Segítség, béna vagyok!

[PSoft]

 
Nem valószínű,de ha láthatnánk az adattábláját annak a motornak,...az többet mondana.
 

[Rabb Ferenc]

Kicsi az esélye annak, hogy a tekercsvégek hozzáférhetők és átköthetők. A Dahlander motor eleve olyan tekercskialakítású és méretezésű, hogy alkalmas legyen az átkapcsolásra.
 
Itt még azt sem tudjuk pontosan, hogy miért melegszik. Menetzárlat? Túl magas freki? Rossz frekvencia-feszültség beállítás?  [#nemtudom]

[000000000]

Ezek vannak a az adat tábláján!
És így néz ki:http://eurtonelectric.com/catalog/motors/holz_her_1412_300_hz_edgebander_motor_repair

[jani300]

Pár hónapja újból nekiálltam bogarászni a tekercselő könyvet hogy majd átkötök sima négypólusú motort Dahlandernek . De úgy néz ki hogy a négy pólusú tekercselése is más villamos fokban van a Dahlander motornak , és így feladtam .

[jani300]

3fázis 200volt o,22kw 3A ,nekem már első látásra túl soknak tűnt az áram felvétel a teljesítményhez képest . Vagy ez a nagyobb frekvenciából adódik ??

[Rabb Ferenc]

Egy kicsit számolgattam, és úgy tűnik sok az a 200V. Ezt miért ennyire állítottad?
 
A motor tengelyen leadott teljesítménye 0,22kW. Egy ekkora motor jó esetben 60% hatásfokú. Tehát a felvett kb 366VA. A háromfázisú teljesítmény P=gyök3*U*I*cos fi. Cos fi legyen 0,7. Ezekből visszaszámolva a feszültség 100V körüli!!!

[000000000]

Ez van a az adat tábláján 200v 300hz 0.22kw 9000rpm!Próbáltam levinni 100v de csak 5300 volt a fordulat és gyenge is volt!!!

[mxjj54gxi]

Az a nagy büdös helyzet, hogy a vasmag keresztmetszete közvetlenül nem játszik a trafó teljesítményében!
Ez elsőre hihetetlen, de így van.
Ami miatt mégis számít a dolog az az, hogy a nagyobb keresztmetszethez kisebb voltonkénti menetszám tartozik, és a kevesebb menet jobban elfér a vas ablakában.
Tehát a jó méretezéshez előbb ki kell számolnod a menetszámokat, aztán abból, és a drótkeresztmetszetből a tekercsek helyfoglalását, aztán meg kell nézned, hogy ez nagyobb-e mint a vasad ablaka. Ha igen, akkor a vas jó lesz, ha kisebb, akkor bajban vagy.
A régi EI vasak 0,8T gerjesztésre nagyon jó közelítéssel 50/vasmagkeresztmetszet képlettel adják a voltonkénti menetszámot.
A tekercs helyfoglalásához a drótkeresztmetszetet és a menetszámot szorzod, majd ezt még szorozni kell egy 1-nél nagyobb számmal, a kitöltési tényezővel, ami a papírszigetelésre meg a kerek drótok közötti résekre kell. Simán összejöhet kétszeres érték is, én azzal szoktam számolni, hogy könnyen elférjen a tekercs.
Az így kapott értéknek kell kábé egyenlőnek lennie az ablak területével.
 
És gondolatébresztő, hogy mért nem a vaskeresztmetszet a lényeges a teljesítményhez:
Extrém esetben összehozol 10cm2 keresztmetszetet a vasnak, de nem kb négyzetes alakban hozod össze a kb 100mm körüli EI vasból, hanem csinálsz egy bazi pakkot az 50-esből, aminek a közepe csak 15-18mm széles. a vaskeresztmetszet ugyanaz, de az átvihető teljesítmény nem, mert nem fogsz beférni a dróttal az ablakba.

[jani300]

Van igazság a gondolatmenetedben , de még a végén valaki elhiszi hogy nem számít a vaskeresztmetszet A vaskeresztmetszet négyzete a trafó teljesítménye , asszem ez is egy régi (durva) ökölszabály . Ez után kell számolni a voltonkénti menetszámot 50/vaskeresztmetszettel , és a teljesítményhez mérten megállapítani a huzalátmérőt .

[mxjj54gxi]

Hát pedig higgye el, mert a trafó által átvitt teljesítménybe nem számít bele a vaskeresztmetszet!
Akár egy cm2 vason is át lehet vinni 500 wattot, csak kurvasok drót kell hozzá, és emiatt bazinagy ablak.
De  
NEM SZÁMÍT BELE!
A fizikát ne hekkeljük meg!
 
Amire te gondolsz az az, hogy az EI vasakat úgy szerkesztették, hogy az adott méreteket aszerint választották meg, hogy adott vasméret adott teljesítménytartományhoz lesz majd jó - úgy nagy vonalakban, egy átlagos feladatra.  
De ha a trafó nagyáramú kisfeszű, vagy kisáramú nagyfeszű,akkor már tuti másik vasat kell választani, hogy meg lehessen tekerni a cuccost.

[mxjj54gxi]

De hogy képleteljek is:
Uindukált=B*A*f*N
B:indukció ---> 0,8-1Tesla
A: vaskeresztmetszet
f:50Hz, egyébként freki
N:menetszám.
Szóval ebből én simán kiszámolok neked egy trafót 1cm2-re, és 500 wattra, hiszen a teljesítményszámolásnál csak ezt meg kell szoroznom az árammal.
Ja, hogy bazi vastag drótból lesz kurvasok menet?
Bakfitty! Ha én gyártom a vasat is, akkor gyárthatok 1cm2 vasat fél négyzetméteres ablakkal, ki akadályoz meg benne?
A fizika nem.

[jani300]

Elvileg persze hogy nem . De a trafóvasak előbb utóbb telítődnek és azután már csak a gerjesztő áram növekszik a mágneses tér már nem . Ha igazad lenne akkor minek foglalkozni a 0.8T -vel .Ha nagy a vas gazdaságtalan(a zárlati áramokat most ne említsük ),ha túl kicsi akkor meg túlgerjesztve lehet csak elérni a kívánt teljesítményt és jó esetben csak melegszik .

[mxjj54gxi]

Olvasd a következőt, figyelembe veszi a képlet az indukciót, nem kell telítődjön a vas.

[jani300]

Honnét veszed hozzá a vasmag anyagát ,mert akkor ez nekem Nóbel -díj gyanús .

[mxjj54gxi]

Asszem még mindig nem érted a lényeget, ha ezt írod.
A vas lehet akármilyen, csak vegyük figyelembe a mágneses tulajdonságait.
Számolj ki egy tekercset a képlettel, és megkapod a menetszámot.
Aztán a neked kellő teljesítményhez tartozó áramhoz csak válassz egy drótot, ami elbírja.
Hol volt a vaskeresztmetszet a választásban? Sehol.Csak az áramsűrűséget figyelted a drótban.
Aztán vedd elő a présgépet és csinálj olyan vasat, amibe befér ez a kurvasok menet a bazivastag dróttal.
Tekerd meg, és működik.
Csak nagyon nem előnyös, ezért szabványvasakat terveztek, és azokat használjuk.
A tervezésnél még arra is figyeltek, hogy két E közéből kijön a két I, hulladék nélkül.
Sokkal olcsóbb lesz a trafó.
De az enyémet is le lehet gyártani, és műkszik is majd, csak nagy lesz, meg drága.