Segítség, béna vagyok!

[szpeet]

Nem pályázom Nobel díjra, de ezzel az elméleteddel Te sem fogsz kapni. Indulj ki abból hogy egy zárt vasmagos tekercsre mekkora feszültséget kapcsolhatsz. Függ a tekercs ohmos ellenállásától, és az induktív reaktanciától. az induktív reaktancia függ az L (induktivitás) tól. Az L függ a tekercs keresztmetszetétől. Erre most az mondod,hogy növeled a vezeték átmérőt, hogy nagyobb áram folyhasson. Lehet hogy az a nagyobb áram nem égeti le a tekercset de a vas addigra már rég telítődik, és ez a primer oldalon bevitt nagyobb teljesítmény a szekunder oldalon nem fog megjelenni

[szpeet]

Legfeljebb a vasat melegíti.

[sanka74]

Sziasztok! Köszönöm a segítséget! Ma lefutott egy újabb oszlop, minden hiba és zavar nélkül. De ez az oszlop saját Asp készítés, és rajta a virág relief meg netről vásárolt. A NX4 által generált .stl fájloknál jelentkezik a hiba, amit az asp-be betöltve generáljuk a kódot. Azt tudom hogy az .stl fájlok háromszög vagy négyszög hálókkal közelítik meg a valós felületet. Én most arra gondolok, azokon túl amiket leírtatok, hogy nem lehet-e, hogy a sok mikroszkopikus felületegyenetlenséget próbája a szerszámpálya lekövetni, csak a nem bírja a gép? A motorok újak, a vezérlők MSD vezérlők.

[xfg6v697j]

Az sem moindegy,hogy hova teszed a Z nullpontját.
A MACH autómaikusan változtatja az A tengely sebességét,ahogy közelebb érsz a központjához.
De ha a Z nulla az anyag felett van,és nem az A tengely középpontjában,akkor megcserélődik a sebesség változása,és éppen a kölső részeken megy gyorsabban a szerszám,mig beljebb lassabban.
Továbbá nem árt beállítani a Z nulla távolságát az A tengely középvonalától a settings képenyő rotation A DRO-jában.

[000000000]

 
De, bizony jól gondolod. Az is okozhat némi gondot a gépnek.
Persze, az sincs kizárva, hogy kódgenerálás közben kerül valami bele.
 
Az általad említett hibán (ha az) lehetne úgy javítani, hogy felületsimítást csinálnál a kódgenerálás előtt. Ez, az AC ben is sokat segít a szöszmötölésen.  
 
Az a kérdés még, hogy ugyanannál a darabnál mindig van e, a jelenség? Vagy bármelyiknél lehet is, meg nem is. Kiszámíthatatlan.  
Mert, ha ismétlődik, állandóan, annál a darabnál. Akkor szoftver irányba keresendő.  
Ha, nem akkor Hardver irányba. Vagy külső zavar az ok.  
 

[wm94bppdn]

Nem azt mondta. Hanem azt, hogy az adott vaskeresztmetszethez választ menetszámot, hogy a vasmag ne menjen telítésbe, épp úgy, ahogyan minden trafó méretezésekor. Az átfolyó áramhoz pedig vezetékkeresztmetszetet. A látványosság kedvéért extrém méreteket választott. Azonban mindenki azt magyarázza, hogy a vas telítésbe megy, holott nem megy, hiszen épp úgy választotta a gerjesztést!

[wm94bppdn]

Bocsánat, az előző speet-nek ment.

[wm94bppdn]

Természetesen, általánosságban a vaskereszmetszet növelésével nő a tömeg. De ez nincs feltétlenül így, lehetne gyártani nagyon karcsú vasat, amelynek a keresztmetszete kicsi de a tömege nagy. Erre a szokásos méretezés téves eredményt adna. De nincs értelme, mert a gyakorlatban nem lenne használható. Az ellenkezőlére van pálda: a fénycsófojtó kereszmetszete igen nagy, az ablaka viszont kicsi, trafóként nem lehetne használni, pedig a szokásos képlet alapján óriási teljesítményű lenne. Természetesen nem lehetne belőle kilowattos trafót építeni, és nem csak azért, mert a réz nem fér el az ablakban.

