3D nyomtatás

[PSoft]

No akkor, még egy csavar a "nyakán"...[#vigyor2]
Gondoltam erre is, csak nem írtam. A hőfokszabályzó reléje csak az SSR pár mA vezérlését fogja kapcsolgatni.
Jobb lett volna ha SSR kimenet is van a szabályzón, de...nincs.

Egyébként, tapasztalatom szerint nincs ott olyan nagyon sok kapcsolás.

[B.Zoltán]

Gondoltam szétnézek a nagyvilágban, hogy csak neked probléma ez a csíkozás.
És nem...

1.link
2. link
keresés

Szerintem Te már előbbre jársz, ők is eljutottak oda, hogy az ágy fűtése csinálja, de próbálják behangolni a PID szabályzást.
Van aki írja, hogy az a kis hőmérséklet változásnak nem szabadna hatással lenni a nyomatra.
Van akinek sikerült sokat javítani a PID beállításával.

Az egyik linkeltnek elromlott a FET-je és direktbe ment a fűtése, és eltűnt a csíkozása. Vagyis nem kapcsolgatott neki?

Aki jól tud angolul, az biztos többet ért meg belőle, mint én a fordítóval.

[svejk]

Alapvetően szerintem [#3977@dezsoe] már egy hónapja megírta a problémát, miszerint a proci belefullad a munkába.
De aztán ezt elvetettétek [#82@keri]-vel.

Legjobb lenne az Arduinó programjából teljesen kiirtani a PID-eket mivel azt is írtad februárban, hogy a fejfűtés kapcsolgatása is hatással van a nyomatra.

[svejk]

Nem tudom [#51@sanyi] hol tart a logikai analizátoros mérésekkel. [#nemtudom]

[keri]

Mármint nem az a baj, hogy az arduinóval kapcsolgatod a külső hőfokszabályzódat, hanem az hogy meghagyod az eredeti hőmérőt.
Hirtelen nem tudom hogyan, de van 2-3 ötletem a konfigurálásra, hogy ez így működjön neked.
Ha más nem, akkor letiltani az asztalfűtést, és az egyik AUX kimenettel vezérelheted, hogy a nyomtatás elején be, a végén kikapcsolja.

[keri]

Mert nem fullad bele. [#nemtudom]
Psoft tesztjei alapján a hőmérséklet ingadozás befolyásolja vélhetően. Sajnos nem találtam meg amivel fel lehetne tornászi a kapcsolgatás frekvenciáját a Marline-nél, ha elég magas a freki akkor annak el kéne tüntetnie.
Megjegyzem alapból az asztal vezérlés nem PID-el megy benne, de lehet érdemes lenne kipróbálni mit csinál ha beállítom.

[B.Zoltán]

Gondolom, ha lassan nyomtat a Béla akkor is csinálja, meg ha felgyorsítja akkor is.
Lehet, hogy mégsem fuldoklik, emiatt a kis feladat miatt.

Ha ez szoftver hiba, nagyon úgy néz ki, akkor ez egy rossz program szervezés eredménye, vagy a C fordító hiányossága.

Ilyen teljesítményű Arduinónak egy bit bekapcsolása nem jelenhetne problémát, de ha ez a ciklus teljesül, vagy nem, mondjuk megváltoztatja a E motor lépés idejét, és ezáltal a továbbított anyag mennyiségét, az már nagy programozási hiba.
Most én agyalok úgy, hogy nem tudjuk még a probléma pontos okát.

Igen analizátorral én is megnézném a step jelet az E motornak, bekapcsolt fűtés és kikapcsolt fűtésnél.
Gondolom egy sima hossz méréssel nem lehetne kimutatni az eltérést.

[keri]

(nem téged oktatlak mert tudom hogy tudod, csak a te írásod inspirált hogy kifejtsem ezt) [#vigyor]

Svejk szerintem a Mach3-as tapasztalataiból indul ki, ahol ez reális probléma volt a párhuzamos portnál, hogy a nem valós valósidejű operációs rendszer miatt pontatlanok voltak az időzítések, és így mindig volt komoly mértékű Jitter a léptető jeleknél, és ezt még elméletben sem lehetett eltüntetni, főleg az újabb prociknál ahol az energiatakarékosság miatt a proci sem egyenletes teljesítménnyel működik.

