Segítség, béna vagyok!

[sanka74]

Köszönöm a tanácsot mindenkinek!  
A settings-et hol is találom?  
Nem is arra gondoltam hogy rossz a kód, hanem hogy olyan mintha a nem asp...-el gyártott rajzoknál jelentkezne csak, azért, mert nem tudja a gép lekövetni a nagyon finom mozgásokkal teli szerszámpályát. Kipróbálok mindent, hátha. A gyorsulással is játszok, lejjebb veszem. Jelenleg 3000 mm/min és 300 mm/sec2 a sebessége és a gyorsulása a forgatónak.

[svejk]

"mert nem tudja a gép lekövetni a nagyon finom mozgásokkal teli szerszámpályát"
 
Ergo rosszul van beállítva a CNC gép, esetleg a  Mach3 bűnös, ezzel együtt lehet másik PC-vel működne.
A mach3 esetenként nagyon egyenetlen step jeleket produkál.
Végszükségben a legigazibb az lenne ha kipróbálnád egy Polgárdi Balázs féle USP-LPT-vel, az tuti jeleket generál.

[barhz9bni]

Az a baj, hogy a p4-es mellé monitor is kell, és már máris 20 ezernél tartok. Az pedig nagyon nem jó megoldás számomra.

[barhz9bni]

Megpróbálok keríteni egyet Más megoldás ezek szerint tényleg nincs. Talán vannak olcsóbban is.

[barhz9bni]

Esetleg még olyan kérdésem lenne, hogy a TB6560-as vezérlőm működne-e 12 voltos kicsi nyomtatómotorokkal próbaképp? (jelenleg még nincs pénzem nema-ra)

[jani300]

Megtiszteltél a válaszoddal . Az előző hozzászólásom nem úgy sikerült ahogy szerettem volna , ezért írok még a témával kapcsolatban .
A vastestet úgy képzelem el, mint egy vezetéket, ami mágneses erővonalakat szállít . Ha bármilyen vezető hosszát növelem , valóban nő a tömege , de pl. ettől még az áramsűrűséggel való terhelhetősége nem fog nőni . Ha a vastesten növeljük a járom hosszát, valóban , itt is nőni fog a vas tömege , de ettől még a tekercselés síkjában mért vaskeresztmetszet nem fog nőni .
A vastest telítődéséről már nem érdemes beszélni azt mindenki el tudta fogadni . (Remélem )
Visszatérve Feri hozzászólásaihoz :
A #20164 -ben korrektül leméretezett két trafót .Hogy bizonyítsa, hogy a két trafó azonos teljesítményű , ami nagyon nem igaz , önkényesen  felvett egy 20amperes  áramértéket ,hogy mindkettőn az fog átfolyni . Bármilyen vastag vezetékkel tekeri a trafóját nem a huzal keresztmetszete fogja növelni az áramot . Ezen állításaimat talán nem fogja senki vitatni .
Nem akartam már ezeket feszegetni,csak ezekből jött össze egy csomó hozzászólás ,és úgy érzem Neked is beszóltam , amit nem kellett volna .

[xfg6v697j]

Az eredeti angol képernyőn ALT+6 billentyűkombinációval éred el.

[wm94bppdn]

Köszönöm, jól esett. Én nem bántódtam meg, de éreztem a bosszúságodat.  

[wm94bppdn]

Hopp, ezen átfutottam, pedig jó apropó, az alkalmasan megválasztott modell segít. Az erővonalak szállítása szerintem is szemléletes: alapnak belátjuk, hogy 1 T fölé nem megyünk a mű relatív miatt, és törekszünk az erővonalak számára  kis ellenállást biztosítani: kerülni kell a szükséges keresztmetszet csökkentését, vagy légréssel való "sorbakötését". Ha ezt nem tartjuk be, nem lesz hatékony az erővonalak szállítása, ahogyan mondod. Egyetértek, nagy lesz a trafó dropja, belső ellenállása. Az energetikai szemléletem azt mondja nekem, hogy az is kell, hogy a mágneses energia "kitartson" a színuszhullám két nullátmenete között,és szerintem ehhez kell a tömeg. De ez csak mese, a fizikai tartalomnak nem néztem utána, és el fog tartani, amíg átrágom magam a lényegen.

[000000000]

leégett a trafóm

[000000000]

olyanok vagytok, mint a rabbi: "pedig még lett volna egy-két ötlete"

[000000000]

"Jelenleg 3000 mm/min és 300 mm/sec2 a sebessége és a gyorsulása a forgatónak."
Miféle komolytalan program az, ahol a forgatónak ilyen adatok adhatók meg?
Ezek lineáris mozgásra igazak, a körmozgásban szögsebességet és szöggyorsulást illik megadni.
Valószínűleg ezt nem kezeli jól a rendszered, és mivel nem szervós, sajnos beleszaladhat túl nagy dinamikai elvárásba, aminek lépésvesztés lesz a vége.
 
Védekezés: ha a technológia, felület engedi, alkotó mentén szaladgáljon sokat a maród, a forgató meg csak a végpontokon "döccenjen" egy delta alfát, ilyen stratégiával generáljatok G kódot.

[Sz.József]

"Én azt sem értem hogy hogy nem őrülnek bele a Mach3 felhasználók a stop gomb lenyomásakori lépésvesztésbe. Vagy csak én nyomkodom?? "
Előre bocsájtom, nem vagyok gyakorlati Mach3 felhasználó... (még egyenlőre...[#rinya])
De így hangosan elmélkedve, lenne egy költői kérdésem.
Te milyen alkalmakkor "nyomkodod" a STOP gombot? (a "nyomkodás" kifejezés nekem sűrű gyakoriságot jelent...)
Talán aki nem őrül bele, annak lehet nincs is STOP gombja.[#smile] Szerintem van egy pár ilyen hobbi felhasználó is.
Én így hangosan elmélkedve úgy gondolom, hogy ezt az ominózus STOP gombot vészleállításra használatos,
na, persze ezzel senkinek nem mondtam újat. Vész esetén pedig már olyan mindegy (gondolom), hogy "satuzik" a gép,
meg lépést veszt a léptető. (neki ment a falnak, eltörött a szerszám, stb. ...)
A sűrű nyomkodásra nem elég a "Feed Hold", esetleg kombinálva a marómotor stoppal? Mondjuk egy szerszám törés esetén...
Most attól tekintsünk el, hogy ipari szinten előírás (kötelező) a STOP gomb...
Azért is kérdezem, mert hamarosan el kell döntenem, hogy így az otthoni hobbi kategóriába érdemes-e "stopgombozni"... (?)
Vagy esetleg elég egy hasonló nagyméretű gombot eszközölni a Feed Hold-nak...(?)
Természetesen ha rosszul gondolom igazíts ki (igazítsatok ki), mert a jó pap holtig tanul. (lehet, már nem sok van hátra...[#smile])

[Rabb Ferenc]

Úgy érzem,teljesen igazad van.  STOP gomb csak valami fatal error  esetén kell, de akkor nagyon. A FEED HOLD aktiválására meg elég nagy a billentyűzeten (már akinek van) a SPACE. Na meg utána egy F5.

[ebalint]

... az otthoni hobbi kategóriába érdemes-e "stopgombozni"... (?) ...
 
Én már "(meg)éreztem" a hiányát ...
 
Építsd be, bár ne legyen szükség rá.
 
/ olyan egyéneknél, mint én előfordul, hogy rossz paramétert adunk meg. Ilyenkor baromi gyorsnak kell lenni, és nem 101 billenytyű közül kell válogatni. Bár ez utóbbi kicsit sántít.