[wm94bppdn]

Most csak egy dolgot szeretnék előhozni. Mindenki érti, hogy a primer a villamos teret mágnesessé alakítja, a szekunder pedig vissza. Szemléletesen érezzük, hogy a vasnak a tömege tárolja a két átalakítás között az energiát. Ha megegyezünk egy bizonyos  geometriában, akkor a tömeghez lineáris, vagy kereszmetszeti értékeket rendelünk hozzá. A gyakorlatban erről van szó. Senki sem állítja, hogy a gyakorlati életben használható trafók méretezéséhez a keresztmetszeten alapuló számítás nem ad jó eredményt.

[wm94bppdn]

Kicsit zavar, hogy mindannyian a levegőbe beszélünk, egy fizikai képlet se látható. A trafóméretezési segédletek is szemérmesek ebben, jobb esetben annyit írnak: levezetés nélkül...
Addig nem írok többé ebben a témában, amíg fel nem elevenítem a tanultakat, bár ennek a gyakorlatban alig van értelme, mert a táblázatok megfelelőek.  
Eszembe jut erről a régi villamoskari mondás: ma ismét ZH-t írtunk a Maxwell egyenletekből, amelyeket háromszor tanultunk meg, vizsgáztunk le belőlük és felejtettünk el anélkül, hogy egyszer is megértettük volna...

[000000000]

...de ha megértjük, mindent le lehet belőle vezetni.  

[000000000]

Egyébként a méretezett 108 W-os trafócskám mát 70-80 fokos, "elég" meleg, nem bírja a 60 W terhelést, mert csk 20 W-os...  

[svejk]

A CNC szempontjából olyan nincs, hogy rosszul generált G-kód, ezt szögezzük le.
(más szempontból lehet hibás, pl. nem optimális a pálya)
A CNC azt csinálja ami a G-kódban le van írva.
Ha egyikkel jó, a másikkal nem, akkor az azt jelenti hogy nincs jól beállítva a gép.
 
Ezért szoktam rákérdezni a túlzó sebességű léptetős hajtásoknál a gyorsulási értékekre.
Lehet hogy megy a gép ezerrel kilenc G-kóddal, de a tizedik rávilágít a hajtás hibájára 2 hónap után, aztán jön a fejvakarásé meg a szoftverre kenés.
Én azt sem értem hogy hogy nem őrülnek bele a Mach3 felhasználók a stop gomb lenyomásakori lépésvesztésbe. Vagy csak én nyomkodom??
 
No és itt esetleg lehet akár szoftver hiba is de nem a G-kód generáláskor, hanem esetleg az adott G-kódot a mach3 nem jól "játssza" le, elfelejthet valami gyorsulást, lassítást eszközölni?? Ez csak mint feltételezés, tetten még sosem értem, azaz inkább nem tudtam direkt előidézni, de volt olyan esetem, hogy ugyan az a G-kód lépésvesztést generált, majd újraindítva a mach-3at a hiba elmúlt.  
Persze ez csak léptetősöknél érzékelhető, a servo valahogy kikecmereg a csapdából.
 
 

[barhz9bni]

Sziasztok, egy olyan kérdésem lenne, hogy milyen USB-parallel kábel működik biztosra (és olcsón) cnc vezérlővel? (mach3)
 
bi-directional?  
Ez lenne az? 25 pines? Vagy ennél "több" kell?
Sajnos nincs 25 ezrem a profi átalakítóra találtam 700 forintért bi-directionalt, elvileg működnie kéne, nem?

[svejk]

Nem!
De sokszor volt már téma, semmilyen USB-LPT átalakítóval nem múködik együtt a MACH3.
 
Az a 25 ezres (Polgárdi) sem USB-LPT átalakító, hanem egy sokkal bonyolultabb dolog.
 
Vegyél egy P4-est 10 ezerért, a laptop más okokból sem igazán alkalmas a Mach3-hoz.