Segítség, béna vagyok!

[fisrcxuk3]

Ha már kút és fúrás ,és még szakemberünk is van;én nem értek egyet a szűrő alá leeresztett szivattyúval vagy lábszeleppel.Ettől még a gázos víz nem szünik meg , mert véleményem szerint a szívás , a vákum hatására válik ki a gáz a vizből a légköri nyomásnál kisebb nyomáson.Minket ez zavar a szivattyúzásban, nem az a része ami gázosodik a föld alatt és
magátol kiválik ,felszáll .
A szűrőtöl lefelé inkább menjen a homok, ez fontosabb.Nálunk, kútfúró javaslatára a szürő alá eresztett  drága pedrolo csőszivattyú sem birt ki egy fél évet,mert a homok megette.

[kijy8hc3f]

Tisztelt FORUM.
A partnerek listáján egyik aktiv partner neve a tegnapi naptól áthúzva látszik. Mit jelent ez? Letiltott, vagy kilépett? Esetleg nincs  folyamatosan bejelentkezve?
HA valaki ismeri az okot kérem adjon egy rövid infót.

Üdv M. Jenő

[RJancsi]

Rosszalkodott. Nem csak ő, más is.
[#t232p1460#]

[Gyula65]

Csuhás üzenete:  kushidó1 fórumtársnak hogy az elérhetőségem email telefon megtalálja az adatlapomon.
Üdv!

[rotaryfun]

Hát igen, a kútfúrás is kicsit olyan mint a foci sokan gondolják hogy értenek hozzá
Alap esetben valóban az a kívánatos hogy szűrő fölé legyen a szivattyú beépítve, de a gázos kút nem alap eset. Sőt a szűrő alá rakott szivattyúnál a motort sem hűti az áramló víz így arról is gondoskodni kell. Egy szakszerűen elkészített kút arról ismerhető fel többek közt hogy nem homokot vagy homokos vizet ad hanem homokmentes vizet.( max 50 gr /m3 ) Ha egy kút homokol annak 2 oka van,
1. szakszerűtlen kókler kút
2. Szakszerű de nem tartják be az üzemeltetés szabályait amit a készítőnek kell megadnia mert egy kút nem földalatti víztartály mint sokan azt gondolják. Tehát mondjuk tud 50 liter/ percet a kút de 80 liter/ perccel szivattyúzzák persze hogy homokol.
Sok esetben még a tisztító kompresszorozás sincs elvégezve egy egy frissen átadott kúton, nem hogy a hozamgörbe felvétele megtörténjen. Még mélység mérője sincs sok "kútfúrónak" hogy lemérje mennyi az annyi
Többek közt az MSZ 22116 és a 101/2007 rendelet mellékletei tartalmazzák mi mindent kellene vagy kellett volna elvégezni megcsinálni (no meg a kiviteli terv).
egy talajvíz kút szerkezete szemléltetésnek :

  

[000000000]

Véleményed szerint az esetemben egy ilyen "alföldi kútnál" mit lehet tenni?

Induljunk ki abból, hogy az előző tulaj szabályosan járt el és a kút engedéllyel készült.

Amikor vettük ezt a tanyát, meg se fordult a fejemben, hogy egy kutat engedélyeztetni kell. Évtizedekig városban laktam. A víz folyt a csapból és kész. Soha nem kutattam az ivóvíz jogi hátterét. Azt hittem, hogy a víz mindenkinek jár.

[rotaryfun]

Hát mivel "alföldi" így nem sokat sajnos. A mélysége miatt nem talajvízkút a kivitelezése miatt nem szabályos és nem javítható. Jelenlegi szabályok szerint a jegyző jobb esetben vissza dobja a fennmaradási engedély kérelmet rosszabb esetben átküldi a katasztrófásoknak akik majd köteleznek a megszüntetésére. Valaki itt írta is hogy ezek a fajta kivitelezések miatt szennyeződtek és szennyeződnek el a mélyebb és egykor tiszta rétegvizek nitráttal nitrittel stb. Persze a föld esetenként "gyógyítja sebeit" tehát ha volt valami dagadós agyagréteg akkor az lehet már lezárta a cső melletti teret, de sok "kútfúró"- nak fogalma nincs honnan jön a víz ezért rak szűrőt szinte végig és bizony csövön belül is komoly vízátfejtődések történhetnek.
Jó lenne tudni mely szakasz szűrőzött, ha van esetleg lehetőség akkor egy kellően mélyre dugott szívószál a gázosság esetében segíthet, de mivel megszűnik a vákuumkút jelleg ezért hozam csökkenés fog történni.Mondjuk a 40/35 ös cső sem hagy túl sok lehetőséget.  Ami még segíthet hogy a szivattyú nyomó ágába berakni egy fojtást, ez korlátozza a szállított mennyiséget ami a vákuumot csökkenti és hát kisebb vákuum kevesebb gáz. Megoldás lehet még a "mamutszivattyús" víztermelés egy olajmentes kompresszorral nyitott tartályba és mondjuk a tartályból a gázmentes vizet szivattyúzod. Pl évtizedekkel ezelőtt amikor egy búvárszivattyú beszerzése kiváltságnak számított és egy autó árába került sok mély kútból így vették a vizet. De mielőtt bele csapnál a lecsóba nem árt meggyőződni arról sem hogy nem e épp a kézi pumpa ágról a rozsdás vagy kiverődött golyós szelep miatt szív időnként levegőt az a szivattyú ? És hát azok az egybe dugdosott ragasztott csőtoldások is tudnak meglepetést okozni néha néha a földalatti részen is.

