Mi és hogyan működik

[Rabb Ferenc]

Érdekes hangja és viselkedése lenne azok nélkül a kis (vörösréz) lemezkék nélkül.

[PSoft]

Három képen is,
Ezen is...
Meg, ezen is...
Na meg még ezen is...

Jól láthatóak a "rövidrezáró gyűrűk".

Gyuri,azt írja, "kis lemezke"
Somma, már "kis rézlemezkék"-et ír, és megemlíti hogy, "...mint a kis teljesítményű 1 fázisú váltakozó áramú, kondenzátor nélkül induló motorok vasmagjában is."
Te viszont már, "kis (vörösréz)lemezkék"-ről írsz.

Ehhez képest, mint a képeken is talán kivehető, sárgarézből van az a lemezke/gyűrű, vagy akárminek is hívjuk.

Akkor most, hogy is van ez?[#nemtudom]

Amit somma említ, a kondenzátor nélkül induló aszinkronoknál, én mindig vörösréz gyűrűvel/menettel találkoztam.
Általában egy, némely motornál kettő, különálló rövidre zárt menet formájában.

Ezzel szemben, az AC behúzótekercsek vasánál, sárgarézből van a gyűrű a vasvégeken.
Ott, még nem találkoztam vörösréz gyűrűvel.

[Szalai György]

Szóval mi az a két gyűrű, minek van ott egyáltalán, hogyan működik, mi a szerepe.
Azért kérdeztem, mert a mágneskapcsoló működését ismertető legtöbb szakirodalom szerint nincs is. Nem beszélnek róla, általában nem is jelölik, a funkciója felett elsiklanak.
Pedig cseppet sem mellékes alkatrész, kell a helyes működéshez.

Anyaga gyártónként és időnként változó. Volt, hogy alumínium volt, mostanában jó veresréz, ritkábban sárga.
Fontos, hogy csak a váltóáramú behúzó tekerccsel szerelt mágneskapcsolók vasmagjának végein szükséges, az egyenáramú tekercsel szerelteken nincs értelme.

Zárt gyűrű, vagyis egyetlen rövidrezárt menetű tekercs.
A behúzó tekercsben folyó váltakozó áram másodpercenként százszor irányt vált. Irányváltások között mindég felveszi a nulla értéket is.
Az áram nulla átmenetekor a behúzó tekercs vasmagjának mágneses fluxusa is nulla értéket venne fel.
A nyomórugó ilyenkor mindég széttolná a két vasmag felet egy rövid pillanatra. Másodpercenként százszor. Akkor minden mágneskapcsoló halláskárosodást okozna.
Ha nem lenne ott az induktív gyűrű. De ott van szerencsére.

Mikor a vasmagban a mágneses fluxus a tekercsáram nulla átmenetekor összeomlik, akkor a gyűrűben feszültséget indukál. A gyűrű zárt áramkör, az indukált feszültség hatására áram folyik rajta.
Az indukált áram egy rövid időre mágneses teret generál a vasmagban, így a két vasmag felet a tolórugó nem választja el egy pillanatra sem.
A vasmag nem zúg, mert a gyűrű mágneses tere áthidalgatja a tekercsáram nulla átmeneteinél jelentkező mágneses tér összeomlásokat.
A mágneskapcsoló így csendes, kevesebb a kopás és a hőfejlődés.
Fontos az agyűrű.

[svejk]

Amit írtál jó és szép, de sajnos egy nagyon fontos rész kimaradt - a szakirodalom sem szokta taglalni-,  miszerint a vasmag keresztmetszetének csak a felén történik meg a fázistolás.
Így vagy az eredeti fázisban levő mágneses mező vagy a fáziseltolt tartja behúzva a mozgórészt.

Egyébként jellemző a régi, sokat működő mágneskapcsolókra, hogy a rövidrezáró rézgyűrű eltörik és kezdődik a zene-bona.
Ilyenkor ideiglenesen elég egy mérettől függő 1,5-2,5 mm2-es CuZ huzalt kanyarítani rá és a végeket összeforrasztani.

[svejk]

A KR reléknél (Kis Relé) is jól létszik a "D" alakú gyűrű a vasmag tetején.

[Szalai György]

EVIG gyártmány. Ott szívtam magamba a tudomány fáradtgőz szagú levegőjét ipartanonc koromban.
A múlt héten beszabadultam a műegyetemre, azon belül is főleg a nagyfesz laborra igyekeztem koncentrálódni.
Meg kellett állapítanom, hogy a tudomány levegője manapság redbull szagú.
Változnak az idők. [#vigyor2]

[svejk]

Bizonyára, de szerintem gyártotta boldog-boldogtalan, legalább is a lábkompatibilis változatokat.

[PSoft]

Talán, a 'Made in Poland volt a legxarabb az összes közül.

[svejk]

Persze bizonyára a kis relé az EVIG névjegye volt.
Ceglédre jártál suliba?

Egyébként egy dolgot nagyon nem szeretett, két szomszéd érintkezővel két külön fázist kapcsolni.

No meg a névleges áramát is csak új korában tudta később mindig beleolvadt a foglalatába. Persze ez inkább a foglalat bűne volt.

[svejk]

Egyik hazai D.mozdonyunk tele van ilyen relékkel.. rémálom.
A masiniszták meg cserélgették őket vaktában , no meg egy doboz gyufa is hasznos segítőtársuk volt útközben.

[PSoft]

Volt idő, mikor 12db. BVG AHRG12-es centrifuga volt a "gondozásom" alatt.
Ilyen volt a vezérlőszekrénye.
40db. Lengyel KR11-es volt bennük darabonként!
Hogy miért Lengyel relékkel, meg a xar szürke papucsokkal szerelte a BVG a vezérlőszekrényt, a mai napig nem értem!
Xar reléhez, xar foglalat dukál...
Talán, ez lehetett az irányelv.[#nemtudom]

[svejk]

ilyen volt.

[svejk]

72V DC áramkör, persze hogy könnyen beégtek...
No és a tekercsek ugye 60V DC-sek, az akkutöltés miatt a működtetőfesz meg 90-100V (lúgos akkuk) sok volt a tekercszárlat is.

[svejk]

No és persze a por és az állandó rázkódás is segítette a k.h.-k kialakulását.

[PSoft]

Jujujjj!
Veszélyes játék ez a "gyufáskitámasztósdi" ilyen környezetben!
Mi van, ha az állandó rázkódástól, esetleg...netalán... összedörgölődnek azok a gyufafejek?[#ijedt][#nevetes1]
Mifelénk is járnak ilyen dízelek?[#nemtudom]
Habár, mindegy is...
Ezer éve nem vonatoztam.