Segítség, béna vagyok!

[Rabb Ferenc]

Lehet, hogy ez az egyszerűnek tűnő áramirány megváltoztatás kevés lesz. Könnyen körtüzes lehet a kommutátor amiatt, hogy a kefék a semleges mezőtől dupla távolságra kerülnek irányváltás után.

Komolyabb gépeken ezt a kefehíd billentésével küszöbölik ki. Az egyszerűbb gépeken, amik csak egy irányú forgásra készültek a forgórész tekercselésnél alkalmazzák a ún. kommutátor elhúzást ugyanezen okból. De ez csak egy irányú forgásirányra megfelelő és nem változtatható.

A tett halála az okoskodás, ki kell próbálni. Ha lángba borul a kommutátor és a kefék - nem nyert. Ha nem (annyira) akkor megkockáztatható a megoldás, csak gyakrabban kell kefét cserélni és a kommutátort tisztítani az égésnyomoktól.

[Robsy1]

"Lehet, hogy ez az egyszerűnek tűnő áramirány megváltoztatás kevés lesz."

Az univerzális kefés motor ebben az esetben váltakozó feszültséget kap, és ha semmit nem változtatunk meg egy kapcsolóval, az áram iránya akkor is 50Hz-es frekvenciával váltakozik.
Így nem egészen világos, miről beszélsz.

A kapcsolóval pedig nem áramirányt váltunk (változik az magától 50 Hz-el kapcsolótól függetlenül), hanem mágneses pólus sorrendet.

[PSoft]

Sajnos igaz amit Feribá ír.
Gyakorlati tapasztalatokból okulva mondom.

[jani300]

Üdv !  Az elméletet szépen , helyesen ,hibátlanul leírtad .
Viszont ha mélyebben vizsgáljuk ,a kefeeltolás hatásait , akkor az  előző hozzászólás is teljesen korrekt !
Az igazi jó megoldás a mechanikus irányváltás .
Szerintem az Evig sem alkalmazta tudatlanságból a kézi menetfúrógépein a mechanikus irányváltást .
Viszont tagadhatatlan hogy a villamos irányváltás a használhatóbb , kézre állóbb .
Gondolom Béla is fúrt több ezer menetet naponta , ez a villamos kapcsolószekrény gyártás jellegzetes része (talán csak volt).

[Rabb Ferenc]

Tapasztalatból hallottad?  [#vigyor2]

[PSoft]

Igen! [#vigyor2]

[PSoft]

Gondolom Béla is fúrt több ezer menetet naponta...

Ha több ezret nem is, de a több száz nagyon sokszor meg volt. [#kacsint]

[Robsy1]

Nem kell azt a kefét elforgatni sehova irányváltáskor, ha már egyszer ott van, ahol lenni kell optimálisan.

Jól is néznénk ki, ha egy DC kefés szervó vagy nem szervo motort nem lehetne épp úgy használni az egyik irányba, mint a másikba. Ott szerinted ki a csoda piszkálja, állítgatja ide-oda a fixen beépített kefetartót?

Az ilyen kefe körtüzes jelenségek meg azért vannak leginkább, mert az egy irányba bekopott kefék/kommutátor szegmensek nem szeretik, ha a másik irányba kell 5 év után forogni. Csak azt pár szaki nem veszi figyelembe, és nem cserél kefét ilyenkor.

[PSoft]

Az ilyen kefe körtüzes jelenségek meg azért vannak leginkább, mert az egy irányba bekopott kefék/kommutátor szegmensek nem szeretik, ha a másik irányba kell 5 év után forogni. Csak azt pár szaki nem veszi figyelembe, és nem cserél kefét ilyenkor.

Te így gondolod, más meg, nem így tudja. [#wave]

[Robsy1]

Kiváncsi vagyok a tudásodra. Hány fokkal kell elforgatni a keféket a motorban irányváltáskor és mi erre a képlet?[#conf]

[jani300]

