar (amennyire a neten látom) többnyire az öntött acél, kocka vagy téglatest alapú térrácsokat alkalmazza, kerek lyukakkal. Ha öntéssel, kevés anyagból, nagy merevséget kell kihozni.
Némely cég bonyolultabb utakon jár.
Pár kép hátha elgondolkodtat.

        

[xt79ipd3]

Megértem az érveidet.

[wkbgzy80t]

Szerintem az elsőként vázolt terv jobb volt, mint ez a mostani.

Szalai Gyurinak (ha megengedi) igaza van, hogy csavarás a fő igénybevétel, de abban nincs, hogy a szélekre kell koncentrálni az anyagot, hogy jobban ellenálljon neki.

Zárt profilok esetén így lenne (cső), viszont ha az ember felhasít egy csövet (C profil), mint ahogy ebben az esetben is, az elveszti a merevségét mind csavarás mind hajlítás ellen. Csak úgy lehet neki visszaadni, ha ki vannak támasztva a falak, hogy ne tudjanak kitérni a teher útjából.

A kenyérszeletelés analógiáját tudnám példának hozni. A friss, ropogós héj sokkal merevebb, mint a friss, puha kenyérbél. Ha sértetlen a héj, könnyű szeletelni a kenyeret, mert ellentart a késnek, a zárt héj merevíti. Viszont ha a sült részeket türelmetlenül levágod, hogy még ropogós állapotban megehesd, megsértve ezzel a héj folytonosságát, nyitott profilt létrehozva, sokkal gyengébb lesz a kenyér, fel sem lehet rendesen szeletelni mert összecsuklik annak ellenére, hogy a héj 90%-a ugyanúgy ott van sértetlenül.

Inkább fúrd a síneket egészen a szélére, és akkor ott lesznek a szélső falak mögöttük. annál jobb merevítés nem kell, süllyesztés helyett csak az orsónak csinálj egy árkot a közepére szerintem

[svejk]

No, megelőztetek, de én úgy is csak konyhanyelven tudnám írni.
Ahogy mondod, csavarásra a cső, hajlításra -ami még jellemző erőhatás a hídra- pedig az I szelvényszerűségek az ideálisak.
Tehát a kettő kombinációja lenne az igazi.