Épül a gépem ::: TROMF22

[remrendes]

Meg 3D-ben is vannak atjarhato kiterjesztesek pl a parasolid, step, iges.

[TROMF22]

Rajta vagyok. Nézegetem az oktató videókat.

Tegnap este találtam egy manuált, a FreeCAD-ról .pdf formátum, ~180 oldal nagyon hasznosnak ígérkezik.
Keresgettem a fordítóval, de még nem találtam rá a megnyugtató válaszra és a hogyanra.

Van benne egy táblázat a formátumok export/import lehetőségéről:

A barát így fordította:

DXF Igen Igen
Az Autodesk által karbantartott nyílt formátum. A 3D óta
a DXF-fájlban lévő adatok védetté vannak kódolva
formátumban, a FreeCAD csak 2D adatokat tud importálni/exportálni
ebből a formátumból/ből.
DWG Igen Igen
Egy szabadalmaztatott fájlformátum. Telepítését igényli
a Teigha File Converter segédprogramot. Ez a formátum szenved ugyanazon tulajdoni korlátozások alól, mint a DXF.

Ez akkor most siker vagy kudarc?

[remrendes]

A DWG lehet  problemas, mert az az ACAD sajat kitejesztese.
Kodfejtesbol nem vagyok tul jo, ha megosztod angolul, akkor szerintem tobbet lehet belole megerteni.
Vannak DWG/DXF konverterek, valoszinuleg erre gondoltak.

[TROMF22]

Itt az eredeti:

DXF Yes Yes
An open format maintained by Autodesk. Since the 3D
data inside a DXF file is encoded in a proprietary
format, FreeCAD can only import/export 2D data
to/from this format.
DWG Yes Yes
A proprietary file format. Requires the installation of
the Teigha File Converter utility. This format suffers
from the same proprietary limitations as DXF.

[remrendes]

Eszerint a DXF-et nativan, a DWG-t pedig konverterrel kezeli, de azt is ugy, hogy DXF-fel konvertalja.

[Miki2]

Szervusz!
Én csak nagyon ritkán használok modelleket.
Ezért inkább az AutCad programot használom.
Ott elkészítem az alkatrész rajzot 2D és 3D-ben.
Ha nagyon bonyolult felületű, és kell a modell rajz,
akkor importálom a SolidWörks programba.
Ott már modellként jelenik meg.
Ezután a darab jellegétől függően választok a CAM programok közül.

[zsolt123]

Ha AutoCAD-ben csak 2D rajzaid vannak, az tökéletes, mert azt tudja fogadni a Freecad (de szerintem bármi más is). A kérdés inkább az, hogy miként lesz ebből 3D-s rajz? Ha csak különféle vastagságú lemezek, az egyszerű, mert ki kell húzni térbe (2.5D). Minden mást elég bonyolult ezekből a 2D rajzokból összerakni.

[TROMF22]

Nos, vannak lemezek, de az a ritkább.
De, ha már ki van húzva egy test, célszerűen a legbonyolultabb oldal nézetéből, akkor a FreeCAD műveletei és szabályai szerint lehet tovább faragni.
Abban biztos vagyok, hogy ezt nem lehet megúszni.

Egyelőre csak filozofálok. Az AutoCAD 2D-ben gyorsan tudok pontos, bonyolult rajzokat készíteni, és sok ilyen meglévő is van.
Persze lehet, hogy egy idő után ugyanígy, megy a FreeCAD-ban is.

Pl.:  Van egy speciális kialakítású  MK3/B16 tüske, amit később más alkatrészekkel akarok illeszteni.
A szögek pontossága nagyon fontos.
Erről AutoCAD-ben nagyon gyorsan készítek egy pontos oldalnézetet.
Ezt a FreeCAD-ba beadva, középvonalán megpörgetve kész is van.
De, hogy a szögek pontos megrajzolása a FreeCAD-an kezdve is könnyen menne-e azt nem tudom.

[TROMF22]

Igen pontosan így van: DWG -> DXF -> FreeCAD 3D

Célirányosan keresve oktató anyagok is vannak.
Ez például pontosan így kezdi:

[yt]oYIsJWk1TQg[/yt]

Köszönöm mindenkinek a segítségét.
Eldőlt, belevágok a FreeCAD tanulmányozásába.

[remrendes]

Ezek a parametrikus szoftverek sokkal jobban hasznalhatoak, mint az ACAD.

