Mi és hogyan működik

[7cim5mm0]

Az lehet de, feszmentesítéskor jobb helyeken bénítják/lakatolják a kapcsolókat.
Mi a többi előny?

[jani300]

Nem így kellene hozzáállni .
A kapcsolást úgyis egy túláram ,zárlat , nullfeszültség ellen védett terheléskapcsoló végzi .
Ez a három olvadóbetét inkább a kábel másodlagos védelme , és biztosít egy szakaszolhatóságot is ha berobbanna főkapcsoló .
Nincs szükség üzemszerű kézi kapcsolhatósára .
Az egyszerűség az előnye , és kiküszöböli a félrekapcsolás , terhelés alatti kapcsolás lehetőségét , kívülről .
A nem feltétlenül villamos szakember helyi kezelők a szekrénybe talán nem mernek belenyúlni .

[jani300]

Megnéztem az eredeti képet .
Mindenképpen szabálytalan .
Látszanak az ajtó zsanérjai a képen .
Az ajtó nyitásával ki kellene emelődni a betéteknek ,rövidzáraknak , mégis szakaszoló ez .
Nyitott ajtóval meg kellene szakítania az áramkört .
Gondolom betáp azért ,a 630 A -ból , de akár elmenő kábel is lehet .
Akkor csak annyi a válaszom hogy nincsen szükség zárt ajtónál történő kezelésre . (Kellett nekem beleszólni)

[jani300]

Még a tetejébe ott vannak az ívoltó kamrák is .
Na most lehet gondolkodni ,de én tuti nem nyitnám terhelés alatt

[Szalai György]

,,látható leválasztásra találták ki a szakaszkapcsolót" Ezen nincs mit kijavítani. Valaki mondta egyszer, hogy: Ami nem rossz, azt nem javítjuk.

,,Miben mutatkozik meg egy kivehető kés célszerűbbsége az áron kívül . . . egy normális . . . kapcsolóval szemben?"
Egy dolog jut eszembe a gyakorlatból, hogy az üzemállapottól függően betehető a helyére egy biztosító betét is. A kapcsolónak nem. Így nincs a hálózatban sok biztosító egymás után. Olcsóbb az üzemeltetés.
(Egy gyűrűs topológiájú, de sugarasan üzemeltetett, végig azonos terhelhetőségű hálózatban minek is raknánk a sok egymás után felfűzött elosztó szekrény mindegyikének mindkét oldalára biztosító betétet. Elég a betáp felőli első szekrény elejére. A többi szekrény elejére-végére meg mehet a kés.
Viszont, ha a szekrények közöti bármelyik vezetékszakasz meghibásodik, az hiba az egész vonalon. Akkor jön a felezéses szakaszolgatás, hibabehatárolás. A hibás szakaszt mindkét irányból a kiszedett késekkel leválasztva, majd a vonal túlsó, eddig nyitott végére biztosító betéteket berakva, ellátható minden fogyasztó.)

[Szalai György]

Mérnem?

[Szalai György]

Hopsz... Még egy előny a biztosítóaljzatba rakott kés javára, a leválasztó kapcsolóval szemben.
Feszültség-mentesítéskor a kiszedett kés helyére betehető az oda való földelő-rövidrezáró eszköz.
Leválasztó kapcsoló esetén ez nem megoldható.

[7cim5mm0]

A leválasztó kapcsolókból is létezik földelőkéses kivitel, csak ehhez jó előre kell gondolkodni, és kevésbé rugalmas a végeredmény, ez biztos.
Viszonylag jól központosított hálózatnál kevés szekrénynél én viszont nem látom élesen a felsorolt előnyöket.

Mindegy, a sűrű szekrényes példában kétségkívül igazad van, ahhoz nem a legjobb megoldás a szakaszkapcsoló, erre nem gondoltam.

Én egyébként inkább KÖF hálózatot (abból is vasútit) látok közelről gyakrabban, ott meg eléggé központosított minden, illetve nincsenek sűrűn elhelyezett szekrények, úgyhogy ez a biztosító helyére szerelhető eszköz nem igazán jöhet szóba a szakaszkapcsolókkal szemben. (Meg a feszültségszint miatt sem.
Ebből is látszik, hogy érdemes egymás szempontjait megismerni.
Köszönöm a választ!

[7cim5mm0]

"és kiküszöböli a félrekapcsolás , terhelés alatti kapcsolás lehetőségét , kívülről ."

Pont ezeket nem zárja ki semmi a késeknél, még annyira sem mint a kapcsolóknál.

[jani300]

Ott ahol néha kevés a 630 A ott jobb a békesség .
És túl közel van ,nem tudnék kapcsolni valószínűleg a másik mező ajtójának takarásából .

[jani300]

Jó az eredeti képnél maradva szerintem ez szekrénybe van építve .
Nyitott ajtónál kezelhető , én úgy látom .
Egy kapcsolónak ,vagy rudazat által hajtott szakaszolónak , kívülről vannak a kezelő elemei . A bezárt mező ajtó mellett kezelhetőek .
A szakaszolót úgy érdemes kezelni hogy nem állok avval a mezővel szemben ,hanem a másik mező takarásából ügyködök , még így sem nagy élmény ha kicsap a láng .
Tudom elég kicsi az esély a hibára , de ha szemben áll vele az ember az életben maradás esélye is kisebb .

[TBS-TEAM]

Tegnap volt egy pár mérés teszt, hogy mi és hogyan van.
4db 30Kw, 1db 22Kw, 1db 15Kw vákuumszivattyú van a rendszerre kötve és egyszerre indulnak  [#conf] egy csőrendszerre dogoznak, tesztmérések 698-740A közötti áramfelvételeket hoztak.
Feltettük a kérdést miért indulnak egyszerre?

Válasz:
10 éve így tervezték meg és azóta így működik.[#zavart2]
De már nem számít mert, most úgyis megoldjuk, hogy jó legyen, meg már nincs termelés.

[Szalai György]

Gondolom induláskor szippantanak összesen ennyi áramot egy rövid ideig.
Menyi az a rövid idő?
Indulás után vissza kéne állni nagyon max. 300 A környékére.
Vagy más hiba is van?

[PSoft]

Indulás után vissza kéne állni nagyon max. 300 A környékére.

Vagy lényegesen alá valahova.
Nem tartom valószínűnek, hogy mind a hat motor a névleges terhelésén dolgozik.

[TBS-TEAM]

250-320A között volt 5 perc üzem után. Tovább nem üzemeltettük csak teszt mérések voltak.