[000000000]

Köszönöm szépen a szakeszű válaszodat.

A Föld feletti részt már régen lecseréltem. Rézből készült visszacsapó szelep van a szivattyú, meg a "norton" előtt.
Ezt a szakaszt többször ellenőriztem.
Meg hát ez a szakasz nyomás alatt van, amikor a szivattyú nem működik,de a rendszerben van mondjuk 2 Bár nyomás. Spriccelne, ha tömítetlenség mutatkozna. Legalább is a szivattyú ágában.
Magam is arra tippeltem, hogy a Földben levő szakasz a probléma. Vagy nincsen, vagy már régen tönkrement a lábszelep, így nem tudom leellenőrizni, hogy ez a szakasz meg tudná-e tartani a nyomást.
De hát bíztam benne, hátha létezik egy egyszerű és olcsó "gyógymód".
De hát nem.

Tehát, marad a költséges, vadi új kút szakember általi fúratása.

[rotaryfun]

A mai szabályok betartása mellett egy papíros 50 méteres lakossági "ivóvíz" kút elkészítése 3-5 Milla. Ebből a "papír" kb 1 misi de van hogy nem is elég rá.  Nem véletlen hogy szinte senki nem kér engedélyt....
Amúgy szerintem cseréld le a nyomáskapcsolódat egy normálisabb szivattyú vezérlőre, ez bele fér 20-30 pénzbe aztán ha belevegősödik a szivattyúd akkor legalább letilt a szárazfutás védelme a vezérlőnek. Amit még el szoktak szúrni hogy túl van biztosítva a szivattyú így képtelen lecsapni a biztosítékot ha megszorul a motor tengelye. Nagyobb búvároknál ez csinál olyant is hogy felforralja a vizet a kútban amitől meglágyul a PVC cső és össze nyomja a talaj a csövet, aztán se kút se szivattyú. Kis szivattyúknál felforr a víz a szivattyú házban deformálja a lapát kereket és a diffúzort amitől megszorul a tengely és leég a motor. Egy Pedrollo easypress még a segítségedre lehet védelem gyanánt, és a szárazfutás védelme is auto reset-es tehát szárazfutás esetén csinál újra indítási kísérletet, áramszünet után pedig szivattyú indítást ezért nem kell állandóan mászkálni az aknába és nyomkodni a gombot mint egyik másik márka esetében. Viszont a kikapcsolási nyomás az a szivattyú max nyomása tehát 5-6 bar- nál többet tudó szivattyúkkal körültekintően kell egybe építeni. A másik "kedvencem" a tartály. Inkább legyen több kicsi mint egy nagy. Ha csak egy van akkor az egyetlen romlott el és hát olcsóbb is a 2 kicsit javítani mint az 1 nagyot. Sajna ezek a mai membránosok van hogy még a gari végéig sem bírják.
Itt csőbúvárt vezérel az easy :

  

[000000000]

Ez az összeg nem kicsit vágott fejbe.

Én alapvetően jogkövető gyerek vagyok. De most egy kicsit talán meginogtam.

Felszíni szivattyúval én is úgy jártam tavaly, hogy megolvadt a belseje az "inox" "márkanevű" szivattyúnak. Attól volt inox, hogy egy fényes szalag van rácsavarozva a külsejére. Hát az alkatrész beszerzése az egy kaland volt.

Köszönöm szépen az értékes tanácsokat.
Nem állítom, hogy ez a téma széles rétegeket érint, de szerintem vannak itt a fórumon, akik számára sok érdekes tanács és tapasztalat gyűlt össze.