Árammentes armatúra mellett, a gerjesztő tekercsek által létrehozott
mágneses tér eloszlása a légrés mentén közel egyenletes. Ha az armatúrában áram folyik, akkor az általa létrehozott mágneses tér merőleges lesz a főpólusok fluxusának irányára. A két 90º-ot bezáró fluxus
kölcsönhatása miatt a főpólus mágneses tere deformálódik. A forgórész mágneses terének, az állórész mágneses terére gyakorolt torzító
hatását armatúra visszahatásnak vagy armatúra reakciónak nevezzük.
Az armatúra visszahatás miatt:
A semleges vonal  szöggel elfordul, generátoroknál forgásirányban,
motoroknál ellenkezőleg. A kefék az eredeti semleges vonalban olyan szegmensekkel
érintkeznek melyekben feszültség indukálódik ezért minden szegmensváltásnál káros kefeszikrázás lép fel.
A besűrűsödő fluxus az állórész pólusát helyileg telítésbe viszi, ezért eredőben a fluxus
csökken, mezőgyengülés lép fel. Generátor üzemben csökken a kapocsfeszültség, motorüzemben növekszik a fordulatszám.
Az armatúra visszahatás csökkenése érdekében alkalmazható a:
Kefe eltolás: a kefetartó megfelelő szöghelyzetbe állításával a kefeszikrázás megszüntethető. Csak állandó terhelés esetén használható.
Segédpólus: az armatúra fluxussal kb. azonos nagyságú, de ellenkező irányú mágneses tér a
semleges vonalban megszűnteti az indukciót. Mivel a segédpólus gerjesztő tekercsei az
armatúra tekerccsel vannak sorba kötve, ezért különböző terhelés esetén is használható.
Kompenzáló menetek: a főpólusok belső palástján kialakított hornyolásban helyezkednek el
és az armatúrával vannak sorba kötve. A kompenzáló menetek fluxusa szembe kapcsolódik a forgórész által létrehozott fluxussal és így az állórész deformálódott fluxusát helyreállítva, megszünteti az armatúrareakció mezőgyengítő hatását.
A segédpólusok az egészen kis gépektől eltekintve, csaknem minden egyenáramú gépben
megtalálhatók. A kompenzáló menetek a költséges előállítás miatt csak a nagyobb teljesítményű (10kW) gépekben kerülnek alkalmazásra.
A forgórész feszültségviszonyai
Az armatúra vezetőiben a forgás következtében, akár generátorként akár motor


A netről szedtem ,pár másodperc alatt , akit érdekel megtalálja . Számomra csak érdekesség , vita kizárt

[jani300]

Hát izé , egyszerű képlet nem igen lehet ,mivel alapjában véve figyelembe kell venni a terhelést .
Tehát mindenképpen csak valami köztes terhelésre felvett kompromisszumos megoldás használható csak , ha nincsen terhelésfüggően állítva mechanikusan a kefetartó híd helyzete .
De én elengedném ezt a témát

[Robsy1]

Az armatura visszahatás motor terhelés témakör. Mind a kettő forgás irányban fellép NÖVEKVŐ terhelésnél, így nem érinti a mostani témát.

Különben is először talán egy kefés DC motor üresjáratát kellene megérteni itt egyeseknek (kéttárolós matematika modell, és pár differenciál egyenlet, ha komolyabb szinten érdekel valakit).

Tőled is szívesen vennék egy irányfüggő kefeelforgatási képletet, ha szerinted van ilyen.

Elővettem egy keveset használt 230V~ porszívó motort.
24V DC táplálással 0.52A üresjárati áramfelvétele volt. Kefevezeték csere után forgásirányváltással 0.5A. Ez minimális eltérés, bőven belefér a megengedettbe. Semmi többlet kefeszikrázás.
Ha valóban át kellene állítani a kefét, nem ilyen mérési eredmény kaptam volna. Mellesleg ezt a mérést szakközépiskolás koromban kb. 45 évvel ezelőtt is már meg tettem, hasonlóra eredményre emlékszem.

[jani300]

Elméleti vitát nem tudok folytatni.
Viszont több mint 40 éve mi is próbálkoztunk állórész - forgórész közti áramirány megfordításávál , menetfúrógépet készíteni sima fúrógépből ,és nem vált be .
Azt hiszem a gyári gépek is visszafele forogva gyengébbek .

[Rabb Ferenc]

A puding próbája az evés...

Kerestem egy 30+ éve használaton kívüli, de egyébként jó állapotú üzemképes  - talán EVIG - kézi fúrógépet. Egy sebességes, csak egy irányban forog és a kapcsoló benyomásakor azonnal indul. Tehát egy mezei békebeli  kézszerszám.

Könnyen bontható a kefe oldali része (akkor még szempont volt a szervizelhetőség) Elindítva határozott hanggal és minimális kefeszikrázással forgott. Az áramfelvétele így üresjáratban 1.7-1.8A volt.

A forgórész kivezetéseit felcserélve egy kicsit elszabadult a pokol. Ordított, recsegett, lángolt - de balra forgott rendesen. Talán még kicsit gyorsabban is, mint jobbra [#nemtudom] Az áramfelvétele 1.5-1.6A [#confused]

A képek magukért beszélnek. Szerintem balra forogva max tíz perc alatt elégett volna a kefehíd műanyag része, de talán a fém alkatrészek sem úszták volna meg nyolc napon belül gyógyulóval...

Véleménye mindenkinek lehet - de nem biztos, hogy el kell mondani (vagy leírni) Én sem a véleményemet mondtam el hanem a mai tapasztalataimat[#integet2]