[TROMF22]

Megnéztem közelebbről a három súlyos alapelemet.
(Ehhez nem kell FreeCAD    )

Elsőnek a T hornyos alaplap.
Vasöntvény, körben szépen megmunkálva, a T hornyos oldal köszörült.
450x240 mm, a cél szempontjából lehetne kicsit hosszabb.
A T hornyok szélessége 12 mm,  M10 csavarokkal bármi szilárdan felfogható.
A vastagsága 22 mm, a hátlap irányából kicsit könnyített, középen kiállt egy kis központosító csap.
Csapot finoman kiütögettem, most csak akadályozott, de jól elraktam, mit lehet tudni, még szükség lehet rá.
Emlékezetem szerint Vaterás szerzemény, de a Fórumon is felbukkant már pontosan ilyen 2016-ban.
Lehet, hogy mégis ez az?
Mindenesetre még a konzerváló anyag is rajta van, felszerelve nem volt, vadi új.
De azért benne van a LUCA Projekt korban.

          

[TROMF22]

Második egy L alakú konzol.
Igazából egy TOS, állítható csúcstámasz váza és állító része.
Talpméret 195x160, magasság 265 mm.
Egy 92x104-es felfogó lap állítható az orsóval kb. 100 mm-t.
Tetszetős darab, de piszok nehéz.
A talpában 14 szélességű az illesztő horony.
A 12 szélességű T hornyos alaphoz kicsit játszani kell vele. (12/14 átalakító hasáb(ok) kellenek)

Szerencsére nem kallódott el a csúcshüvelyt befogadó tömb sem.
Egy kis repedés van a szög-állító-rögzítő  ívnél, azért lett leszerelve róla.
Ez nem lesz probléma.
MK3-as belső kúp, D32 henger átm. , 45 mm löket.

[#8751@zsolt123]  nagyon ajánlotta, hogy legyen a szerkezeten szegnyereg. Igaza van.
Hát, ha nagyon szükséges, ez nehéz darab támasznak is jó és kisebb fúrási munkának is megteszi.

          

[TROMF22]

Azért mielőtt a harmadik tételt elővenném, gyorsan összeillesztettem az első kettőt.
Hát mit mondjak, egy kicsit brutális.

Ezzel a TOS támasztócsúcsos elemmel igen "farnehéz" lesz.
Ez tényleg csak nagyon szükségből kerülhet rá, míg nem adódik valami jobb.

Valószínű, hogy csak a csúcshüvely befogadó blokkot fogom használni.
Kap egy megfelelő magasságú közvetítő tömböt, amivel a T hornyos laphoz kapcsolódhat, megfelelő csúcsmagassággal.
Ha kedvem, meg időm lesz, akkor készítek valami gyors-rögzítő mechanikát hozzá, vagy marad az egyszerű T csavar/ T anya kombó.

    

[TROMF22]

Valószínű, hogy csak a csúcshüvely befogadó blokkot fogom használni.

De akkor mi legyen azzal a szép, de brutális  L alakú, trapézorsós konzollal?

Egy hobbista nem jön zavarba. Vannak technikai előzmények.

Úgy emlékszem, hogy [#1575@designr]  és [#5332@Autotec1]  fórumtársnak vannak olyan felépítésű (gyári) gépeik, amelynél a főorsóház magasságban állítható.
Azt hiszem, az utóbbi már CNC-sítve is van.
Ez a szerkezeti megoldás kicsit a fúró-maró művek felépítésére emlékeztet.

De vannak hasonló megoldások kicsiben is.
Pl. egy MURAD márkanevű, régebbi kisesztergán, ahogyan a fotósor bemutatja.

Nos, ha felesleges lesz szegnyeregnek ez a masszív L alakú tartó, átkerülhet az "ágy" másik oldalára.
A kis eszterga-csúfság főorsó háza rákerülne az L tartó,
 - orsóval függőleges mozgatható – 92x104 mm méretű szerelőlapjára. Úgy, mint a fotókbeli példán.

Így az orsóháznak alaphelyzetből lehetne 100 mm függőleges mozgása.
Ha a főorsóba maró szerszámot rakok, a szánszerkezet irányába forgácsolhatna.

Valami olyan rendszer lenne, mintha egy letükrözött, magassági szános technikát alkalmaznék, csak merevebb kivitelben.
Ha kell, apróbb marási műveleteket is elvégezhetnék vele.

(No, ehhez viszont jól jönne a FreeCAD a mozgástartományokat, pozíciókat kisakkozni. [#wink])

      

[zsolt123]

kíváncsi vagyok, hogy mi fog belőle kisülni a végén.

nekem is lassan össze kéne legóznom a dupla cnc esztergámat, elvileg minden megvan hozzá, csak leginkább időm nincs.