[RJancsi]

Egészen más megközelítés, de egy tanyán általában van hely. Miért nem veszel egy bazi nagy (vagy több kisebb) használt tartályt és összegyűjtöd a tetőkről az esővizet? A savas eső miatti riogatás ellenére még a legtisztább (akár iható minőségű). Ha föld alá rakod a tartályokat vagy nem átlátszó az oldaluk, még algásodni sem fog. Nyilván nem megoldás több hektár gyümölcsös vagy kukorica öntözéséhez, de egy konyhakerthez bőven elég lehet.

[000000000]

Mosni valószínűleg jó lehet az ötlet, de nekem inni kéne.
Az esővizet meg senkinek nem javasolnám.
Nincsenek benne ásványi sók, nyomelemek. Mint ahogy az olcsó "bóti" vizekben sem.
Kegyetlen íze tud lenni egy közönséges "vas" hordóban tárolt víznek. A tartály miatt.
Valószínűleg egy saválló tartály oldaná meg a problémát. És akkor még ott a túlnyomás problémája.
Van egy nagyon jó kompresszorom. Ettől függetlenül, nagyon büdös levegőt nyom ahhoz, hogy ivóvízzel érintkezzen.
Tökéletes festeni, meg "gumit pumpálni", de ide valami speckó kompresszor kéne.
Alapvetően biztosan nem rossz ötlet egy saját víztároló, de szerintem nagyok a költségek.

Igaz, egy vadi új kút is már jóval több, mint egy ökör ára.

[RJancsi]

Azt hittem, főleg öntözésre kell a víz. Ha ivóvizet szeretnél a saját kutadból, az tényleg költséges móka. Ne várd, hogy a több évtizede (valószínűleg kontár módon) lesüllyesztett és bizonytalan anyagból, szakszerűtlen kialakítással, ismeretlen vízadó rétegekből táplálkozó kutad valaha közvetlenül ivóvizet adjon. Lehet, hogy egy komoly házi víztisztító (szűrő/fertőtlenítő) rendszert kellene kialakítanod, ami akár a trágyaléből is képes ivóvizet csinálni. Persze ez sincs ingyen, de az ivóvíz kút fúrása is nagy kockázattal jár. Ha van is pénzed megterveztetni, engedélyeztetni azzal csak jogot szerzel a luk fúrására, se semmi garancia nincs arra, hogy bárhol a földed alatt ivóvíz minőségű réteget találj. És ha találsz is, rendszeresen ellenőriztetned kell, mert elég ha valahol a környéken van egy másik illegális kút ahonnét szennyezés kerül az ivóvízbe. Az addig jó minőségű vized örökre fertőzötté válhat. És akkor oda a többmilliós beruházás. Felelőst meg soha nem fogsz találni.

[000000000]

Nem öntözésre, csak a ház körül kell a víz. Konyha, fürdőszoba. No meg van 10 kacsa, meg 10 tyúk. Csak lakóház. Nem egy farm jellegű hely.

Tényleg sok ötlet, javaslat elhangzott. Számtalan szempont, amit majd figyelembe kell vennem a döntéskor. Meg talán másnak is, aki szembe kerül ezzel a problémával.
Jó volt ez a "konzultáció", mert sok dologra rávilágított, amire én nem is gondoltam.

[svejk]

Az ábrád szemléletes és elrettentő, de szerény véleményem szerint ilyen kutat senki nem fúrt még az alföldön sem.

A miénk '79-ben készült, addig nyitott, téglás gémeskutat használtunk.
Akkortájt kezdett a háztájiban is nagy mértékben elterjedni a vegyszer és műtrágya, jöttek a szőlőpermetező traktorok volt, hogy rajtakaptuk a traktorost ahogy a permetszeres vödrével meri a kutunkból a vizet.

De visszatérve, később is rengeteg kollégánál ismerősnél fúrtak szűrős kutat és mindenki elmondása szerint rendesen megcsinálták.
A kútfúrók is egymástól tanultak és azt bizony lehet mondani, hogy a módszer a maga nemében zseniális volt.

Összevetve az előtte alkalmazott vascsöves, belógós 2 hétig 2 ember által fúrt, majd kompresszorozott és nagyságrenddel drágább kutakkal nem sok hátrányát tapasztaltuk.

Még a hajlított rézpálcás vízeret kereső kútfúrók is rendesen megdolgoztak, csak ők egy kis varázslatot vittek bele a pálcáikkal.

No persze a víz íze más volt.
Aki régen ivott rendes gémeskútról az tudja milyen. Számomra nem volt rosszabb a hegyi forrásokénál.
Persze ez is szubjektív.
Nagyapáméknál a kút közelében volt két eperfa, nekem az a víz édes volt.
A fémcsőkutak vizének ízét meg a hidegfehér LED világításokéhoz tudnám hasonlítani.
Hideg volt, tiszta volt de mégis idegen.