Segítség, béna vagyok!

[jsugc4fsx]

Hogy lehet megkülömböztetni az üzemi kondit az inditótol?[#conf][#conf]

[Csuhás]

Típus jelzés alapján... Az üzemi kondi talán kisebb vesztességű hogy ne melegedjen.

[svejk]

Ma már alig van kivétel, hogy az üzemi fehér vagy világosszürke, az indító pedig fekete színű.
Ha van összehasonlítási alapod, akkor abból is látszik, hogy az indító azonos villamos paraméterek mellett sokkal kisebb kubatúrával rendelkezik.

[svejk]

Látod, már kezdődik is!

[Csuhás]

Fekete vagy fehér... ma is tanultam valamit. :-)

[000000000]

 
Volt. Ma már ez nem igaz.
 

[jsugc4fsx]

Köszi  akkor holnap villamossági bolt .

[6rk75uezn]

Làtom,és kicsit gondoltam is hogy ez lesz belőle.

[Szalai György]

„A kettő között lesz egy szakasz ami alig deformálódik.”
 
Ez a vonal, az anyag keresztmetszetén belül, vajon hol helyezkedik el?
Ugyanolyan mértékű nyújtást és zömítést okoz a hajlító erő, és a vonal középen van?
Vagy a zömítéshez több erő kell, és a vonal eltolódik a középtől?
(Vagy hibás a kérdésfelvetés?) [#nevetes1]

[Rabb Ferenc]

Áruld már el légyszi', hogy mi lett belőle. Szerintem a szokásos. Sokan csak írnak, de nem olvasnak...
 
Egy helytelen megfogalmazás okozza a tévedést. Azonos átmérőjű rúd és cső esetében a keresztmetszet nem azonos!!!
 
Példaként: egy 20mm átmérőjű rúd keresztmetszete 314mm2. Egy ugyanekkora anyag keresztmetszetű 3mm-es falvastagságú cső külső átmérője viszont 36,33mm!
 
A  #28799-ban leírtak okán a nagyobb átmérő (nagyobb a szélső szál távolsága) miatt a cső sokkal nagyobb hajlító szilárdságú. Vagyis azonos terhelés hatására kevesebbet hajlik le, ugyanakkora anyagfelhasználás (tömeg) mellett.
 
Tehát még egyszer: az átmérő hossz méret, a keresztmetszet pedig terület. Nagy különbség [#integet2]

[Rabb Ferenc]

A semleges réteg nem vonal, hanem egy sík felület. Az anyag tömeg középpontján halad keresztül a hajlításra merőleges síkban.  
 
Szabályos geometriai alakzatok esetében (rúd, cső négyzet, téglalap stb) természetesen "középen"

[Csuhás]

Nem véletlenül fogalmaztam így a szemleges zóna helyzete elég bonyolultan határozható meg függ a nyújtáshoz, és zömítéshez szükséges erő nagyságától. Ráadásul ezek az erők a deformáció során nem lineárisan változnak is. Azt hiszem valahol itt van a határ amit még szemléletesen lehet magyarázgatni a matematika mellőzősével.

[Csuhás]

Nem középen hanem nagyjából 1/3-nál közelebb a belső ívhez.

[zozo]

És ráadásul hajlás közben vándorol is ez a réteg...--Milyen szép a mechanika

[mex]

Pontosabban nem a réteg, hanem annak az elhelyezkedése vándorol
De tényleg szép a mechanika.[#eljen]