Mi és hogyan működik

[svejk]

Elsőre azt mondom vedd le ha 3D nyomtatóhoz akarod használni.

De ahogy ismerlek úgy is kipróbálod majd mindkétféleképpen.

[svejk]

Ez valami szabadonfutó? Vagy mik azok a golyók benne?

[PSoft]

Nem tudom mi van a belsejében, de nem szabadonfutó.
Amit látsz a fotón, az egy műgyantával kiöntött "rés".
A gyanta "buborékait" láthatod golyóknak.
Min. két darabból van az biztos, de...
Bizisten mindjárt szétflexelek egyet.[#vigyor]

[Szalai György]

Találtam egy kellően tudálékos kifejezést: Cirkumferenciális stressz.
Ebből kiindulva: Az nem elfogadható ok, hogy az a lendtömeg egy egyszerű rezgéscsillapító?

Tudjuk, hogy az elektronikusan szabályozott (vagy vezérelt) motorok az elektronikájukkal együtt értékelendők. A gyártó is együtt ajánlja őket.
A túl kis mechanikai időállandójú motor a hajtó elektronika minden kezdetlegességét megmutatja.
Sohasem áll a motortengely. Rezeg.
Az állandó rezgés pedig intenzíven rongálja a gördülőtestes erőátviteli elemeket.
Orvosolható ez egy motortengelyre telepített lendtömeggel, amitől a zaj és a kopás csökken, a hajtás sima járású lesz.
Hogy kevésbé fürge? Lehet, hogy azt nem is igényelte a megmunkálási technológia. [#nemtudom]

[Szalai György]

Persze, hogy vedd le őket. A címemet tudod. [#vigyor2]
Nem kell az már oda. Egy mai, kvázi szinuszos motormeghajtáson nincs mit simogatni.
Szerintem.

[Devecz Miklós]

Ne vágd szét!

Én már szét szedtem egyet, apró, 10 mm-es réz tárcsák vannak benne.

[svejk]

Lehet, de jó lenne biztosat tudni, mert hajlamosak vagyunk téves következtetéseket levonni.

[svejk]

Aha! [#circling]

[000000000]

Úgy látszik, ez a mai nap ilyen, pörög a szakmai téveszme, néphülyítés, téves kijelentés ezerrel a fórumon.[#vigyor2]
Ezt írtad többek között:

"Sohasem áll a motortengely. Rezeg."

Ezt ugye te se gondolod komolyan.

Ha egy test rezgőmozgást végez, az NEM sohasem, hanem ellenkezőleg, igen gyakran (a rezgés körfrekvenciájának a kétszeresével számolhatunk) áll is.

Nem "tudományoskodok" tovább, ezek elemi összefüggések, akit érdekel és nem tudja miért van ez így, az nézelődjön picit a szinusz/koszinus függvények zérushelyeivel kapcsolatosan pl. a 10. évfolyam matematika oktatási tananyag mentén. [#wave]

[PSoft]

Úgy látszik...ez az egész hét ilyen volt! [#wave]

[g89ketty]

A lekezelő, kioktató szófosásod már unalmas. Próbálkozz ezzel a stílussal egy kocsmában, ott rögtön lesz visszacsatolásod.[#pias]

[Szalai György]

Köszönöm, igazad van. Természetesen.
Ebből a szempontból is lehetne vizsgálódni, hogy amikor rezeg egy tengely, akkor azon belül menyi ideig nulla a gyorsulása.
De akkora mélységben vizsgálni a jelenséget, az már nem nekem való.
Nem jártam olyan osztályba.

[000000000]

Köszönöm György a válaszod, te normálisan szoktál reagálni, példát mutatsz másoknak ezzel, lehet így is itt a fórumon viselkedni.

Ne szerénykedj, nem olyan bonyolult dolog ez rezgés alapfokon.
Az életben sokszor az analógia szokott segíteni a megértésben. Gondolj pl. az 50 Hz-es váltakozó feszültségű hálózatra. Ott is az történik, hogy a hálózati feszültség 100-szor másodpercenként nulla lesz, amikor polaritást vált. Analóg módon a feszültség függvényt helyettesítsed most egy rezgő motortengely szögsebesség függvényével. Ugye máris csodálatosan érzed, látod, hogy áll az a tengely sokszor, amikor forgásirányt vált, úgy ahogyan a hálózati feszültség is váltogatja a polaritását. A pozitív tartomány és a negatív tartomány között meg ott a csodálatos NULLA pont, na ilyenkor áll a motor tengely. Az élet is ilyen: egyszer lent, máskor fent.[#wave]

[000000000]

Ne igyál már ennyit, mert akkor csak ilyen primitív, hazug  stílusban tudsz állandóan reagálni. [#nyes] Inkább vegyél példát Györgytől, akinek az előbb válaszoltam.

[sastas]

Az oké, hogy "áll", mondhatni matematikailag sokat, mármint darabszámra(a sinusgörbe ívének csúcsán nem áll meg szintén egy pillanatra?). De az adott időintervallumnak ez mekkora hányada? Mert azt egyszerű belátni, hogy darabra sok, de időre-százalékban- igen kevésnek hat.