Segítség, béna vagyok!

[rotaryfun]

meg a nagypofájú inasnak a kezébe nyomni hogy köszörülje meg

[Motoros]

A trükköt irányváltós kézi fúrógéppel is játszhatják, úgy hogy bemutatom hogyan kell fúrni, milyen jól visz, majd mikor átadom a gépet akkor átpöccentem az irányváltót. Majd visszaveszem, megmutatom, hogy jó ez. Ezt ismétlem ameddig lehet, aztán szaladok, ha leesett neki.

[ANTAL GÁBOR]

Van még egy trükk : ha engedi az ékszíj akkor 8 as alakban kell felrakni a tárcsára és visrosszakni a burkolatot .

Ilyenkor nem kell beruházni a balos fúróra

[ecp4rs0md]

Ez egy hobby fórum itt senki nem pörget  napi 6-8 órát. Aki pörget annyit az tudja, hogy pl. Tos SUI40, vagy 50, Bulgár C11,TUG40-es de rengeteg van nyilván ezek nem abban az árkategóriában mint egy E400(nem hiába a katerógiájában a legolcsóbb). Ezek már 20-évvel fiatalabb gépek a 80-as 90-es évekből, már ezek is 30 évesek és nem lesznek fiatalabbak, egyre kevesebb a jó állapotú az idő múlásával. A felújítás az már csak az eredeti állapotnak jó ha az 50%-át eléri élettartamban ezt mindenki tudja.

[Motoros]

A balos fúrók még a régi mechanikus, tárcsa vezérlésű automata esztergák korából maradtak itt javarészt.
Főleg a hosszautomaták a fordított forgásirányuk miatt használták, hogy a fúrás miatt ne kelljen irányt váltani ami akkoriban nem volt triviális, mint a mai cnc-s világban.
A fordított forgás a gépkialakításból következik.

[000000000]

"Van egy olyan érzésem, hogy szeretjük kicsit túlméretezni az esztergánkat..."

Miért is?
A műszaki életben veszélyes dolog érzésekre alapozni, inkább az elmélet alaptény összefüggéseire kell odafigyelni, és alkalmazni azokat a gyakorlatban is..

Csak kettő ilyen fontos összefüggést emelnék ki:
1. Ha törekszünk az optimális forgácsolásra, és ezt betartjuk, akkor pl. sajnos az a helyzet, hogy a főorsó teljesítménye majdnem független az esztergált átmérőtől.
Így aztán 20 mm-es átmérőn éppúgy szükséges lehet a teljesítmény igény, mint 100 mm-en.

2. Manapság a "korszerűség" jegyében boldog-boldogtalan valamilyen elektronikus fordulatszám vezérlő/szabályzó elektronikát használ, a kis gépeken de pláne divat ez. Igen ám de ennek az a súlyos műszaki következménye van, hogy a felhasználható teljesítmény arányosan csökken a motor fordulatszámával. Így aztán hiába van akár egy 2 kW-os motorunk 1500 1/min névleges fordulaton, 150-en ennek már csak a tizede használható fel forgácsolásra, azaz 200 W.
A hagyományos mechanikus fordulatszám váltás esetén természetesen mindig ott van majdnem a teljes motor P, így a jó öreg Norton szekrényt nem kell manapság se lebecsülni a hagyományos szerszámgépeken.

[Csuhás]

Apró pontosítás, az esztergákon a sebességváltást a sebességváltó végzi, míg a norton szekrény az előtolás sebességváltására azaz a vonó és a vezérorsó meghajtására való, így nem sok köze van a motorteljesítmény főorsóra juttatásához.

[f2266unib]

Jó reggelt az uraknak

Béna vagyok így jó sok év után is.
Vezérlőt kellett cserélnem mert a régi megadta magát. Most van egy Planet MK1 em amit hozzá kellene hergeljek 3db TBA6560 hoz de elvesztem a két panel közti vezetékhalomban (6db) Tud valaki segíteni mit hova?
Előre is köszönöm

[Motoros]

Nem fogok 20 oldalt írni a segítség béna vagyok topikba, hogy minden mondatom tiszta és világos legyen és ne lehessen belekötni.
Ez így sikerült.
A motorteljesítménynél valóban nem hangsúlyoztam a mechanikus áttételt de aki ismeri az Emco c5 -öt az tudja, hogy van neki.
Azt sem írtam, hogy 100 mm átmérőnél mekkora a főorsó P igény.
Sajnálom, hogy a mondanivaló pont Neked nem jött át.[#confused]

[Motoros]

ez esetleg
vagy ez  hátha segít.

[Motoros]

hopp ezt benéztem, ez kicsit más.[#rinya]

[Motoros]

kösz!

[000000000]

Maradjunk abban, hogy főhajtóműnek nevezzük, és ne sebességváltónak. Végig csakis főhajtásról beszéltem, míg a "Norton" természetesen a mellékhajtással kapcsolatos, viszont az is mechanikus, és így keveredett ide.

[fy9k4amuy]

Sziasztok!

Szeretnék itt is felhomályosítást kérni, mert eddig akár hány villanyszerelővel beszéltem, egy se értette meg a problémám, vagy pedig én vagyok hülye hozzá[#nemtudom].

A háromfázisú 4. vs 5. vezetékes rendszerről lenne szó, vagyis arról hogy hogy lehet átjárni a kettő között. A hálózati kialakítása és különbségei tiszta sor, de milyen módon lehet például egy 4 pólussal készült régi gépet 5 pólusra alakítani?
Üresen kéne hagyni a védőföldet? Nem hiszem. Össze kéne kötni a gépen belül a nullát és védőföldet? Azt meg még inkább nem.

[Rabb Ferenc]

A "4 pólussal készült régi gép" gondolom egy négy kivezetéssel rendelkező  gép. Három fázis + védővezető. A vezetékek helyes bekötését azért illene előzetesen ellenőrizni a csatlakozóban és a kapocslécen is. Azért csak négy, mert az "N" nulla vezető nics kihozva a csatira, ez a kapocslécen összesínezett három tekercsvég (U2, V2, W2). De az is lehet, hogy csak három vezeték van, és a csillagpont (N) a motoron belül van elkötve.

Tehát a négy vezetékből a csatlakozó L1, L2, L3 pontjaira a három fázis, a PE pontra pedig a motor testről jövő védővezető kötendő. A csatlakozó "N" pontjára a már említett összesínezett csillagpont kötendő - ha van.

Ja, és tényleg motorról van szó - mint gondoltam - vagy valami egészen másról?