Hírek:

Fontos tudnivalók a migrációval kapcsolatban, kérlek olvasd el:

A régi fórumról áthozott hozzászólásoknál a felhasználó neve adatvédelmi megfontolásokból véletlenszerűen generált értékekre lett  lecserélve. Ez akkor tud a valódi értékre visszaállni, ha az adott felhasználó a régi fórumon nyilatkozik, hogy beleegyezik az adatainak az új fórumra továbbításához, majd ezután itt a régi felhasználónevével és email címével regisztrál.
8~20 óra között, 1~30 percen belül megtörténik a jóváhagyás, 30 percenként ellenőrizd email fiókodat (SPAM-ot is) mindenképp kapsz mail-t, a sikeres regisztrácioról, vagy a hibáról és, hogy mi a teendőd.
Nézd meg  "A régi fórumról, az új fórumra költözés útmutatót."
A régi fórumon használt email címmel de más felhasználói azonosítóval érkező regisztrációs kérelmek törlésre kerűlnek.

Main Menu

Mechanikai ötletek

Indította gaben, 2024 április 09, 15:37

Előző téma - Következő téma

PSoft

Hát, igen!

Sokszor, elég nagy "suszteráj" ez az egész...
Tele, cipőt javítani szerető inasokkal.[#nevetes1]
[#wave]

xt79ipd3

Megnézem majd, csak most éjszakás vagyok. 50kg? Akkor én ne aggódjak a híd tömege miatt? Lentebb számolgattam, hogy 25 kiló lesz kb.

svager

Kíváncsiságból kimentem és elvégeztem a rezonancia tesztet,
a felső installációs profil valóban egy xilofon,viszont az alsó gépépítő elem ugyan nem egy feszültség mentesített öntvény,de nagyon jó a rezgéscsillapítása.

  

Szalai György

,,Mit az akarat elhatároz és a tehetség tenni enged."

Súlyra könnyebbet, szerkezetre célszerűbbet, merevebbet, sajnos több munkával, és gépek nélkül az precíziós kézimunka.
De az erővektorok ismerete nélkül nem lehet optimalizálni.

Ha az alkatrészek ragasztásra vannak tervezve, kialakításuk kellő felületeket nyújt, akkor szerintem sok helyen a szerkezeti ragasztás lehet kiváltója a csavarozásnak.
Hobbygép építésben, olyan helyeken, ahol semmi szükség a kötés bonthatóságára.
Kivitelezni is egyszerűbb a ragasztást, nem okoz mechanikai feszültséget és alumínium-alumínium alkatrészek esetén nagyon jelentős tömegcsökkenést eredményez az acél csavarsoros kötésekhez képest.

Szalai György

Ha időd engedi rögzíts mellé egy deszkadarabot és ismételd meg.
Kész a rezgés csillapítás. Ahol az alu rezeg, ott a fa pont nem akar. Talán nincs is közös rezonancia pontjuk.

kaqkk007

Ha golyós orsóval mozgatod és nem egy szupergyors lézert akarsz csinálni akkor a merevség és a tömeg csatájában inkább a merevség felé mozdulj , maximum erősebb léptetőket vagy áttételt kel használni a mozgatáshoz . (én 3Nm es mocikat vettem a géphez és 16x5mm es golyós orsókat )

xt79ipd3

16x5-ös golyósorsók lesznek nálam is. Az Y mozgatása két darab léptetőmotorral és orsókkal lesz megoldva, mert széles a gép.

5kye5guy9

Köszönöm, akkor majd a ragasztás lehetőségével is számolok.

5kye5guy9

Eredetileg így képzeltem a megpatkolt hidat. A síneket rögzítő csavarok egyúttal az alulemezt is profilra fogták volna. Ha a lemezt csak ragasztanám a profilra (a sínek csavarjai így csak a lemezbe lennének menetelve), az biztonsággal kibírna a kb. 30kg súlyt + a marásból fakadó erőket? [#nemtudom]
Mert ha igen, akkor tényleg nagyon szimpatikus megoldásnak tűnik, a kb. 30db horonyanya önmagában kb. 0,5kg-al növeli a mozgó súlyt, "cserébe" feszültségeket generál.
Arról nem is beszélve, hogy az ITEM profilok oldalai V alakban enyhén lejtenek a horony felé (ezzel "beépített rugós alátétként" működnek), így a rárakott lemez csak keskeny sávokban feküdne fel, a többi helyen pedig 0,1-2 mm légrés maradna. A ragasztó ezt szépen ki tudná tölteni, teljes felületen kapcsolatot adni, ami gondolom szintén jó irányba hatna.

