Segítség, béna vagyok!

[MoparMan]

valószínűleg egy folyamatos üzemű extrúder ez. az meg ott egy viszkokuplung nyomatékhatárolás gyanánt. mondjuk kimegy a fűtés és kihűl az anyag akkor ne szakadjon szét az egész.

[MoparMan]

pl
- mert úgy sem tudod üresre kijáratni
- üresen jobban kopik a csiga és a henger is
- üresen nehéz felfűteni, behűl vagy beég az anyag

[jani300]

Igaz lehet minden amit eddig írtatok .
De , azért a megfelelő hőfok eléréséig szerintem reteszelve kellene lennie a motor üzemének .

[Arany János]

Varstoj Varmig 1600.
Ha jól emlékszem a munkakábel az egyenirányítóra, a gáz mechanikus szelep a pisztolyban, két szál vezeték kapcsolja a trafót+előtolót.

[svejk]

Igen.
Szabályozott kefés shöntmotor, tachoval, külső ventilátor hűtéssel. Az akkori kornak megfelelő -valószínű thirisztoros- vezérlőelektronikával.

[svejk]

Igen folyamatos üzemű.
Visco, mint az egyes Opelek ventilátorhajtásai?
Ez elképzelhető, de nem tudom hogy hogy működik pontosan az sem.
Az ha bezár nincs csúszás?

Jani300-nak: Természetesen van elektronikus reteszelés.
Elég szép állapotban van a vezérlőszekrénye. Mágneskapcsolókkal van tele, de pl. van két papíralapú regisztráló egysége is.

[remrendes]

A visco nem zar ossze.

[vadember]

A visco kuplungnál mindig van csúszás. A földmunkagépeknél is ilyet használnak, mert a dörzstárcsás megégne.
Így működik:

[jv5zbymru]

Igen helyes a válasz! De csak annyit tennék hozzá, hogy az
elnevezésében is benne van a működési elve.
A visco = viszkozítás, tehát a benne lévő folyadék tölti be a kuplungtárcsa szerepét.

[svejk]

Köszi mindhármótoknak, akkor a kérdéses cucc valami más lesz.

No majd ha élőben látom kivesézem...

[svejk]

Igazából abban bíztam, hogy valaki ráismer a gépre vagy valami hasonló társa alapján tudja mi is a kérdéses alkatrész pontosan.

Van rajta számomra még egy érdekes cucc de így akkor arról sem kérdezek vaktában.

[jv5zbymru]

A kép alapján és a korát figyelembe véve inkább egy röpsúlyos kuplung lehet!

[Kristály Árpád]

Halihóóóó

KÖSZÖNÖM!



Árpád

[svejk]

De akkor minek az olaj, illetve szintén kevés a röpsúlyhoz a 160-as max. fordulat ami akár csak 50 1/min is lehet.

No mindegy ne totózzunk majd jelentkezem ha fény derül a mibenlétére.

[jani300]

Csúszással működő hidrosztatikus tengelykapcsolók

Itt bolygóműszerűen elrendezett fogaskerék-szivattyúk fojtásával lehet csillapítást megvalósítani. Az ötlet az 1920-as évekből, E. Sandenertől származik, de az ő tengelykapcsolója még nem volt üzem közben kikapcsolható. A típust Hydroflex néven a Lohmann & Stolterfoht gyár tökéletesítette. Elsősorban hajók hajtásrendszerébe építették be.

369. ábra - Csúszással működő Lohmann-féle hidrosztatikus tengelykapcsoló

kepek/369.png

A csillapítórészt a karimás csőtengely (1) hajtja, belsejében van a vezérlődugattyú (2), amelynek a szivattyúházba (3) nyúló vége a vezérlőperselybe (30) illeszkedik. E perselyen képezték ki a fojtáskeresztmetszeteket (28), amelyek nyitását és zárását a tengelyirányban elmozdítható vezérlődugattyú végzi. A szivattyú (4) kis fogaskerekeiből hat vagy nyolc darab van körben elhelyezve a házban, mindegyikük a tengelyeken (5) csapágyazott. A házat (3), a vezérlőperselyt (30), a kiskerekeket és a fedelet (7) csavarok rögzítik a csőtengely karimájához. A kiskerekek (4) a gyűrűkerékkel ( kapcsolódnak. A gyűrűkerék külső hengerfelületét a dörzskapcsoló súrlódódobjának képezték ki. A házban (3) az olajcsatornákat (9 és 10) képeztek ki, amelyek a szivattyúk szívó-, illetve nyomóterét alkotják, és a fojtónyíláshoz (28) csatlakoznak. A karimán (6) találhatók a fojtófúvókák (29) a felesleges olaj visszavezetésére. A csillapítórészt oldalról a fedelek (11 és 12) zárják le. A vezérlőszerkezet, amely a vezérlődugattyú mozgatását végzi, a csapágyházzal (14) van egyesítve. Tartalmazza a siklócsapágyat (13), az összeköttetést a külső olajkörfolyamattal és a vezérlődugattyú (2) mozgatószerkezetét. A vezérlés szerve a pneumatikus hengerben (15) mozgatott dugattyú (16), amelynek mozgatását a dugattyúrúd (17), az emelő (18), a kapcsolótengely (19), a csúszógyűrű (20), a kapcsolóhüvely (21) és a csap (22) elemeinek láncolatán át közli a vezérlődugattyúval és állítja a kívánt helyzetbe. A rendszer oldását és zárását végző kapcsolórész a hajtott oldali peremes agy (23) és a gyűrűkerék ( közé van helyezve. A pneumomechanikus tengelykapcsoló gumitömlőjét (25) a kerekek (24) tartják, légnyomását a légvezetékből (27) nyeri. A légnyomás hatására kitágulva a ráerősített dörzselemeket (26) a gyűrűkerék ( dörzsdobjához szorítja, s ezáltal bekapcsolódik. A tömlőt 6–8 bar nyomású levegő hozza működésbe.

A tengelykapcsoló működése során a szivattyúkerekek (4) és a gyűrűkerekek ( a nyomatékváltozás hatására legördülnek és forgásuk következtében – szivattyúként működve – olajat szállítanak olyan mértékben, ahogy azt az olajcsatornák (9 és 10) közötti fojtáskeresztmetszet (28) beállított résmérete megengedi. Az olajszállítás mértékében változik a gyűrűkerék fordulatszáma. A fojtáskeresztmetszet nagyságát, ezáltal a gyűrűkeréknek a hajtótengelyhez (1) viszonyított relatív fordulatszámát a vezérlőhengerrel (15) teljes terhelésnél 2–3%-ra, részterhelésnél maximálisan 6%-ra lehet beállítani a legkedvezőbb csillapító hatás elérésére. A vezérlőhenger (15) segítségével a gyűrűkerék ( ellenkező értelmű forgásának fojtáshelyzetei is beállíthatók. A résveszteséget, az elszivárgott olajat kb. 2 bar nyomású tápszivattyú pótolja. A vezérlőhenger