Segítség, béna vagyok!

[remrendes]

Szerintem a csonel kisebb a masodrendu nyomatek, ezert lesz jobb ebbol a szempontbol, de nyirasra erzekenyebb.

[remrendes]

Nekem "semleges szal" neven remlik

[Szalai György]

Tehát optimális csőfora tartó esetén nem középen kéne lenni a lyuknak?
Azért érdekel, mert akkor ez rácsos tartók esetén is jelentőséggel bír.

[ywathzay]

Idézet egy szerszámkészítő könyvből:
"a semleges réteg sohasem középen helyezkedik el, hanem az anyag minőségétől, a szerszám alakító felületeitől, a szélesség és vastagság viszonyától, a hajlítási sugár és a vastagság viszonyától függően befelé tolódik el.
A semleges réteg az az elméleti határvonal, ahol sem húzó, sem nyomófeszültség nem keletkezik, alakítás után is megtartja eredeti hosszát, ezért a kiterített méret számításának alapja."

[svejk]

Ez csak erős hajlításnál relatív kis rádiusznál van így.
Laacika kiinduló esetében ahol reményeink szerint alig lesz jelentős behajlás szerintem nyugodtan lehet a középső síkkal számolni.

[svejk]

A másik tévedés az egyszerű hétköznapi megfigyelésből származhat mindenféle tudomány nélkül.
 
Ha a vastelepen két ember visz a vállán egy 6 méteres 1" csövet, az látszólag alig hajlik be, míg ha egy átm. 35-ös (alig vastagabb mint a colos cső)rúdanyagot cipelnek az szemmel láthatóan jobban behajlik.
Erre az ott bámészkodó Jóska bácsi felkiált: No látod sokkal erősebb a cső!
 
Csak Jóska bácsi elfelejti azt, hogy a tömör anyag tömege sokkal nagyobb mint a csőé és ez a többlet súlyerő -mint egyenletesen megoszló terhelés- nagyobb hajlítóerőként jelenkezeik a kéttámaszú tartón (a két munkásember válla).

[svejk]

Egyébként mint borítékolható volt mindenki ír mindenről, csak a kérdésre nem kapott a kérdező konkrét választ
 
Még egyszer a kérdés/állítás lényege ez volt:
 
...ugyan az a összetételű acélnál (szerkezeti s235) állitólag ugyan azon átmérőjű tömör rúd nem merevebb mint egy vastagfalú cső...
 
(alán a "merevebb" szóba lehetne belekötni, de mi tudjuk, hogy a kérdező egyszerű hajlításra gondol)
 
Szóval igaz vagy hamis az állítás?

[svejk]

A tesztet nem is olyan egyszerű végrehajtani, hiszen aligha kapsz azonos anyagminőségben csövet és tömör rudat, ráadásul a külső csőátmérők nem egyeznek a szabványos rúdanyag átmérőkkel.
Ha lenne lehetőséged ugyanazon tömör rúdanyagot megfelelő vastagságban és hosszban kifúrni, akkor pontosabb lenne a kísérleted. (attól most eltekintek, hogy fúrás közben mennyire változik meg az anyagszerkezet)
 
A másik fontos momentumról, pedig az előbbi írásomban írtam, tehát a pontosabb mérésekhez függőlegesen, kellene befogni a csövet és hajlítóerőt erre merőlegesen azaz vízszintesen produkálni.
Fontos lenne még a lehetőleg végtelen merev megfogás, amit ugye egy satu és satupad aligha tud teljesíteni.
 

[Csuhás]

Erre józan és alapján azonnal mondhatod a választ: Azonos átmérő esetén a rúd merevebb. Gondolatban vizsgáld meg a cső merevségét, majd a csőbe szorosan dugj bele egy rudat. A keletkezett rúd nyilvánvalóan merevebb lesz mint az eredeti cső.

[svejk]

De hidd el nekem hogy 100 hétköznapi emberből 90 az ellenkezőjét állítja.
Mint ahogy láthatod pl. Laacika "tanácsadója" az eredeti felvetésben.
 
És mindez javarészt a tanároknak köszönhető, -mint az az ominózus 0,8-as szorzó a menetmagfúrásnál-, mert nem tértek ki rá elég részletességgel.

[svejk]

És amikor elmondod neki az észérveidet, hümmög, hogy érti, aztán a végén rávágja a cső akkor is erősebb azért van a bicikli váza és a kardántengely csőből.  

[Csuhás]

No igen, ha a kérdést úgy teszed fel hogy azonos tömegű és hosszúságú cső vagy rúd az erősebb akkor már a cső nyer.

[keri]

No akkor én is beszállok
 
Bár jókat írtak az előttem szólók, de én azt a magyarázatot szeretem, mert az alapján értettem meg az egész lényegét. Legyen bármilyen keresztmetszetű rúd azt fel lehet bontani egyforma elemi szálakra. Legyen mondjuk egy ilyen szál 1mm^2 keresztmetszetű. Az hogy erre mekkora húzó vagy nyomó erő jut, az függ a rúd hosszától, és a középvonaltól való távolság arámyától. Azaz egy sima erőkar aránnyal számolható.
Szóval az alapelvek egyszerűek, de ha nem elemi szálakkal akarsz számolni, akkor jöhet az integrál, és társai az alaktól függő hajlítási viselkedésről. Ezt általában érdemes kinézni a katalógusból és akkor már megint egyszerűvé válik a számolás egy rúd esetén, mert két alapeset van összesen.
 
Tehát ebből már magad is megértheted, hogy az anyagot a középvonaltól minél távolabb kell elrendezni.

[keri]

Maradandó alakváltozással nem járó hajlításnál egyforma.
Ha már deformálódik akkor már komplikáltabb...valaha tanultuk, de csak a vizsgáig emlékeztem rá, tovább nem érdekelt

[keri]

És akkor arról még nem is beszéltünk hogy egy nyúlási karakterisztika nem lineáris hanem http://sasovits.hu/anyag/szakit/szakit_elemei/image013.jpg" TARGET=_fnew>valahogy így néz ki.