  

xt79ipd3

Ebben az esetben ragasztás + csavarozás mellett döntenék. Lehet hogy butaság, de munka közben mindig attól félnék, hogy az alulap leválik a profilról. [#nemtudom]

5kye5guy9

Alapból talán én is, de gondoltam megkérdezem a hozzáértőket, mert ha egy jó ragasztás is garantáltan bírni fogja, akkor kispórolnám az anyák/csvarok súlyát, és a feszültséget.

Szalai György

A 15012-ben a két 80x80 szelvény egymáshoz rögzítéséről volt szó. Ez most más eset, más irányú és nagyságú erőkkel.
De szerencsére a rendes ragasztónak van adatlapja, amivel az anyag és felület ismeretében kiszámolható, hogy bíri, vagy nem bíri.

Adatlap.

Én azt gondolom, hogy a síneket párhuzamba állítani elég macera. A nélkül is, hogy közben még bajlódni kéne a háta mögötti szelvénnyel is.
Ezért biztos nem próbálnám ugyanazzal a csavarsorral megoldani a két feladatot.
Legyen egy stabil alapom, amin dolgozhatok a sínekkel, pláne, ha veztőváll sincs előmarva nekik.

5kye5guy9

Köszi! Hát, első ránézésre nem nagyon van mit számolni. Alu-Alu ragasztásnál 26N/mm2? Akkor már egy négyzetcentis ragasztott felület 260kg-ot bír? Akkor az én felületem több 10 tonnát kéne, hogy elbírjon. Már ha jól értelmezem...
Nem lesz mart vezető váll, pont az ilyen gépmunkákat szeretném elkerülni, amennyire lehet. A vastaglemez gyárilag síkbamart védőfóliás AMARI-s lesz, az eddigi (ugyan kevéske) tapasztalatom alapján az tökéletes felületet ad a sínek alá.
Én is kipróbáltam az egységugrás tesztet egy darab fellógatott 160*80-ason (sajnos csak a vékonyfalúból volt itthon). Hát egy Mike Oldfield - Tubular bells koncertre simán be lehetett volna állni vele! Hosszan (5-6mp) szépen szólt, ha ezalatt ismét megütöttem, akkor lüktető hangon gyönyörűen interferált. Aztán eszembe jutott a "rögzíts rá egy deszkát" javallatod. Ezt ugyan nem tettem meg, mert a gépbe azért fát nem szívesen tennék, de próbaképpen a profil kamráit megtömtem összegyűrt újságpapírral. Hát ég és föld volt a különbség. Szinte teljesen eltűnt a csengés, max 1-2 tized másodperces tompa hangja maradt. Lehetne ennek hatása a marás közben fellépő rezonanciákra is (így pl felület minőségre), vagy ez csak azon változtat, amit az ember füle hall?

Szalai György

A rezonancia az rezonancia akár a fülben, akár az anyagon.
Most egyszer-kétszer ütötted meg, a maró szerszám pedig a fordulatszám szorozva az élek száma alkalommal fogja gerjeszteni.
Persze beépített állapotában már nem viselkedik majd ennyire szabadon. Sok körülmény csillapítja és tolja el az alap rezonancia pontot.

ANTAL GÁBOR

Én az Araldit AW 106 ot már  1974 ben sikerrel használtam
Arra figyelj ha  ragasztót használsz akkor az nyírva legyen !
 A lefejtést azt nem bírja azt valami más módon meg kell gátolni ( csavar )
A metilmetakrilátok is hasonlóan nagyon jók ( tau =25 N /mm2) habár sokkal hamarabb "bedöglenek "
 Nekem van 30 !! éves AW106 om és egy kis trükkel ( enyhe melegítéssel csökkentem a viszkozitást) még egy fél éve is használtam . ( van belőle még kb 0.5 kiló )
A linkelt Farix  az a Faragó Gábor cége aki már 74 ben is forgalmazta  a "Ciba"-s Aralditokat    ( saccra 70 éves profi szakember )
 Van nekik metilmetakrilátjuk is, de ott újabban minimum 0.3 mm rétegvastagság kell   ( különben nem köt meg )