Az Atmel processzorban nincs operációs rendszer, és szekvenciális a végrehajtás, akárcsak a régi DOS-os CNC vezérlőknél, ahol az órajelhez pontosan tudták időzíteni a léptetést.
Viszont az Atmel processzorban még az is a jó, hogy számos, a processzor programvégrehajtástól teljesen függetlenül működő,  számláló, és időzítő periféria van benne. 2db 8bites, és 4db 16bites számláló van benne, van PWM periféria, vagyis erre sem kell erőforrást pazarolnia, csak amíg beállítja a PWM értéket. Van kommunikációs periféria is, azaz az SD kártya beolvasása, valamint a kijelző kezelése is a háttérben történhet.
Így az összes eseményt amit a 3D nyomtatás során kezelnie kell, előre ki tudja számolni, a megfelelő időpontra beállítja az időzítőt, akkor amikor ráér éppen a proci, és pont akkor hajtja végre amikor szükséges. Az órajelet kvarc állítja elő, ennek a pontossága, ha nem is atomóra pontosságú, de bőségesen elegendő ilyen célokra.

[pagabee]

Sziasztok,

ilyet sem tapasztaltam még...
A dobbal éritkező részeknél a PETG megropisodott. Legelőször csak a dob széleinél tört a filamant, azaz jópár métert törés nélkül le lehette tekerni. A dob közepe felé haladva viszont már használhatatlan az anyag, mert 10-20cm-es darabokban törik. A darabokat érdekes módon kisebb darabokra már nem lehet törni, mert rugalmasan hajlanak.
Ez most hogy???

Legalább megtanultam filamenetet toldani. :-)

      

[keri]

[#csodalk]
Ez milyen anyag és hol vetted? Csak hogy nehogy mi is ilyet vegyünk.

Úgy tűnik mintha megolvadt volna kicsit és összeragadt.

Esetleg a sütőben ~30fokon pár órát szárítva is így viselkedik? Nekem amikor nagyon hideg van a pincémben, akkor szokott csak könnyebben törni de akkor sem ilyen durván.

[B.Zoltán]

Így, ahogy írod, pontosan ezért lett kizárva a szoftver az elején. A kis atmega328-ban csak 3 timer van, abból is csak 1 16 bites, mégis gépi kódban össze lehetett hozni egész jól a dolgokat. Itt a 4+2 timerrel a bőség zavara van, és ezért érthetetlen, hogy ez szoftverhiba lenne. Pedig a Béla kísérletei alapján az.

Ha ebben gondolkodunk, csak a C nyelv valami szerencsétlen véletlenek egybeesése miatt adódhat valami anomália, ami miatt esetleg egy ilyen jelenség jön létre.

Most csináltunk egy kísérletet a fiammal, váza módban szimuláltunk egy nyomtatást, kivettem a bovdent az extruderből, és megmértük a továbbított anyag hosszát bekapcsolt fűtésnél, és kikapcsolt fűtésnél, mm pontosan ugyanaz lett a hossz. Pedig 1 méteren 2%-os eltérésnél 20 mm lett volna a különbség. Az egész jól mérhető lett volna.
Az Ultimakeremben a hagyományos RAMPS 1.4 megoldású rendszer van még.

[pagabee]

Spectrum transparent red PETG.
Sütőben szárítottam már ~40 fok környékén, szerintem a PETG a dob anyagából valamit átvehetett, vagy nem tudom...

Amúgy a PETG nekem annyira nem jött be, mint amennyire mondták, iszonyat hamar megkötik a levegő nedvességtartalmát. Maradok a PLA-nal.

[B.Zoltán]

Nekem volt ilyen 3mm-es PLA-m, a negyed tekercs 2-10cm darabokra volt széttöredezve még a gyári csomagolásban.

[B.Zoltán]

Jaa, Spectrum? Azzal szívtam én is, a PLA-jukkal, mert olyan girbe-görbe volt, hogy nem bírta vinni az Ultimaker, nincs benne 5-10cm egyenes szakasz sem.
De át lett alakítva a nyomtató, hogy nagyobb lukat kapott az extrudernél, és nyomja a rugó mint állat, és így már el tudom használni.

[keri]

Pedig pont a PETG-vel nincsenek ilyen gondok.
Devil Desig-ost használok, több színt is és képtelenség eltörni. Nagyon rugalmas és erős anyag.
Páratartalommal sem volt még gondom, simán pincében tartom.

Viszont azt én is tapasztaltam PETG esetén tapasztaltam olyat hogy ha mechanikus feszültség van benne akkor hajlamos spontán eltörni idővel.

Tehát csinálok egy bilincset, és ha nagyon megfeszítem, akkor már volt hogy 2 nappal később eltörve találtam rá.
PLA vagy azonnal törik, vagy soha.
De van olyan bilincs is ami már legalább egy éve van a helyén szóval biztos van valami határfeszültség.

A jó fajta PETG-nek viszont nagyobb az ütés tűrése, nem törik olyan könnyen, ezért szeretem modellezésnél.

Esetleg még az ABS+ is jó, mert az bár gyengébb anyag és nem olyan merev, de az is jól bírja az ütést és deformálódást, nem hajlamos a törésre.

Máskülönben én is PLA-t használok amikor csak tehetem az a legbarátságosabb anyag szerintem.