Mechanikai ötletek

[keri]

Nem kell körbevennie, elég csak a szívó ágra rákötni, úgy hogy bírja az abszolút nyomást. Az meg nem nagy feladat, ha nem számít a sebesség.

[keri]

Minek ennyire elbonyolítani?

Mozgási energiával kell sűríteni.
Mozgási energáiát minden esetben villany motor adja, legfeljebb az áttétel érdekes.
Illetve a dugattyú átmérők a motor nyomatékának tekintetében.

Ökölnyi kompresszorban bármi varázslat nélkül meg lehet csinálni 2-3 fokozatban a 150bar levegőt. Nagy nyomású cuccoknál amúgy sem jó nagy tereket felpumpálni, minimalizálni kell a térfogatot, és növelni a falvastagságot.

Levegős pumpa is vicces. Ez lényegében egy penumatikus áttétel, aminek pocsék a hatásfoka. Egyszerűbb fogaskereket rátenni a villanymotorra és azzal áttételezni, az eredmény ugyan az, csak nincs elbonyolítva.

[jani300]

Nekem ez tetszett meg !
De eddig kerestem ...

[jani300]

És ugye a forgattyús hajtómű erőviszonyai éppen illeszkednek a feladathoz .
A holtpont közelében , kis elmozdulás , nagy erő .

[jani300]

https://www.youtube.com/watch?v=AMgBM-bmY5I
Még ki sem találtam , de a kínai már lenyúlta az ötletet
Szerintem a kis barkács kompresszor van átalakítva , profi módon .

[fpd0kbd4]

A föltett rajzodon  lehet értelmezni, amire a #13569#-ben próbáltam rávilágítani. A fokozatok között csökkenő  hengertérfogat különbségeknek kell lenni,hogy a nyomás fokozódjon.Ez a rajzon is világosan látszik.Azonos sűrítési hengertérfogatú kompresszorok sorba kötésével a nyomás nem fog fokozódni.

[jani300]

Vannak szelepek , nem tud visszadolgozni .
De kell a csökkenő dugattyú átmérő valóban .
Azonos kompresszoroknál ,már a második sem bírna átfordulni . Valamelyik gáztőrvényre gondolsz ? Hogy más nyomáson , de ugyan azt a mennyiséget szállítja tovább ? Így lehet valahogy .

[fpd0kbd4]

Ha nincs térfogatkülönbség  második kompresszor dugattyú addig jár le föl(és termeli a hőt)míg kap akkora előtöltést hogy el tudja érni a tartálynyomást, ki tudja nyitni a szelepet és tölt.

[keri]

Abban igazad van, hogy amíg nincs nyomás a tartályban az egyes fokozatok, gyakorlatilag egymásnak adogatják a levegőt sűrítés nélkül.
Ha meg csökkenő a löket térfogat, és a nagyobb dugattyú tölt, a második kisebb szív, akkor csak a kettő különbsége közötti térfogat változást kell legyőzni. Igen ez gyakorlatias és célszerű kialakítás, illetve az egyes dugattyún kifejtett erők egyenletes eloszlása miatt is célszerű csökkenteni az átmérőt.

Viszont most a gyakorlattól elvonatkoztatva. 2 egyforma kompresszor sorba kötve, nyomaték problémáktól mentesen is össze szórzódik a sűrítési arány.

Vegyünk egy 1:10-es sűrítést. Azaz 1ccm holttér, 10ccm löket. Ez elméletben 10bar nyomásra képes.
Ha kettőt összekötünk sorba akkor a második felpumpálja a tartályt 10bar-ra és innentől kezdve a holttérben lévő levegő szíváskor is kitölti a teljes löketet, vagyis nem tud beszívni több levegőt...kivétel ha az előző fokozat belepumpál még egy lökettérfogatnyi levegőt. Egészen addig amíg az alsó holtponton az előző fokozat által előállított 10bar lesz a második hengerben, felső holtponton, meg a 10bar levegőt még 1/10-re sűrítve 100bar.

[jani300]

Nem egészen . Az első kompresszor tölti , valóban , a zárt rendszert ,míg el nem éri a nyomáshatára közelét . Utána kezdene intenzíven dolgozni a második fokozat .
Csakhogy akkor már a nyomáshatára felett fog dolgozni , és vagy a motor vagy valami mechanika megadja magát , ha csak nincsen több tízszeresen túlméretezve .
A szelepek nyomó irányban , végig nyitottak , nyitnak .
Hiába kisebb a térfogat , szerintem akkor is így működik , csak kisebb dugattyúátmérővel , azonos lökettel bírná , a második kompresszor is .
Az egybeépítettnek ez valahol vesztesége lehet .
De sorba kötött , egyforma ,kompresszorokról beszélünk , ugye ?

[jani300]

Meggyőződésem hogy a kínai csak , hengerfejet és dugattyút cserél a kis kompresszoron , és így lesz 300 bar-os .
De aggályom volt hogy túlterhelődik az alap gép .
De kimagyaráztuk végül is hogy nem tud , mert csak fokozatonként dolgozik a kompresszor . Nagyobb nyomáson kevesebb levegőt szállít .
De azért lehet hogy az első fokozat hengere is kisebb
, jobban átgondolva

[ANTAL GÁBOR]

Direkt nyomásviszony fogalmat használtam : Tehát p2/ p1  Ha ez mondjuk 6 akkor az első fokozat  visszahűtés után 6 bárt eredményez , a második már 36 ot és a harmadik pedig 216 ot
 Az egyes fokozatok teljesítményigénye is állandó mert a gáz tömegárama konstans ( hisz az első adja át a másodiknak , a második pedig a harmadiknak )
Az elméleti munkaszükségletet a tömegáramból és a ln ( p2/ p1 ) ből és még pár adatból ( gázállandó hőmérséklet  stb lehet egyszerűen kiszámolni  Látható hogy ha p2/ p1 állandó akkor annak a ln je is . A pontosabb számoláshoz politrópikus állapotváltozást feltételezünk de ott is a
p2 / p1 szerepel ( a kappa-1 / kappadikon ) .   A fokozatok közötti hűtés rendkívül fontos

[ANTAL GÁBOR]

Igen  jól érzed .  A sürítési munkát a gáz tömegárama
( kg/ s ) határozza meg ami  elméletileg nem változik . A térfogatáram csökken , a tömegáram konstans

[PSoft]

"A vezető bal vállánál van 2db palack kb. poroltó nagyságú 3-5liter, 100-150bár levegő nyomással..."

Hogy mik nem vannak!...az én "sufnimban".[#confused]
Most épp, CO2 a töltete!:)

Kicsit még turkálnék, lehet, a tank is meglenne hozzá![#nevetes1][#nevetes1]

[Kisamotors]

Hm, érdekes és logikus amit írsz, de vagy nem értem, vagy rosszul értelmezem.

Az tiszta, hogy mindhárom fokozatnak a teljesítményigénye azonos, hiszen a nyomásviszonyuk ugyan az, de ez azt is jelentené, hogy azonos felépítésűek?

Tipikus példa a traktor és a versenyautó esete, midkettő 100kW, mégsem hasonlítanak...

Kicsit belekavarodtam.