Mechanikai ötletek

[5kye5guy9]

Köszi az infót!
Nem vitatkozni akarok (hiszen nem is értek hozzá), de a leírásában ez áll:
"Nagy húzónyíró - és lefejtőszilárdsággal rendelkezik"
Vagy a papír mindent elbír? [#nemtudom]

[ANTAL GÁBOR]

A ragasztók lefejtő szilárdsága általában nagyon kicsi ( gondolj csak bele olyankor vonalszerű a terhelés és a vonalnak nagyon kicsi a szélessége tehát egy nagyon kis felületen koncentrálódik az erő , akármekkora tau sem bír vele )
No az araldit kissé jobb ebből a szempontból  ezt sugallja a papír . A legjobb ragasztók kb 25 N/ mm2 nyírószilárdsággal rendelkeznek .

 Én a metilmetakrilátot (is ) nagyon preferálom . Egyetemes húzógépen teszteltem húzásra !! ( nem nyírásra ) és ott is jött a 25 N/mm2
Konkrétan : 50*50 es ragasztott felület 7 tonna fölött szakadt le

[istvan3]

Szerintem nem minden esetben.
Item 40x80-as vastagfalú gépépítő profilt használok, gépépítésre. Rövid oldalon elhelyezett sín egyenessége +-2 századon belül van 40cm-es hosszon. Hídként használva, alul felül 2-2 kocsit elhelyezve, összekötve +-1,5 századon belülre be lehet állítani az egyenességet mindkét irányban.
Tegnap is pont állítottam be 1 sínt, hosszabb oldalra fogatva +-1,5 századon belül állítottam be 50cm hosszon, mindkét irányban az egyenességet.
Mitutoyo mérőórát és DIN874/1-es vonalzót használok.
Szerintem ez egy kis hobby gépen több mint jó.

DZ-CNCnek:
Amúgy azért egy 80x80-as vastagfalú profil elég erős.
Milyen hosszú profilt építel be?

[sasi]

Időnként találkozom ragasztók különböző anyagokkal történő kötésszilárdságának vizsgálatával.
Eddig a maximumot a BMW K5b jelű hozta, a maga 79 N/mm2 mért nyírószilárdságával.

A minimum 0,2-0,7 N/mm2 között mozgott, ezeknél a ragasztók típusai nem publikusak.

Vékony lemezek egyszerű összeragasztását szakítógépen terhelve ugyan nem tiszta nyírást produkálunk, de jó közelítéssel számolhatunk az így kapott eredménnyel, mely egy kicsit kisebb a szabványos próbatesten mértnél (MSZ EN 14869-2).

Alumínium ragasztására nekem nagyon bevált a jó öreg Epokitt. Vannak olyan műszerdobozaim, melyeket 2-es Al lemezből 30-40 éve készítettem hajlítás nélkül, csupán ragasztva és a mi napig egyben vannak.
Ragasztás előtt trisós vízben kifőzöm az alut, és igyekszem a ragasztandó felületeket nem összefogdosni...

  

[Szalai György]

K5b is epoxi, azt írják.

[PSoft]

Én, Eporapidot használtam legutóbb alu ragasztásához.
A felületeket kissé érdesítve,(csiszolva)és zsírtalanítva, nagyszerűen lehet használni.
Persze esetemben nincs/nem lesz több tonnás, se húzó, se nyíró igénybevétel.

Annyi volt a "kritérium", egyszerű, és gyors legyen.
Na és persze...ne essen szét, ha rá nézek.
Alu szögidomból hajtogatott keret, a sarkokon háromszög merevítőlemezekkel.
A keretben, a perforált lemez is ragasztott.

        

[5kye5guy9]

850-1000mm körül tervezem a híd gerendát. Tudom, hogy elvileg egy 80x80-is jó lehet, de ez ugye elég szubjektív, hogy mit tekintünk annak. Inkább beletenném a nagyobb keresztmetszetűt, hogy stabilabb legyen, ha pl. alut kell marni. Persze értem én, hogy nehéz megtalálni az arany középutat, mert akár egy 200x200-as gerendát is betehetne az ember, amivel még nagyobb fogással, vagy szebb felülettel marhatna az ember, csak nagyobb súly, lomhább gép...

[Szalai György]

,,nagyobb súly, lomhább gép"
Ez ugyan igaz, de a súlyon túl is még több dologtól függ a lomhaság.
Vagyis az elérhető dinamika nem csak tisztán a mozgó tömeg függvénye. Szerencsére.
A nagyobb merevség meg szintén nem csak tisztán a nagyobb tömeggel érhető el.
A nagyobb merevség a célszerű szerkezet kialakítással és anyagválasztással érhető el.
Ebből meg az következik, hogy a célszerű anyagból célszerűen kialakított szerkezet optimális tömegű és ez a dinamikára is jótékony.

Ez az egész rizsa, gondolom, mindenkinek a könyökén jön már ki.
Csakis azért tüsszentettem ide, mert kicsit elmerengtem a 15046 rajzodon.
Arra jutottam, hogy az Item szelvény gerendád jelentős része nem merevíti hatékonyan a hidat.
Holt teher.
Kíváncsi vagyok, hogy ossza-e valaki ezt a véleményemet.[#nemtudom]

[jani300]

Mindha említve lett volna régebben hogy érdemes nézegetni egy sík ellenőrző idomszer (tusírléc) kialakítását .
Egyenszilárdságra tervezve .
De ez ellen szól hogy az valószínűleg nem alu ,és drága is .
A hegesztett kivitel pedig az utólagos megmunkálás miatt elvetendő .
Az egyszeri embernek akkor marad a gerenda .
De egy jó tervezésű öntött alu hidat ,lehet érdemes megmunkáltatni .[#nemtudom]

[TROMF22]

Csak annyi, hogy kár a paláston lévő hornyokért, azon a három oldalon, ahol nincs felszerelve a lineket tartó alulap.
Hornyok nélküli, folyamatosan kitöltött (megszakítás nélküli) palásttal messze nagyobb merevséget adna.
A tömeg pedig alig növekedne.
No de ez a gerenda van, és amiről fantáziálok olyan kivitelt meg azt hiszem nem is gyártanak, talán csak a 40-45 mm tartományban.

[5kye5guy9]

Hát az biztos, hogy ha csak úgy "CTRL-X"-el lehetne törölni az profil részeiből, akkor lenne mit kicsipkedni, de a valóságban pl. fűrésszel kifarigcsálni nem fogok nekiállni.
Az öntés / megmunkáláson én is gondolkoztam, de ott nincs benne a pakliban, hogy 1-2 év alatt a belső feszültségektől nekiáll deformálódni?

[TROMF22]

A profil belső részén viszont egy gerenda-vég csatlakozáshoz nagyon jól jön az a nyolc darab menetelhető furat a hozzájuk kapcsolódó "X" bordákkal.

[5kye5guy9]

Igen, a véglemezekhez a 8db M8-as furatot + a hornyokba univerzális összekötőt gondoltam.
Van ilyen, másik oldalán zárt profil, de ez egyúttal kicsit ki is van könnyítve a szerkezete
Persze, lehet, hogy a zártsága miatt mégis jobb, és még könnyebb is [#nemtudom]
Megépítem ezzel is, azzal is, aztán írok egy pofil vs. profil tesztet róluk

  

[TROMF22]

Akkor a "kívánságom" harmada már teljesült is.[#integet2]

[TROMF22]

Persze nem kell ezt próbaként kétszeresen megépíteni.
Meg kell lenni a táblázatokban az összehasonlítható inercia adatoknak.